0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

„Napjaink egyik fő  célkitűzése megőrizni a már meglévő erdőket, s telepítésekkel növelni azt”- magyarázta Zambó Péter, hogy ezek egyike sem lenne megvalósítható, ha nincsen minőségi csemete. A szakember kiemelte,

az Országfásítási Program – mely november elején indult – keretében 80-130 százalékkal emelték meg a támogatások forrását, 2021 végéig még öt benyújtási határidő áll a gazdák rendelkezésére.

Ennek során a most kezdődő ültetési szezonban a 22 állami erdőgazdaság saját területein több mint 550 hektár új erdőt telepít, 2 millió facsemetét és csaknem 120 tonna makkot felhasználva. Az őszi idénymunkát csak a kemény fagyok állíthatják meg, a befejezést 2020 április végére tervezik.

Az erdészeti csemetetermesztés jelentősen eltér a kertészeti technológiától. Az erdészeknél legfeljebb négy évig nevelik a szaporítóanyagot, amelyek kisebbek, hiszen nagyöbb, összefüggő területek betelepítése a cél.

Az Agrárminisztérium ebben az évben megújította a szaporítóanyag előállítására vonatkozó rendeleteket, ezáltal például csökkent az adminisztráció. Ennek nyertesei az a 400 erdészeti faiskola, amelyek évente 152 millió– 113 millió egyéves és 39 millió többéves – csemetét értékesítenek telepítésre. Ezek mintegy 95 százaléka szabadgyökerűű, ám egyre többen próbálkoznak a földlabdás, fedett gyökerű növények előállításával, melynek köszönhetően kitolható a telepítési szezon. A szakember hozzátette, erdészeti csemetékből megfelelő a kínálat, s az idei évben jó makkterméssel számolnak az erdészek.

„A facsemeték is csak hatósági ellenőrzést követően, származási igazolással kerülhetnek forgalomba”- hívta fel a figyelmet Zsigmond Richárd, hogy az ő felelősségük is, hogy 10-15 év múlva se érje meglepetés a gazdálkodókat. A hosszútávú gondolkodás a kutatásokban is megjelenik. A klímaváltozásra reagálva dél-kelet európai  országok – Montenegró, Albánia, Görögország – szakmai intézményeivel vették fel a kapcsolatot, hogy ,megismerjék az ottani, nálunk évtizedek múltán várható környezeti hatásokra miként reagálnak a növények.

Forrás: magyarmezogazdasag