Back to top

Egyre népszerűbb a karácsonyfa kölcsönzés

Kivágott fenyőfák milliói kerülnek a hulladéktelepekre ünnepek után minden évben. A környezetvédők és természetbarátok már régóta hangoztatják, van ennél jobb megoldás, nem kell elpusztítani fenyők tömkelegét.

Karácsony előtt gyakran felmerül a kérdés, műfenyőt vagy igazit vegyünk. Az igazi legöbb esetben hulladékként végzi, a műfenyő viszont nem tudja ugyanazt az illatot és hangulatot nyújtani, és még csak nem is környezetbarátabb megoldás a szakértők szerint. Mit tehet a tudatos, környezetét óvni kívánó vásárló?

Kertészetek és botanikus kertek évek óta felkínálják a lehetőséget a fenyők bérlésére, egyre népszerűbb ez a környezetkímélő és praktikus megoldás. Több híresség állt a fenyőkölcsönzés mellé, többek közt Emma Thompson, angol színésznő is.

Évente hét millió karácsonyfa kerül a hulladékba az Egyesült Királyságban, rothadásuk során szén-dioxidot bocsátanak ki. Az ünnepek után a felbomló fák 100.000 tonna üvegház hatású gázt termelnek. Mindez megelőzhető a fenyőfák visszaültetésével.

Litvániában már három éve nyújt lehetőséget egy botanikus kert a cserepes fenyők kölcsönzésére. Az igény egyre nagyobb, már novemberben elindult az érdeklődés. Többféle fenyő közül válogathatnak, mérettől függően 12-24 euróba (kb. 4000 - 8000 forint) kerül a bérlés. Amennyiben sértetlenül kerül vissza a fenyő január közepéig, az összeg felét visszaadják. A szakértők pedig elültetik a fenyőket.

„A fenyőfákat minél rövidebb ideig tartsuk zárt, fűtött helyiségben. A lehető legkisebb stresszhatásnak legyenek kitéve. Sokan kérdezik, hogyan kell gondozni őket, csak öntözésre van szükségük.”– mondta a kertészet dendrológusa.

A fenyőkölcsönzés nem hoz nyereséget a kertészet számára, de szívesen foglalkoznak vele, hisz így hozzájárulhatnak a környezet megóvásához.

„Küldetésünk az edukáció, hogy beszéljünk a növények fennmaradásáról, igényeiről, sokszínűségéről, és a megóvásukról. Ezzel a lehetőséggel a környezetbarát embereket szeretnénk támogatni.”

– nyilatkozta Asta Klimiene, a kert igazgatója.

Ha valakinek megtetszett az ötlet, Magyarországon is kölcsönözhet fenyőfát.

Forrás: 
telegraph.co.uk/rts.rs

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.