Back to top

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Az etiópiai Danakil horpadásban található Dallol pokoli vidéke egy sóval teli vulkanikus kráterben terül el, ahol mérgesgázok szabadulnak fel és forróvíz bugyog az intenzív geotermális aktivitás kellős közepén. Ez a Föld egyik legperzselőbb környezete. Itt a napi hőmérséklet télen is meghaladja a 45 Celsius-fokot és mindenfelé rendkívül sós és savas tócsák találhatók.

Egy francia-spanyol csoport szerint a Dallol többszörösen extrém pocsolyáiban nincs élet. A vizsgálat bebizonyította, hogy vannak olyan helyek a Föld felszínén, mint például a Dallol pocsolyái, amelyek annak ellenére sterilek, hogy tartalmaznak folyékony vizet.

Egy bolygón tehát a folyékony víz megléte – amit gyakran neveznek a lakhatóság kritériumának – még nem jelenti azt, hogy ott élet is van.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/edition.cnn.com
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

Jó ütemben halad a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszintrehabilitációja

Jó ütemben halad a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszintrehabilitációja, a 28,5 milliárd forintos beruházás műszaki készültsége meghaladja a hatvan százalékot – mondta a Torda-szigetnél épülő torkolati műtárgy egyik acél elzáró táblájának beemelése előtt tartott sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás miniszteri biztosa.

A debreceniek ingyen kapnak szúnyoglárvairtó tablettát

Az országban elsőként a debreceni önkormányzat minden helyi lakosnak ingyen ad lárvairtószert, hogy ennek alkalmazásával tartósan csökkenteni lehessen a lakókörnyezetükben kifejlődő szúnyogok számát.

Nemzeti öntözési mintaprogram

A klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, például az egyenetlen csapadékeloszlás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki a kárenyhítési alapból – hangzott el a minap egy agrárkonferencián. Emellett közismert, hogy az agrártárca 2024-ig százezer hektárral kívánja növelni a jelenleg öntözhető területek nagyságát.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Több mint 8 tonna hulladék gyűlt össze a PET Kupán

Összesen 8,2 tonna, majdnem felerészben újrahasznosítható hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei PET Kupán – közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.

Lesz-e magyar óriásvidra?

Az óriásvidra az összes menyétféle legnagyobbika, már ami a testhosszt illeti: nem ritkák ma sem a 170 centiméteres állatok. Állománya ma már csak töredéke a hajdaninak, mivel régebben a vadászat, míg napjainkban az élőhely­pusztítás tizedeli.