Back to top

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

A 2015-ben és a 2018-ban meghirdetett ökológiai gazdálkodásra történő átállást és az ökológiai gazdálkodás fenntartását segítő program által támogatott terület nagysága meghaladta a 200 ezer hektárt,

a nem támogatott területekkel együtt ma már 300 ezer hektárra tehető a hazai bioterület.

A november végi adatok szerint a 2014-20-ra szóló Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretösszegére, a mintegy 1399 milliárd forintra megszülettek a támogatói döntések, a jogosult kérelmek 72 százalékának pedig már a kifizetések is megtörténtek, mintegy 539 milliárd forint összegben, tájékoztatott Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen. Elmondta, hogy

a VP-ben még jelenleg 10 jogcím nyitott és az idén még három, jövőre egy új felhívás közzétételét tervezik.

Viski József: amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült, ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka
Viski József: amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült, ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka
Fotó: P. E.
Ezek a minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatása, a minőségrendszerek promóciója, a rövid ellátási láncokhoz (REL) csatlakozó termelők beruházásainak, valamint a termelői csoportok támogatása.

A 2015-ben és a 2018-ban meghirdetett, az ökológiai gazdálkodást támogató program eredményeiről a helyettes államtitkár elmondta, hogy amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet és 1560 ökogazdálkodót tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült - ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka –, a bioban gazdálkodók száma pedig csaknem 4000-ra nőtt. A két támogatási ciklus között eltelt átmeneti évben, csekély, 10 százalékos volt a lemorzsolódás, tehát a többség támogatás nélkül is folytatta a biogazdálkodát. Ebből is látszik, hogy

ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet,

hangsúlyozta Viski József. Kiemelte, hogy a 2016-os AKG-programban támogatott területből a 2018-as ökoprogramba átvitt szántó- és gyepterület nagysága 1669 hektár volt, ami 63 kérelmet érintett. A 2015-ben és 2018-ban meghirdetett ökoprogramokban összesen közel 25 millió euró került lekötésre. Nagy segítség volt, hogy a 2018-as programban lehetett előleget igényelni.

A jövőről Viski József elmondta, hogy nem körvonalazódik még az új Közös Agrárpolitika rendszere, de szűkülő büdzsére lehet számítani, és 1 vagy 2 átmeneti év biztosan lesz. Az Európai Bizottság 8 támogatható célja között szerepel a beruházások, a fiatal gazdák, az irányelvekhez (pl. NATURA 2000) történő csatlakozás, a természeti hátránnyal érintett területek, az öko- és agrár-környezetgazdálkodás, az együttműködések, a kockázatkezelési rendszerek, valamint a tudás- és információátadás támogatása.

A magyar állam célja, hogy sem az ökológiai gazdálkodást, sem az AKG-t támogató programokban ne legyen kimaradás, folyamatosak legyenek a programmeghirdetések.

A magyar érdek az, hogy a vidékfejlesztési programokban a vissza nem térítendő támogatások továbbra is túlsúlyban maradjanak, a források ne csökkenjenek, fennmaradjon a jelenlegi támogatásai intenzitás, továbbra is döntő részt képviseljenek a beruházási támogatások, és ilyen támogatások esetén lehetőség legyen biztosítékmentes előlegigénylésre, továbbá enyhüljenek az öntözésre vonatkozó szabályok.

Roszík Péter hangsúlyozta, hogy a Magyar Biokultúra Szövetség a Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságában szavazati joggal rendelkezik. Méltányolta, hogy szakmai javaslataikat, észrevételeiket beemelték a programfelhívásokba.

Mivel a jelenleg a munkaerőhiány jelenti a biogazdálkodásban is a fejlődés gátját, a szövetség speciális gépek, berendezések támogatását szorgalmazza.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Növények talaj nélkül: perlit és agyaggolyó

Számos talajt helyettesítő anyag, azaz mesterséges termesztő közeg kapható és használható növények nevelésére. Ezek általában nem tartalmaznak szerves anyagokat, a céljuk annyi, hogy a gyökerek jól fejlődjenek, és kapaszkodjanak bennük.

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Kavics a kertben

A házak, kerítések előtti területek, illetve a kertekben a virágágyások kaviccsal vagy murvával való takarása hihetetlenül népszerűvé vált az elmúlt években. Ezek az anyagok hasznosak és praktikusak, ám használatuk heves vitákat is kivált, mivel kedvezőtlenül befolyásolják a mikroklímát, szűkítik a rovarok és a madarak életterét.

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

Fügét mutattak? Meglepetést hozott az esztendő

A hazai fügefák és -bokrok idén valóban fügét mutattak, mert a mostani telünk és a fagyos tavasz nem tette próbára e mediterrán gyümölcsfajt. Az óvatos tulajdonosok védték a téltől a vesszőket, de meglepetésre kiderült, hogy túlzott volt a félelmük.

A neonikotinoidok „szemmel láthatóan” károsítják a méhcsaládot

A nemzetközileg elismert tudományos folyóirat, a Scientific Reports újabb kutatási eredményt közölt a méhekkel kapcsolatban, ami érdeklődésre tarthat számot a környezetről felelősen gondolkodóknak.