Back to top

1,4 millió európai termelő érdekében: hatékony az uniós zöldség-gyümölcs lobbi

Majdnem húsz éve, 2000-ban alakult az európai zöldség-gyümölcs termelő régiók szövetsége Bordeaux-ban, hogy a termelők érdekeit képviselje az Európai Unióban. A szövetséget francia, spanyol és olasz régiók hozták létre, mára hét országból 18 európai régió 25 szervezetét tömöríti. Pauline Panegas főtitkár és Andrea Tivoli brüsszeli képviselő a FruitVeB évzáró tanácskozásán mutatta be az elért eredményeket.

Fotó: AREFLH
Az AREFLH lehetőséget nyújt tagjainak megismerni egymás gondjait és jó gyakorlatait, közös projekteket indíthatnak és együtt szerveznek piacot. A szövetség három fő területen igyekszik befolyásolni az európai uniós döntéshozatalt: a közös agrárpolitika kialakítása és a termelői szervezetek szabályozása terén, a kutatás-fejlesztésben, valamint a zöldség-gyümölcs promóció és az egészségre nevelés terén.

Ennek érdekében 2014-ben kutatói csoportot hoztak létre a zöldség-gyümölcs termelésben legfontosabb kutatás-fejlesztési témák azonosítására. Javaslatukat eljuttatták a Bizottsághoz, és beépült a Horizon 2020 programba. Részt vettek az Euvrin, az európai zöldségkutató intézetek hálózata létrehozásában, valamint közreműködnek az EIP-Agri keretében működő tematikus csoport, az Eufruit munkájában, és a tápanyag-utánpótlás jó gyakorlatait közreadó Nutriman projektben.

A zöldség-gyümölcs termelés a teljes európai uniós mezőgazdasági termelési érték több mint ötödét adja, a termőterület 3 százalékán.

Több mint 1,4 millió gazdaság foglalkozik vele és körülbelül 50 milliárd eurós értéket állítanak elő. A Közös Agrárpolitika költségvetéséből 3,5 százalékkal részesedik az ágazat.

Radikális változás nem várható a Közös Agrárpolitikában, mondta Andrea Tivoli, de a tagállamok rugalmasabban használhatják ki a lehetőségeket, azon az áron, hogy mindenkinek saját stratégiai tervet kell készíteni, vagyis 23 különböző KAP lesz. Még szigorúbb környezetvédelmi feltételek várhatók, és a Bizottság 10 milliárd eurót szán kutatás-fejlesztésre.

Többet kell költeni klímahatások elleni védelemre
Fotó: Horváth Csilla
A termelői szerveztek operatív programjait az országok stratégiájához kell majd igazítani, és a tagállamok kötelezően intervenciós programot kell alkossanak bizonyos termékekre. Az első pillérből 3 százalékig lehet finanszírozni a termelői szervezetek működését. Jó hír, hogy várhatóan nyitott költségvetés lesz zöldség-gyümölcsre. Több támogatást kaphatnak az országos és nemzetközi termelői társulások. Szigorodik a környezetvédelmi fejezet, viszont az eddig katasztrófahelyzetre elkülönített 0,5 százalékot klímahatást kivédő intézkedésekre, környezetvédelemre vagy fogyasztásélénkítésre is lehet fordítani.

Az AREFLH szerint erősíteni kell a válságkezelést, valamint a tészek szerepét a tisztességtelen kereskedelemről szóló irányelv betartatásában.

A szövetség hangsúlyozza, hogy a piaci viszonyokra is jobban kell figyelni, nem csak a környezetvédelemre, reálisabb megosztásra van szükség a két terület finanszírozásában.

Fotó: Pixabay
Fontosnak tartják, hogy a jelenlegi intézkedések tovább éljenek a KAP-ban.

Nem reális az a terv, hogy az operatív programból 20 százalékot fordítsanak a termelői szervezetek környezetvédelemre és ötöt kutatás-fejlesztésre. A szövetség 15 százalékos arányt javasol, ami a jelenlegi francia szint. A tisztességes kereskedelemhez minimum standardok előírása szükséges, amit mérettől és eredettől függetlenül mindenkinek be kell tartani, vagyis a harmadik országból érkező termékekre is alkalmazni kell.

Egy év átmeneti időszak biztosan várható, a termelői szervezeteknek 2021 szeptember 15-ig kell módosítani az operatív programjaikat, de egyelőre nincs kész az a rendelet, amihez igazodniuk kellene. Nagy a bizonytalanság a Brexit miatt is, hiszen az befolyásolja a KAP költségvetését, úgyhogy

optimista számítás szerint 2023-ban indulhat az új KAP.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Akik nyertesen kerültek ki a pandémiából

Magyarországon a liszt értékesítési volumene 168%-kal nőtt márciusban, áprilisban pedig 200 online webshop nyílt naponta. Nem minden felfutás ilyen evidens azonban - a PwC Magyarország tanácsadói elemzést készítettek arról, hogy mely iparágak, termékek, illetve szolgáltatások kerültek ki nyertesen a több hónapig tartó járványügyi helyzetből.

Fügét mutattak? Meglepetést hozott az esztendő

A hazai fügefák és -bokrok idén valóban fügét mutattak, mert a mostani telünk és a fagyos tavasz nem tette próbára e mediterrán gyümölcsfajt. Az óvatos tulajdonosok védték a téltől a vesszőket, de meglepetésre kiderült, hogy túlzott volt a félelmük.

Pálinka életműdíjas vegyészmérnök

Az ő vásárlóik kevésbé árérzékenyek, elvárják a legmagasabb minőséget - az igényes pálinka még mindig keresett termék. Csalló Jenő, a Csalló pálinka névadó tulajdonosa több évtizedes kiemelkedő munkájáért tavaly pálinka életműdíjat kapott.

A vártnál erősebben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban júliusban

A vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban júliusban az előző hónaphoz képest, de a termelői infláció így is nyomott maradt, miközben a jelek szerint a gazdaság a korábban gondoltnál lassabban lábal ki a koronavírus-járvány által okozott recesszióból.

Csemegekukorica: növekvő igény, csökkenő termelői kedv

Az idén 33 ezer hektárnyi lehet a magyar csemegekukorica vetésterülete. Az ágazat ezen a nyáron is biztató képet mutat, néhány kisebb-nagyobb hibától eltekintve. Betakarítás közben kerestük meg Kis Józsefet, az AGRO MARKETING ’95. Kft. ügyvezető tulajdonosát.

Mikulásvirág: az eltarthatóság a fő cél

A mikulásvirág az egyik legfontosabb szobanövény, bár sokan kifogásolják tartósságát, és ez mindenképpen rontja a megítélését. A nemesítők hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a növények eltarthatóságát növeljék, ez azonban komoly kihívások elé állítja a szakembereket.

Üdítőital szövetség: csökkent az ásványvíz, a gyümölcslé és az üdítőital forgalom az első fél évben

Mintegy 8 százalékkal 1177 millió literre csökkent az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák eladott mennyisége az első fél évben a tavalyi év hasonló időszakához képest - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára az MTI-vel.

Szellemi Tulajdon Hivatala: nemzetgazdasági érdek a magyar borok oltalmazása

Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) - közölte a hivatal elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.