Az Ecology Letters nevű folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók 52 észak-amerikai, költöző madárfajból 70.716 példányt vizsgáltak meg, amiket az elmúlt, közel 40 évben gyűjtöttek össze 1978-tól egészen 2016-ig – írja a BBC.
Brian Weeks, a tanulmány vezető szerzője és a Michigan-i Egyetem adjunktusa így nyilatkozott a tanulmányról:
North American migratory birds have been getting smaller over the past 4 decades, & their wings have gotten longer. Both changes appear to be responses to #climatechange. More on this analysis w/ #UMSEAS @BriWeeks_MI & team: https://t.co/WiyW9IJyVS #ornithology #museumscience pic.twitter.com/TtSatlSrRQ
— U-M SEAS (@UMSEAS) 2019. december 4.
A szerzők úgy vélik, hogy a tanulmánynak fontos szerepe lehet annak megértésében, hogy az állatok hogyan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Weeks szerint a téma kapcsán a tanulmányok gyakran a földrajzi távolság változásaira vagy az élet eseményeinek az időzítésére összpontosítanak, például a költözésre és a születésre. A most megjelent tanulmány viszont azt feltételezi, hogy a test morfológiája a lényeges harmadik szempont.
„Nehéz megérteni, hogy a fajok hogyan alkalmazkodnak, anélkül, hogy mind a három tényezőt figyelembe vennénk” – mondta.
A madarak vándorlása hihetetlenül nagy próbatétel. Weeks szerint a kisebb testméret miatt a madaraknak kevesebb energiájuk van a hosszú utak megtételéhez, a kisebb testet viszont kompenzálják a nagyobb méretű szárnyak.
A vizsgált madarakat az utcákról gyűjtötték be Chicagoban, azután, hogy épületeknek ütköztek, és elpusztultak. Becslések szerint évente több százmillió madár pusztul el abban, hogy a kivilágított épületek ablakainak ütköznek. Az így elpusztult madarakat kezdte el gyűjteni a Field Múzeum egyik ornitológusa és a tanulmány társszerzője, Dave Willard. Ezt követően számos önkéntes és tudós járult hozzá a kollekció bővítéséhez. A szakértőnek nem volt konkrét terve a madarakkal, egyszerűen úgy gondolta, hogy hasznos lehet majd a jövőben.
Az egyik feltevés az, hogy a kisebb állatok könnyebben lehűlnek, gyorsabban veszítenek a testhőjükből. A kérdéssel viszont egyre több tanulmány foglalkozik. 2014-ben például az alpesi kecskék és a szalamandrák méretének csökkenéséről készült két tanulmány, amelyek szintén a felmelegedéssel, a klímaváltozással magyarázták a jelenséget.
