Back to top

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Az Ecology Letters nevű folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók 52 észak-amerikai, költöző madárfajból 70.716 példányt vizsgáltak meg, amiket az elmúlt, közel 40 évben gyűjtöttek össze 1978-tól egészen 2016-ig – írja a BBC.

Brian Weeks, a tanulmány vezető szerzője és a Michigan-i Egyetem adjunktusa így nyilatkozott a tanulmányról:

„arra a megállapításra jutottunk, hogy majdnem az összes vizsgált faj kisebb lett” Hozzátette: „a fajok meglehetősen eltérőek voltak, mégis hasonló változáson estek át. Ez az egyezés pedig sokkoló.”

A szerzők úgy vélik, hogy a tanulmánynak fontos szerepe lehet annak megértésében, hogy az állatok hogyan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Weeks szerint a téma kapcsán a tanulmányok gyakran a földrajzi távolság változásaira vagy az élet eseményeinek az időzítésére összpontosítanak, például a költözésre és a születésre. A most megjelent tanulmány viszont azt feltételezi, hogy a test morfológiája a lényeges harmadik szempont.

„Nehéz megérteni, hogy a fajok hogyan alkalmazkodnak, anélkül, hogy mind a három tényezőt figyelembe vennénk” – mondta.

Az eredmények szerint 1978 és 2016 között a madarak lábcsontja 2,4 százalékkal rövidebb lett, a szárnyak viszont 1,3 százalékkal hosszabbak. Mindez arra utal, hogy a hőmérséklet növekedése a test méretének a csökkenéséhez, és ezáltal a nagyobb szárnyak kialakulásához vezetett.

A madarak vándorlása hihetetlenül nagy próbatétel. Weeks szerint a kisebb testméret miatt a madaraknak kevesebb energiájuk van a hosszú utak megtételéhez, a kisebb testet viszont kompenzálják a nagyobb méretű szárnyak.

A vizsgált madarakat az utcákról gyűjtötték be Chicagoban, azután, hogy épületeknek ütköztek, és elpusztultak. Becslések szerint évente több százmillió madár pusztul el abban, hogy a kivilágított épületek ablakainak ütköznek. Az így elpusztult madarakat kezdte el gyűjteni a Field Múzeum egyik ornitológusa és a tanulmány társszerzője, Dave Willard. Ezt követően számos önkéntes és tudós járult hozzá a kollekció bővítéséhez. A szakértőnek nem volt konkrét terve a madarakkal, egyszerűen úgy gondolta, hogy hasznos lehet majd a jövőben.

A kutatók nem egészen biztosak abban, hogy miért okoz a melegebb hőmérséklet a madaraknál testméret csökkenést.

Az egyik feltevés az, hogy a kisebb állatok könnyebben lehűlnek, gyorsabban veszítenek a testhőjükből. A kérdéssel viszont egyre több tanulmány foglalkozik. 2014-ben például az alpesi kecskék és a szalamandrák méretének csökkenéséről készült két tanulmány, amelyek szintén a felmelegedéssel, a klímaváltozással magyarázták a jelenséget.

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

A debreceniek ingyen kapnak szúnyoglárvairtó tablettát

Az országban elsőként a debreceni önkormányzat minden helyi lakosnak ingyen ad lárvairtószert, hogy ennek alkalmazásával tartósan csökkenteni lehessen a lakókörnyezetükben kifejlődő szúnyogok számát.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Több mint 8 tonna hulladék gyűlt össze a PET Kupán

Összesen 8,2 tonna, majdnem felerészben újrahasznosítható hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei PET Kupán – közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.

Lesz-e magyar óriásvidra?

Az óriásvidra az összes menyétféle legnagyobbika, már ami a testhosszt illeti: nem ritkák ma sem a 170 centiméteres állatok. Állománya ma már csak töredéke a hajdaninak, mivel régebben a vadászat, míg napjainkban az élőhely­pusztítás tizedeli.

Környezeti vészhelyzetet hirdettek Mauritiuson

Mauritius miniszterelnöke, Pravind Jugnauth környezeti vészhelyzetet hirdetett az országban a japán tengerjáró hajó, az MV Wakashio megfeneklése miatt – írja a The Guardian. A hajóból folyamatosan olaj szivárog az Indiai-óceánba.

Tűzgyújtás: megéri tájékozódni

A csapadékos időjárás miatt több helyen eltörölték az országban a korábban kihirdetett tűzgyújtási tilalmat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárhol lehet tüzet rakni. A tűzgyújtást országos szabályozás és rendeletek engedik, vagy tiltják, de esetenként az önkormányzat megengedőbb, vagy szigorúbb is lehet ezeknél.

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot.