Back to top

Idén 16 százalékkal nőtt a támogatott agrárbiztosítások díjállománya

Idén várhatóan a 11,4 milliárd forintot is megközelíti a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, ami 16 százalékkal haladja meg az előző évi szintet - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-vel.

Mivel a fizetett díjnak maximum 65 százalékát vissza lehet igényelni utólagos díjtámogatásként, az előre megállapított 5 milliárd forintos díjtámogatási keretösszeget a gazdák jelentősen túligényelték.

A tájékoztatás szerint noha tavaly a díjtámogatás éves összegét 4-ről 5 milliárd forintra emelték, ez az emelt összeg sem nyújt fedezetet az elérhető támogatások maximumára. Idén a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint zajlik majd.

A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében 55 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák.

A jórészt ültetvény és zöldségkultúrákra köthető biztosítások (B típus) esetén 40 százalék, a többi szántóföldi kultúra (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható.

Póczik András, az FBAMSZ szakértője a közleményben elmondta: kedvező változás volt az idén, hogy immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza a kilenc kockázati fedezet lehetőségét (őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk). A gazdálkodók túlnyomó többsége azonban mindössze két (tűz és jég), illetve három (tűz, jég és vihar) kockázatra kötött biztosítást.

Közölték:

az idei kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot ért természeti károk mértékét tekintve átlagos év volt. Jelentősebb növényi káresemények az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszályt követően a keleti és déli országrészeket sújtó jégverések és viharkárok voltak.

Míg júniusban főként Szabolcs, Csongrád, Békés, Baranya, júliusban Békés és Bács-Kiskun megye volt ennek fő elszenvedője. Összességében mégis kedvező a kép, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő rendszernek (jéger) eddigi eredményei bíztatóak, ugyanakkor teljes védelmet messze nem képes biztosítani. Emellett a viharkároknak idén mind a gyakorisága, mind az intenzitása megnövekedett - írták, hozzátéve: az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Kavics a kertben

A házak, kerítések előtti területek, illetve a kertekben a virágágyások kaviccsal vagy murvával való takarása hihetetlenül népszerűvé vált az elmúlt években. Ezek az anyagok hasznosak és praktikusak, ám használatuk heves vitákat is kivált, mivel kedvezőtlenül befolyásolják a mikroklímát, szűkítik a rovarok és a madarak életterét.

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Fügét mutattak? Meglepetést hozott az esztendő

A hazai fügefák és -bokrok idén valóban fügét mutattak, mert a mostani telünk és a fagyos tavasz nem tette próbára e mediterrán gyümölcsfajt. Az óvatos tulajdonosok védték a téltől a vesszőket, de meglepetésre kiderült, hogy túlzott volt a félelmük.

Pálinka életműdíjas vegyészmérnök

Az ő vásárlóik kevésbé árérzékenyek, elvárják a legmagasabb minőséget - az igényes pálinka még mindig keresett termék. Csalló Jenő, a Csalló pálinka névadó tulajdonosa több évtizedes kiemelkedő munkájáért tavaly pálinka életműdíjat kapott.

Sok a feketerothadás

Az idén sok szőlőtermesztőt nehéz helyzet elé állító betegség, a feketerothadás volt a BASF Lakiteleken rendezett növényvédelmi tanácskozása középpontjában. A betegséget éppen azon a környéken, Kecskemét mellett találták meg hazánkban először, 1999-ben.

Nemzeti öntözési mintaprogram

A klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, például az egyenetlen csapadékeloszlás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki a kárenyhítési alapból – hangzott el a minap egy agrárkonferencián. Emellett közismert, hogy az agrártárca 2024-ig százezer hektárral kívánja növelni a jelenleg öntözhető területek nagyságát.