Back to top

Zárókezelés varroa-atka ellen

Dr. Gerhard Liebig professzor méhészetében évek óta alkalmazza az oxálsavas csurgatást mint zárókezelést a varroa elleni stratégiájában. A szer 4 hétig vált ki atkahullást. Általában a kezelés utáni 2-4 napon a legerőteljesebb. Egy hét múltán az atkák 80%-a lepotyog. E leírásban a professzor általa alkalmazott módszert ismertetjük.

Ősz végén, tél elején eljön az ideje a zárókezelésnek, melynek célja, hogy a fiasításból még előbújó atkák számát is lecsökkentsük, és a tavasszal induló méhcsaládokban minél kevesebb atka legyen. A professzor egy videóban is közreadja módszerét, melyet az alábbiakban ismertetünk. A német nyelvű videót lásd itt.

A 3,5 %-os oxálsavas-cukorszirup oldattal és a professzor módszerével 90%-os hatásfokkal irthatjuk a méhcsaládban tartózkodó atkákat. Ehhez fiasításmentesség szükséges és a méheknek minél sűrűbben kell fürtbe húzódniuk. Ez hideg éjszakák utáni reggeleken a legmegfelelőbb.

Az oxáldihidrát-oldat kontakt szerként hat: vagyis az oldattal lecsurgatott méhek továbbadják a szert a többieknek. Ez annál jobban sikerül, minél szorosabban ülnek a méhek a lépeken. Ezért inkább -5 fokon végrehajtott kezelés jóval hatékonyabb az 5 fokon kivitelezettnél. A professzor szerint nincs kárára a méheknek, ha akár erős fagyban kezeljük így őket.

A szer 4 hétig vált ki atkahullást. Általában a kezelés utáni 2-4 napon a legerőteljesebb. Egy hét múltán az atkák 80%-a lepotyog. A kezelés hatékonyságát egy hét után ellenőrizhetjük a higiénikus aljon. A higiénikus aljat ezután kivesszük és a méhek nyitott aljjal telelnek.

Ha egyes családoknál több mint 1000 atka potyog, akkor gondoljuk át az év közbeni atkairtási stratégiánkat, és javítsunk mind a tavaszi (herefias-kivágás), mind az nyár végi kezelésünkön.

A kezelés időzítéséhez használjuk a meteorológiai előrejelző oldalakat.

A professzor csak egyszer javasolja az oxálsav csurgatást a tél folyamán, mert az oxálsav károsíthatja a méheket!

A zárókezelés előfeltételei az oxálsavas csurgatáshoz:

- fiasmentes méhcsalád;

- fürtbehúzódás: minél hidegebb annál jobban összehúzódnak a méhek, a hatásfok -5 Celsius fokon magasabb mint 5 C fokon. Reggel szorosabban kapaszkodnak össze a méhek. 

Figyelem: Az oxál-szublimálás épp ellenkezőleg, akkor hatékony, ha minél lazábban vannak a méhek a fürtben vagyis inkább melegebb időben!

Hozzávalók:

-50 ml-es fecskendő, fecskendőhöz pipetta- vagy csőrrész a pontos adagolás érdekében;

-3,5%-os oxálsavas cukoroldat (1 liter 1:1-es cukorsziruphoz adjunk 50 gr oxál-dihidrátot - a víz legyen desztillált, vagy ioncserélt stb. A csapvízben előfordulhatnak olyan anyagok, melyek reakcióba lépnek az oxál-dihidráttal. Természetesen ez nem minden csapvízre igaz)

-gumikesztyű;

Az eljárás menete:

Úgy csurgatjuk (kétszer végigmenve) a méhekkel belakott léputcákat az oldattal, hogy 50 ml kerüljön az erős családokba (5-7 léputca), a gyengébbekbe (3-4 léputca) pedig 30-40 ml, vagyis 5-10 ml belakott léputcánként.

A két fiókos fészkeknél általában a fürt nagy része az alsó fiók lépjein ül. Ezekben az esetekben billentsük fel a felső fiókot (lásd a videó 2:18-nál) majd a csurgatás után tegyük helyére a felső fészekfiókot.

A kezelés hatékonyságát egy hét múlva ellenőrizzük. És ezután a tél folyamán már ne háborgassuk a méheket. A másodszori kezelést nem ajánljuk.

Ajánljuk még: Az atkaszúrás végzetes ilyenkor

Méhészjátékok

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Megkezdődött a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetése

A Magyar Államkincstár (Kincstár) a múlt héten megkezdte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetését. Első körben 3,12 milliárd Ft-ot utaltak ki összesen 13000 kertészeti tevékenységet végző, méhész gazdálkodó, valamint tejhasznú-tehéntartó számára.

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.

Afrikai sertéspestis: Németország elveszítette „mentes” státuszát, sorra mondják le a húsimportot a vevők

Már régóta a levegőben volt, és a múlt héten meg is történt: a német–lengyel határnak ezúttal a német oldalán találtak egy vaddisznótetemet, és bebizonyosodott, hogy az állat afrikai sertéspestisben hullott el. A sertéságazatot érintő következmények fatálisak, napok óta ez a német agrármédia vezető híre, nem ok nélkül.

Méhészeti dendrológia 16. rész Záró gondolatok

Lászka István Attila tematikus írássorozatát azzal a céllal kezdte meg, hogy átfogó képet nyújtson a legfontosabb hordást biztosító hazai fa- és cserjefajokról, valamint az erdőgazdasági termesztésbe vont exóta fás növényekről, azok morfológiai, termőhelyi sajátosságaival, természetvédelmi és erdőgazdálkodási vonatkozásaikkal, ültetési/ápolási igényükkel - és természetesen méhészeti értékükkel.