Back to top

"Egészséges energiaosztály”-logó élelmiszerekre

A Nutri-Score néven bevezetett logó olyan, mint a háztartási gépeknél az energiaosztályt jelölő matrica: A-tól E-ig terjed a skála, az A jelenti a legjobb minősítést. Franciaországból indult, Németországban már fontolgatják egy ideje a bevezetését, a holland zöldség-gyümölcs ágazat szereplői ugyanakkor kritizálják.

A Nutri-Score lényege, hogy a tápérték-táblázatoknál egy fokkal érthetőbben, és főként láthatóbban ad iránymutatást a vevőknek egy-egy élelmiszer egészséges voltáról, vagyis elsősorban arról, hogy

ajánlott-e mindennapos fogyasztásra, vagy inkább csak alkalmanként együnk belőle egy keveset.

Kiszámításának sztenderdjét a francia élelmezésügyi minisztérium dolgozta ki, és nagyjából az az alapja, hogy a kontó negatív oldalára kerül a kalória, a cukor, a telített zsírsavak és a nátrium – mindegyik meghatározott pontszámmal –, a pozitív oldalra pedig a rostanyagok, a fehérje, a gyümölcs, a zöldség és a diófélék. Majd a végén egyenleget vonnak, és minél kevesebb pontszáma van a terméknek, annál jobb besorolást kap az A-tól E-ig terjedő skálán.

Bevezetésének célja az volt, hogy az élelmiszer tápértékére elvileg kíváncsi, de a tápértéktáblázatokat értelmezni nem tudó – vagy egyszerűen elolvasni nem tudó, hiszen rendszerint igen kicsi betűkkel írják a csomagolás hátuljára ezt a kötelező adattartalmat – vásárló is hamar képbe kerülhessen. A Nutri-score logót ugyanis

a csomagolás elejére ragasztják, jól látható méretben, és amúgy sem bonyolult az értelmezése.

A Franciaországban már használt rendszert valószínűleg Németországban is átveszik, legalábbis a test.de beszámolója szerint Julia Klöckner agrárminiszter erősen támogatja a témát, és reprezentatív felmérést kezdeményezett, hogy kiderüljön, négy hasonló célú modellből a lakosság melyiket tartaná a legcélszerűbbnek. Így esett a választás a Nutri-score-ra. A test.de szerint 2020-tól már indulhat is a rendszer.

Ugyanakkor a fruchthandel.de portál arról számolt be, hogy a holland zöldség-gyümölcs termesztők szövetsége, a Fresh Produce Center a minap kritikáját fogalmazta meg a rendszerrel szemben. Álláspontjuk szerint ugyanis a Nutri-score

túlbonyolítja a helyzetet, és eltereli a szót a fő problémáról,

vagyis arról, hogy a zöldség-gyümölcs fogyasztást kellene növelni. Egy holland felnőtt átlagban 131 gramm zöldséget és 114 gramm gyümölcsöt eszik meg naponta az ajánlott 250, illetve 200 gramm helyett – hívják fel a figyelmet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félre az előítéletekkel! - A pecsenyegalambok húsának fontosabb jellemzői

Napjainkra a galambhús lényegében eltűnt az átlag­ember asztaláról, pedig ahhoz, hogy húsgalambokat tenyésszünk, és ízletes galambhúst fogyaszthassunk, sok ember számára még ma is adottak a lehetőségek.

Ételt ne dobj ki – zöldség, gyümölcs

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Szakemberek szerint az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást kell mérsékelni. Erre SAVE FOOD néven világméretű programot is indított az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO). Azonban a pazarlás vagy takarékosság a konyhában kezdődik.

A McDonald's nem kis tételben vásárol magyar alapanyagokat

A KPMG hatástanulmánya szerint a magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat - közölte az étteremlánc az MTI-vel.

Nagy, téli Nébih ellenőrzés: jól vizsgáztak az ünnepi vásárok

A téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés – a korábbi évekhez hasonlóan –decemberben zajlott az ország teljes területén. A kormányhivatalok és a Nébih szakemberei csaknem 2.600 létesítményt és több mint 13.800 élelmiszert vizsgáltak.

Idén is félmillió gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz és tejtermékhez az iskolaprogramokban

Több százezer gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz, valamint tejtermékhez az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programokon keresztül, amelyre a kormány ebben a tanévben összesen 7,81 milliárd forintot fordít. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programban 2309 általános iskola 536 ezer tanulója, az iskolatej programban pedig 2678 iskola 435 ezer diákja vesz részt.

A frissesség titka

A kaliforniai paprika tengeri szállítása eddig problémásnak számított, egyrészt a frissesség megtartása, másrészt a könnyen terjedő gombabetegségek kockázata miatt. Hogyan lehetséges mégis, hogy az Izraelből induló kaliforniaipaprika-szállítmány 14 napos út után tökéletes minőségben érkezik meg Oroszországba?

Kecskesajt sült dióval, áfonyával

Tusz Emese élete alapjaiban megváltozott, amikor otthagyta tanári állását, és kecskesajtkészítéssel kezdett foglalkozni. Azt mondja, nem bánta meg a döntést, imádja a szabadságot és a kreativitást, amit az új munkája nyújt.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Már dolgoznak a "vegán csirkén"

Az Egyesült Királyság legnagyobb pékséglánca már dolgozik egy csirkehúst helyettesíteni kívánó vegán terméken. A vásárlók imádták a növényi "kolbásszal" töltött péksüteményüket, ezért tovább bővítik az izgalmas ízvilágú vegán menüt.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.