Back to top

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

„Napjaink egyik fő  célkitűzése megőrizni a már meglévő erdőket, s telepítésekkel növelni azt”- magyarázta Zambó Péter, hogy ezek egyike sem lenne megvalósítható, ha nincsen minőségi csemete. A szakember kiemelte,

az Országfásítási Program – mely november elején indult – keretében 80-130 százalékkal emelték meg a támogatások forrását, 2021 végéig még öt benyújtási határidő áll a gazdák rendelkezésére.

Ennek során a most kezdődő ültetési szezonban a 22 állami erdőgazdaság saját területein több mint 550 hektár új erdőt telepít, 2 millió facsemetét és csaknem 120 tonna makkot felhasználva. Az őszi idénymunkát csak a kemény fagyok állíthatják meg, a befejezést 2020 április végére tervezik.

Fotó: Fekete István

Az erdészeti csemetetermesztés jelentősen eltér a kertészeti technológiától. Az erdészeknél legfeljebb négy évig nevelik a szaporítóanyagot, amelyek kisebbek, hiszen nagyöbb, összefüggő területek betelepítése a cél.

Az Agrárminisztérium ebben az évben megújította a szaporítóanyag előállítására vonatkozó rendeleteket, ezáltal például csökkent az adminisztráció. Ennek nyertesei az a 400 erdészeti faiskola, amelyek évente 152 millió– 113 millió egyéves és 39 millió többéves – csemetét értékesítenek telepítésre. Ezek mintegy 95 százaléka szabadgyökerűű, ám egyre többen próbálkoznak a földlabdás, fedett gyökerű növények előállításával, melynek köszönhetően kitolható a telepítési szezon. A szakember hozzátette, erdészeti csemetékből megfelelő a kínálat, s az idei évben jó makkterméssel számolnak az erdészek.

Fotó: Fekete István

„A facsemeték is csak hatósági ellenőrzést követően, származási igazolással kerülhetnek forgalomba”- hívta fel a figyelmet Zsigmond Richárd, hogy az ő felelősségük is, hogy 10-15 év múlva se érje meglepetés a gazdálkodókat. A hosszútávú gondolkodás a kutatásokban is megjelenik. A klímaváltozásra reagálva dél-kelet európai  országok – Montenegró, Albánia, Görögország – szakmai intézményeivel vették fel a kapcsolatot, hogy ,megismerjék az ottani, nálunk évtizedek múltán várható környezeti hatásokra miként reagálnak a növények.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.