„Napjaink egyik fő célkitűzése megőrizni a már meglévő erdőket, s telepítésekkel növelni azt”- magyarázta Zambó Péter, hogy ezek egyike sem lenne megvalósítható, ha nincsen minőségi csemete. A szakember kiemelte,
Ennek során a most kezdődő ültetési szezonban a 22 állami erdőgazdaság saját területein több mint 550 hektár új erdőt telepít, 2 millió facsemetét és csaknem 120 tonna makkot felhasználva. Az őszi idénymunkát csak a kemény fagyok állíthatják meg, a befejezést 2020 április végére tervezik.
Az erdészeti csemetetermesztés jelentősen eltér a kertészeti technológiától. Az erdészeknél legfeljebb négy évig nevelik a szaporítóanyagot, amelyek kisebbek, hiszen nagyöbb, összefüggő területek betelepítése a cél.
Az Agrárminisztérium ebben az évben megújította a szaporítóanyag előállítására vonatkozó rendeleteket, ezáltal például csökkent az adminisztráció. Ennek nyertesei az a 400 erdészeti faiskola, amelyek évente 152 millió– 113 millió egyéves és 39 millió többéves – csemetét értékesítenek telepítésre. Ezek mintegy 95 százaléka szabadgyökerűű, ám egyre többen próbálkoznak a földlabdás, fedett gyökerű növények előállításával, melynek köszönhetően kitolható a telepítési szezon. A szakember hozzátette, erdészeti csemetékből megfelelő a kínálat, s az idei évben jó makkterméssel számolnak az erdészek.
„A facsemeték is csak hatósági ellenőrzést követően, származási igazolással kerülhetnek forgalomba”- hívta fel a figyelmet Zsigmond Richárd, hogy az ő felelősségük is, hogy 10-15 év múlva se érje meglepetés a gazdálkodókat. A hosszútávú gondolkodás a kutatásokban is megjelenik. A klímaváltozásra reagálva dél-kelet európai országok – Montenegró, Albánia, Görögország – szakmai intézményeivel vették fel a kapcsolatot, hogy ,megismerjék az ottani, nálunk évtizedek múltán várható környezeti hatásokra miként reagálnak a növények.