Back to top

2019 fuzáriumos év volt, de elég kenyérbúza termett

A kalászos gabonák betegségei ebben az évben főleg az ország délkeleti részét veszélyeztették, 2019-ben a bihari térségtől dél felé, egészen Csongrád megyéig feladták a leckét. Nemcsak a termelőknek okozott gondot, hanem a feldolgozóknak, a malmoknak, a takarmánygyártóknak és a pékeknek is.

Lakatos Zoltán: termett elegendő étkezési búza, a toxinmentesség azonban a malmos szakma tisztességes magatartásától is függ
Lakatos Zoltán: termett elegendő étkezési búza, a toxinmentesség azonban a malmos szakma tisztességes magatartásától is függ
Főként a humán fogyasztás részleteiről érdeklődtünk Lakatos Zoltánnál, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatójánál, aki nem mellesleg a Gabonaszövetség Gabonafeldolgozó tagozatának elnöke is.

Sajnos nem újdonság a fuzárium, ahogy közkeletű néven szinte az összes kórokozót nevezik, ahogy a toxin a kenyérgabonában sem.

Legutóbb 2010 volt kiemelkedően toxinos esztendő, ami a mostanitól annyiban különbözött, hogy akkor egész Európában gondot okozott. Sajnálatos módon 2019 ismét fuzáriumos évként vonult be a magyar növényter­mesztés évkönyveibe.

Tudjuk, ismerjük a gomba és a toxin természetrajzát, vagyis a mostani helyzet előre látható volt. Amikor a búza kihányja a kalászát, majd elkezd virágozni, és akkor nedves, párás idő jön rá, szinte biztosra vehető a megbetegedés. Idén májusban és június első felében elég sok esőt kaptak a vetések. Májusban a legkisebb mért mennyisége 115 milliméter volt az országban, de találkoztunk 250 milliéteres májusi mennyiséggel is. Ez azt jelenti, hogy a fuzárium és a fertőzés kialakulásának minden feltétele adott volt.

Ezzel a gazdatársadalom döntő többsége is tisztában volt, ám objektív okok miatt a betegség mégis képes volt eluralkodni. Ez az objektív ok az, hogy a folyamatosan nedves körülmények között a növényvédő gépekkel nem lehetett a talajra menni. Ha 1–2 napig mégis jó idő volt és felszáradt a föld, mire indulni lehetett volna, újra csapadékosra fordult az idő. Pedig elmondható, hogy kivételesen jó a technikai felkészültségünk, de ebben az évben még ez sem tette lehetővé, hogy szakszerűen védjük a búzánkat. Másrészt azt is látni kell, hogy csak a búzatermesztők egy része volna képes megvédeni a kalászos gabonát, azok, akik nem néhány hektáron termelnek, hanem igyekeznek nagyban, gazdaságosan, jó minőségben előállítani a kenyérgabonát.

Ebben az évben még a legeltökéltebb és leghozzáértőbb gazdáknak is csupán egyszer sikerült gombaölő szereket kijuttatni a gabonatáblákra, de ez kevésnek bizonyult. A második és főként a harmadik vegyszerezés, amikor a fuzárium a legerősebben támadott, már elmaradt, vagy csak nagyon megkésve lehetett végrehajtani.

Főként a jó minőségű fekete földeken fordult elő ez a helyzet, mert azok tartják meg a legjobban a csapadékot, szemben a homok vagy homokos jellegű talajokkal, amelyek pillanatok alatt felszáradnak.

Most csak azért nem történt tragédia, mert az üzemek döntő többségében valóban kiváló növényvédő gépeket használnak. Sokszor vitatkoztak azon, hogy a nem éppen olcsó permetező gépekre feltétlenül szükség van-e a gabonatermesztésünkben, de most a vészhelyzetben kiderült, hogy csak ezek segítettek ki bennünket.

Az ország délkeleti-keleti részén erős volt a fuzáriumfertőzés ebben az évben. Nálunk, Berettyóújfalutól délre, egész Szegedig, a határon túl Nagyváradtól a szerb határig egyformán károsított a gomba. Sőt, a Partiumban abszolút teljes fertőzéssel találkoztak a magyar szakemberek. Szerettek volna használható búzát venni, de ebben az évben nem találtak toxinmentes tételt.

A dolog hamar kiderült, és megtörténtek az első hatósági intézkedések is. A Nébih szigorúan odafigyelt minden részletre, és amikor a fertőzés ténye bizonyossá vált, azonnal lépett, és országos vizsgálatot rendelt el. A Nébih szakemberei végigjárták a malmokat, hogy mintát vegyenek a kenyérgabonából, a lisztből, de még a kenyérből is. Azt vizsgálták, hogy mindenki betartja-e a vonatkozó előírásokat, vagy akadnak olyanok, akik spekulálnak és kiskapukat keresnek.

Lakatos Zoltán hangsúlyozta, hogy a Gabonaszövetség ezt az intézkedést csak üdvözölni tudja, és örülnek annak, hogy megtörtént. A termelők és a feldolgozók korán felhívták rá a figyelmet, hogy gombabetegség tekintetében 2019 rendkívüli év lesz, ezért már a felvásárláskor minden intézkedést ennek tudatában írtak elő.

Annyi búzatesztet az utóbbi években összesen nem használt fel a malmos szakma, mint az idén.

Toxinos gabonának nincs helye a malomban, olyat beszállítani, tárolni, feldolgozni tilos. Léteznek toxinmegkötő szerek, de ezek sem csökkentik a toxin mennyiségét, csupán megakadályozzák a további termelődését. Ezt a megoldást nálunk kizárólag takarmányozási célú gabona esetében szokás alkalmazni. Lehet csökkenteni a toxinos szemek arányát egy tételben, de ahhoz az összes kalászos gabonát át kell rostálni. A fertőzött szemek fajsúlya kisebb, mint az egészségeseké, így a rázóasztalon a felszínre kerülnek. Az eljárást hatékonyabbá lehet tenni, ha alulról levegőt fújunk a rostán keresztül, felülről pedig vákuummal leszippantják a lebegő szemeket. Ezzel a módszerrel csökkenteni lehet a fertőzöttséget, de az összes toxinos szem így sem távolítható el.

Egy másik módszer a szemek színe alapján válogató szeparátor alkalmazása. Ehhez búzamagáramot hoznak létre, amit az automatika figyel, és ha egy búzaszem színe eltér a megszokottól, levegővel kilövi a sorból. Ez roppant lassú, sziszifuszi munka, nem lehet nagy óránkénti teljesítményt várni tőle. Aki mindkét válogatórendszerrel rendelkezik, az bízhat benne, hogy garantáltan határérték alatti toxintartalmú terméket tud gyártani.

A tisztességes molnárnak az az érdeke, hogy étkezésre alkalmas lisztet gyártson, és ezt írja elő a törvény is. Akadnak más mentalitású alakok, és ebben az évben a betakarítás elején jó néhány feldolgozó cég nagyon gyorsan és nagyon olcsón vásárolt be búzából. Ez természetesen felkeltette a kollégák és a versenytársak figyelmét, mert a kirívóan olcsó búzából jóval nyereségesebben lehet lisztet előállítani – csakhogy ott bajok lehetnek a toxinnal.

Ha valaki jó minőségű búzát vett ebben az évben, az 50–52 ezer forintot fizetett tonnájáért, de olyat is lehetett hallani, hogy némelyek csak 42 ezer forint körül fizettek az „étkezési” búzáért.

Ilyenkor valami nagyon nincs rendben a minőség körül – de az ilyen vállalkozások jóval olcsóbban tudnak lisztet gyártani.  Gondoljunk bele, hogy 8–10 ezer forintos tonnánkénti árkülönbség az alapanyagban a feldolgozás után, amikor a liszt elkészült, még nagyobb lesz. Ma úgy számolja a szakma, hogyha a búza ára 1 egység, akkor a belőle készített liszté 1,8 egység. Tehát ilyen arányban növeli a hasznát, aki olcsóbban vásárol. Magyarán az áruházban 18–21 forint különbség van kilogrammonként a két liszt között. Tegyük még hozzá, hogy a malmos szakma normál esetben 1 kilogramm búza megőrlésén 1 forint nyereséget tud elérni.

A Hajdú Gabona Zrt.-nél úgynevezett elővizsgálati teszteket végeznek minden tétel megvásárlásakor. A berettyóújfalui és a hajdúnánási malom ellenőrei folyamatosan dolgoznak, és minden egyes megvásárolt szállítmányt bevizsgálnak fertőzöttségre. Ez önmagában nem elég, mert annak még nagyobb figyelmet kell szentelni, hogy a tárolás során el ne induljon, tova ne terjedjen a gombafertőzés, és főként a toxinképződés.

A gabonatárolás önálló szakma, amire az elmúlt időszakban sajnálatosan kevés figyelmet fordítottak. Most a terméktanács malmos tagozata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közös akciót indított, amiben megpróbálta felhívni erre a gazdák figyelmét.

Ugyanis előfordul, hogy betároláskor még teljesen tiszta a búza, később mégis megjelenik benne a gomba. Még a Hajdú Gabona Zrt.-nél is előfordult ilyen, amikor Biharkeresztesen 4200 tonna kenyérgabonát vásároltak fel határértéken belüli toxintartalommal, de októberre kiderült, hogy a teljes tétel méreganyag-tartalma jóval határérték feletti. Megpróbálják rostálni, szeparálni a teljes tételt, de egyelőre nem sok jóval kecsegtetnek az eredmények.

Az elhangzottak nem csak igazak, hanem tények, de jó magyar szokás szerint megint átestünk a ló túlsó oldalára. Éjjel-nappal még a csapból is az folyt, hogy az az egészséges, ami teljes kiőrlésű liszt, tehát benne van a korpa is. Ennél nagyobb szakmai szamárságot nehéz lenne kitalálni. A teljes kiőrlésű liszt a gabonából készült termékek közül a legtisztátalanabb, még ha nagyon sokan favorizálják is. A fuzárium, ami 70–75 százalékban a búzaszem héján, tehát a korpán telepszik meg, viszonylag jól eltávolítható, ha a korpát teljes egészében elvonjuk az őrlés során. Lehet készíteni jó minőségű teljes kiőrlésű lisztet, de ahhoz rezisztens vagy rezisztensnek tűnő fajtákra és minimum háromszori gombaölő szeres védekezésre van szükség, májusban és június elején. Ebben az évben is lehetett találni jó minőségű, az előírásoknak megfelelő búzatételeket, de ezeket tisztességesen meg is kellett fizetni.

Az aratás kezdetén kiderült, hogy elég nagy a baj, itt a fuzárium, itt a toxin. A hír azonnal bejárta az országot, és ennek következtében az étkezési és a takarmánybúza ára markánsan elvált.

A kenyérnek való búzáért 50–52 ezer forintot adtak tonnánként, de a gyanús, tehát kenyérnek nem megfelelő, úgynevezett takarmánytételekért csak 40–42 ezer forintot fizettek. Amelyik búza pedig még szemre is túlságosan színes, azt ebben az évben lehetetlen eladni. A 3–4 ezrelék mikotoxinos szemmel szennyezett búzát volt, hogy el lehetett adni, például Hollandiába vittek ilyet. Az viszont biztos, hogy az idén termett több mint 5 millió tonna búzából a fertőzött tételeket országos szinten nehéz lesz eladni, vagy egyáltalán bármilyen módon hasznosítani. Az égetést sokan lelkileg nem tudják elfogadni. Az ilyen minőségű búzának jelenleg 16–18 ezer forint a telephelyi ára tonnánként, amit még fel kell rakodni, el kell szállítani. A végén kiderül, hogy a belőle nyert energia az összes többinél drágább. Mostani megítélés szerint legfeljebb a fertőzött tételek 10 százalékával lehet kezdeni valamit, a többi elhelyezése még kérdéses.

Míg korábban 2–3 százalék volt a tisztítási veszteség, addig az idén 8–9 százalékot tesz ki. Ez bizony háromszoros növekedés, ami egyrészt veszteség, másrészt pedig kezdeni kell valamit az így keletkező ocsúval.

A kálócellák, amikbe ezt a hulladékot korábban rakták, ebben az évben már októberre megteltek, miközben a bennük lévő anyag senkit sem érdekel. Ahhoz sem tud mit szólni a szakma, hogy a takarmányipar képviselői kijelentették, nekik ilyen tételekből 1 grammra sincs szükségük.

A búza fertőzöttségének mértéke kilogrammonként 1250 mikrogramm toxin. Ugyanez a lisztnél 750 mikrogramm – miközben a kenyérben a legnagyobb megengedett toxintartalom 500 mikrogramm. Emiatt ebben az évben a Hajdú Gabona Zrt.-nek a 100 ezer tonnás őrlési célú felvásárláshoz 200 ezer tonnát kellett megvizsgálnia. Így legalább elmondhatják, hogy ennyi búzának ismerik a beltartalmát. A gazdák nagyon korrektül viselkedtek az idén: akinek a búzájáról kiderült, hogy fertőzött, az belátta ezt, és egy szóval sem erősködött tovább.

Lakatos Zoltán 40 éve dolgozik a szakmában, és 30 éve a Hajdú Gabona Zrt. elsőszámú vezetője. Akkora csöndre a gabonapiacon, mint amilyet 2019 második felében tapasztalni lehetett, egyáltalán nem emlékszik. A takarmánygyártók a legjobb minőségű, nagy fehérjetartalmú búzákat még az aratás alatt megvásárolták, és azóta sem keresnek újabb tételt. Ennek hatására emelkedett nyáron, betakarítás közben a búza ára, majd később vissza is esett.

A mostani helyzetben logikus a kérdés: van-e elegendő jó minőségű búzánk őrlésre? Lakatos Zoltán szerint van, mert garatfelöntésben számolva 1,2 millió tonna az étkezésibúza-igényünk, és az abból készült lisztből is 200 ezer tonnát exportálunk; igaz, 50 ezer tonnát importálunk is. Mivel több, mint 5 millió tonna búzát takarítottunk be 2019-ben, joggal bízhatunk abban, hogy a malmok igényeinek megfelelő étkezési búzából is elegendő termett.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szórványgyümölcsösök - Különleges márkajegy

Az idén digitális formában, két napra szűkítve megrendezett Nemzetközi Zöld Héten több előadás és videóösszeállítás is foglalkozott az európai, valamint a németországi vidékfejlesztési célokkal, a regionalitás, térségi gondolkozás népszerűsítésével.

Talajkímélő- gazdálkodás konferencia és kerekasztal beszélgetés

A NAK és az UNISECO H2020 szervezésében kerül sor 2021. március 2-án online konferenciára és kerekasztal beszélgetésre a „talajkímélő gazdálkodás” témakörben.

Biostimulátorok - Kevesebb víz és tápanyag is elég

Új megközelítéssel készül a biostimulátorok piacára lépni a holland Van Iperen International és az olasz LandLab, termékfejlesztésüket az Európai Unió Life programja támogatja. A Plants for Plants® (P4P) programban létrehozott biostimulátorokat próbáltak ki 2020-ban Európa különböző vidékein, más-más kertészeti kultúrákban.

Takarva él igazán a talaj

Online műhelymunkára hívta az érdeklődőket az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, az ÖMKI. Fontos témát jártak körül a „Takarónövények alkalmazása a szántóföldön előnyök – kockázatok – tapasztalatok” című konferencián. Az esemény a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által akkreditált, 2 kredit értékű rendezvény volt.

A sárga körtelevélbolha Magyarországon

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében immáron több évtizedre tekint vissza az autópályáknak mint a kártevők elterjedését segítő létesítményeknek a kutatása. Ennek egyik korábbi eredménye volt a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) első megtalálása és szétterjedésének nyomon követése.

Nyakunkon az acéltartályos whisky?

Vége a hordóban történő érlelésnek? Egy új technológia lehetővé teszi a hordókban történő költséges és hosszadalmas érlelési folyamat mellőzését. Megváltozik a whisky és a bourbon íze, ha laboratóriumban készül?

Jó gazdaként segítenek

„Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem amit holtbiztosan tudsz, csak épp rosszul” - ezt a Mark Twain-idézetet választotta mottójának Szabó Kornél, a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. ügyvezetője. A zalaszentgróti vállalkozás mezőgazdasági tevékenységének része a Jó Gazda Program, amelynek keretében aktuális és hosszú távra szóló tanácsokat ad a térségben gazdálkodóknak.

Szeretlek én is nagyon - de ne zavarj!

Franciaországban törvény születhet a „vidék érzékszervi örökségének” védelméről. A törvényjavaslat célja a jellegzetes vidéki hangok és illatok védelme, hogy azok ne képezhessék panasz tárgyát. Ez a védelem olyan jellegzetes vidéki érzékszervi élményekre vonatkozik, mint a kakaskukorékolás, a harangzúgás, a szamárüvöltés és a trágya illata.

Számvetés és előretekintés Kárpátalján

Kárpátalján a hajtatással foglalkozó kertészetekben már javában zajlanak a tavaszi előkészületek. Annak ellenére elkezdődtek a munkálatok, hogy az előttünk álló idénnyel kapcsolatban továbbra is sok a bizonytalanság a termelők körében. A családi gazdaságok irányítói igazából nem hagyatkozhatnak másra, mint a mögöttünk hagyott rendkívüli év tapasztalataira, eredményeire és kudarcaira.

Új pályázat öntözési közösségeknek

Megjelent „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című pályázati felhívás, amely meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek üzemeltetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez, valamint új öntözési beruházások előkészítéséhez nyújt támogatást. A támogatási kérelmet az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert öntözési közösségek jogosultak benyújtani.