Back to top

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

A 2015-ben és a 2018-ban meghirdetett ökológiai gazdálkodásra történő átállást és az ökológiai gazdálkodás fenntartását segítő program által támogatott terület nagysága meghaladta a 200 ezer hektárt,

a nem támogatott területekkel együtt ma már 300 ezer hektárra tehető a hazai bioterület.

A november végi adatok szerint a 2014-20-ra szóló Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretösszegére, a mintegy 1399 milliárd forintra megszülettek a támogatói döntések, a jogosult kérelmek 72 százalékának pedig már a kifizetések is megtörténtek, mintegy 539 milliárd forint összegben, tájékoztatott Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen. Elmondta, hogy

a VP-ben még jelenleg 10 jogcím nyitott és az idén még három, jövőre egy új felhívás közzétételét tervezik.

Viski József: amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült, ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka
Viski József: amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült, ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka
Fotó: P. E.
Ezek a minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatása, a minőségrendszerek promóciója, a rövid ellátási láncokhoz (REL) csatlakozó termelők beruházásainak, valamint a termelői csoportok támogatása.

A 2015-ben és a 2018-ban meghirdetett, az ökológiai gazdálkodást támogató program eredményeiről a helyettes államtitkár elmondta, hogy amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet és 1560 ökogazdálkodót tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült - ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka –, a bioban gazdálkodók száma pedig csaknem 4000-ra nőtt. A két támogatási ciklus között eltelt átmeneti évben, csekély, 10 százalékos volt a lemorzsolódás, tehát a többség támogatás nélkül is folytatta a biogazdálkodát. Ebből is látszik, hogy

ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet,

hangsúlyozta Viski József. Kiemelte, hogy a 2016-os AKG-programban támogatott területből a 2018-as ökoprogramba átvitt szántó- és gyepterület nagysága 1669 hektár volt, ami 63 kérelmet érintett. A 2015-ben és 2018-ban meghirdetett ökoprogramokban összesen közel 25 millió euró került lekötésre. Nagy segítség volt, hogy a 2018-as programban lehetett előleget igényelni.

A jövőről Viski József elmondta, hogy nem körvonalazódik még az új Közös Agrárpolitika rendszere, de szűkülő büdzsére lehet számítani, és 1 vagy 2 átmeneti év biztosan lesz. Az Európai Bizottság 8 támogatható célja között szerepel a beruházások, a fiatal gazdák, az irányelvekhez (pl. NATURA 2000) történő csatlakozás, a természeti hátránnyal érintett területek, az öko- és agrár-környezetgazdálkodás, az együttműködések, a kockázatkezelési rendszerek, valamint a tudás- és információátadás támogatása.

A magyar állam célja, hogy sem az ökológiai gazdálkodást, sem az AKG-t támogató programokban ne legyen kimaradás, folyamatosak legyenek a programmeghirdetések.

A magyar érdek az, hogy a vidékfejlesztési programokban a vissza nem térítendő támogatások továbbra is túlsúlyban maradjanak, a források ne csökkenjenek, fennmaradjon a jelenlegi támogatásai intenzitás, továbbra is döntő részt képviseljenek a beruházási támogatások, és ilyen támogatások esetén lehetőség legyen biztosítékmentes előlegigénylésre, továbbá enyhüljenek az öntözésre vonatkozó szabályok.

Roszík Péter hangsúlyozta, hogy a Magyar Biokultúra Szövetség a Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságában szavazati joggal rendelkezik. Méltányolta, hogy szakmai javaslataikat, észrevételeiket beemelték a programfelhívásokba.

Mivel a jelenleg a munkaerőhiány jelenti a biogazdálkodásban is a fejlődés gátját, a szövetség speciális gépek, berendezések támogatását szorgalmazza.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Repceméz gyomorpanaszok ellen - Miért egészségesebb a méz a cukornál (3. rész)

A repce- és a gesztenyeméz remek választás gyomorpanaszokra. Az okok teljes kiküszöböléséhez propolisz-kúra és életmódváltás is szükséges.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

Egy kenyéren vagyunk – a búzaösszeöntés az összefogást jelképezi

A Szarvasi Szárazmalom udvarán tartották csütörtökön a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sajtótájékoztatóját. Július 31-én a Kárpát-medencei magyar gazdák által felajánlott búza összeöntésének Szarvas lesz a helyszíne, és ebben a lóvontatású szárazmalomban őrlik meg egy részét. A lisztadományokat – az eddigiekhez hasonlóan – rászorulók között osztják majd szét.

Meglepetés zöldborsóból, de küzdelmes a betakarítás

Az Agro Marketing ’95. Kft. 1500 hektáron integrál zöldborsótermelést. Ez a 12 ezer hektárra tehető hazai vetésterület 12-13 százaléka, tehát meghatározó része. Évek óta szervezik a zöldborsó és a csemegekukorica előállítását, munkájuk nélkülözhetetlen, a szakma elismeri. Kis József tulajdonos ügyvezetővel a termesztés idei feltételeiről, nehézségeikről és küzdelmeikről beszélgettünk.

Nagy területi különbségek a talajnedvességben

Az aratásra száraz, meleg idő kellene, hogy optimális szemnedvesség alakulhasson ki és a keleten sokfelé sáros talajokra rá lehessen menni a gépekkel. Ugyanakkor a Dunántúlon már többfelé egyre jobban kiszárad a talaj, szomjaznak a nyári kultúrák és várják az esőt.

Segíthet a nyers tej az allergia megelőzésében?

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy aki kora gyermekkorában feldolgozatlan tehéntejet iszik, az védetté válik az allergiás tünetekért felelős E-immunglobulinok kialakulásával szemben. Egy új osztrák kutatás szerint egy tehéntejben is előforduló fehérje, a béta-laktoglobulin kulcsszerepet játszik az allergiák kialakulását megelőző, úgynevezett „farmhatásban”.

Magyar alelnököt választott az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége

Dr. Drexler Dórát, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjét választotta egyik alelnökének az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe). Az ernyőszervezet több mint 200 tagszervezetet tömörít az Európai Unióban: mezőgazdasági termelőket, feldolgozókat, kereskedőket, tanúsítókat, szaktanácsadókat, kutatókat és fogyasztói érdekképviseleti szervezeteket.

Gyümölcsöskertbe várják a gyerekeket a Minipoliszban

Gyerekkorban lenne fontos megalapozni az egészséges táplálkozást azzal, hogy friss zöldség és gyümölcs kerül a kicsik elé. Ezt szolgálja az iskolagyümölcs program, most pedig két tész közreműködésével a Minipoliszban nyílt új, gyümölcsös játszóhely, ahol madárcsicsergés mellett követhetik végig a gyümölcs útját az ültetvénytől az árusítóhelyig.