Back to top

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

A 2015-ben és a 2018-ban meghirdetett ökológiai gazdálkodásra történő átállást és az ökológiai gazdálkodás fenntartását segítő program által támogatott terület nagysága meghaladta a 200 ezer hektárt,

a nem támogatott területekkel együtt ma már 300 ezer hektárra tehető a hazai bioterület.

A november végi adatok szerint a 2014-20-ra szóló Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretösszegére, a mintegy 1399 milliárd forintra megszülettek a támogatói döntések, a jogosult kérelmek 72 százalékának pedig már a kifizetések is megtörténtek, mintegy 539 milliárd forint összegben, tájékoztatott Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen. Elmondta, hogy

a VP-ben még jelenleg 10 jogcím nyitott és az idén még három, jövőre egy új felhívás közzétételét tervezik.

Viski József: amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült, ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka
Viski József: amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült, ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka
Fotó: P. E.
Ezek a minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatása, a minőségrendszerek promóciója, a rövid ellátási láncokhoz (REL) csatlakozó termelők beruházásainak, valamint a termelői csoportok támogatása.

A 2015-ben és a 2018-ban meghirdetett, az ökológiai gazdálkodást támogató program eredményeiről a helyettes államtitkár elmondta, hogy amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet és 1560 ökogazdálkodót tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült - ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka –, a bioban gazdálkodók száma pedig csaknem 4000-ra nőtt. A két támogatási ciklus között eltelt átmeneti évben, csekély, 10 százalékos volt a lemorzsolódás, tehát a többség támogatás nélkül is folytatta a biogazdálkodát. Ebből is látszik, hogy

ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet,

hangsúlyozta Viski József. Kiemelte, hogy a 2016-os AKG-programban támogatott területből a 2018-as ökoprogramba átvitt szántó- és gyepterület nagysága 1669 hektár volt, ami 63 kérelmet érintett. A 2015-ben és 2018-ban meghirdetett ökoprogramokban összesen közel 25 millió euró került lekötésre. Nagy segítség volt, hogy a 2018-as programban lehetett előleget igényelni.

A jövőről Viski József elmondta, hogy nem körvonalazódik még az új Közös Agrárpolitika rendszere, de szűkülő büdzsére lehet számítani, és 1 vagy 2 átmeneti év biztosan lesz. Az Európai Bizottság 8 támogatható célja között szerepel a beruházások, a fiatal gazdák, az irányelvekhez (pl. NATURA 2000) történő csatlakozás, a természeti hátránnyal érintett területek, az öko- és agrár-környezetgazdálkodás, az együttműködések, a kockázatkezelési rendszerek, valamint a tudás- és információátadás támogatása.

A magyar állam célja, hogy sem az ökológiai gazdálkodást, sem az AKG-t támogató programokban ne legyen kimaradás, folyamatosak legyenek a programmeghirdetések.

A magyar érdek az, hogy a vidékfejlesztési programokban a vissza nem térítendő támogatások továbbra is túlsúlyban maradjanak, a források ne csökkenjenek, fennmaradjon a jelenlegi támogatásai intenzitás, továbbra is döntő részt képviseljenek a beruházási támogatások, és ilyen támogatások esetén lehetőség legyen biztosítékmentes előlegigénylésre, továbbá enyhüljenek az öntözésre vonatkozó szabályok.

Roszík Péter hangsúlyozta, hogy a Magyar Biokultúra Szövetség a Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságában szavazati joggal rendelkezik. Méltányolta, hogy szakmai javaslataikat, észrevételeiket beemelték a programfelhívásokba.

Mivel a jelenleg a munkaerőhiány jelenti a biogazdálkodásban is a fejlődés gátját, a szövetség speciális gépek, berendezések támogatását szorgalmazza.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A Strabucks kínálata növényalapú termékekkel bővül

A kávélánc csapata elhatározta, hogy szembeszáll a lehetetlennel és egyre több terméket készít vegetáriánusok és vegánok számára. A vállalat növényalapú italokkal és ételekkel egészíti ki jelenlegi kínálatát, az eddig megszokott íz világgal új szendvicsek és kávék érkeznek üzleteikbe.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

Megkésve

"Döngölt vályogfalak között csepp gyertya lángja táncolt, apró fénye simogatta a falakat. Dohos asztalon bor és frissen szedett virág állott, mindkettő butellában. Egy kuvasz feküdt lábnál, álmaiban juhokat hajtott zöld legelőn" – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.