Back to top

Karácsonyfamustra – Milyen fenyőt válasszak az ünnepekre?

Beköszöntött a december, és hamarosan itt a karácsony. Ilyenkor minden évben felmerül a kérdés, hogy milyen karácsonyfát is vegyünk. Műfenyő, földlabdás, vagy kivágott? Ez az első dilemma, amin túl kell jutnunk. A földlabdás vagy cserepes fenyő kedvelőinek a STIHL szakemberei adnak hasznos tippeket a megfelelő fa kiválasztásához, valamint az utógondozáshoz.

Fotó: STIHL

Akkor érdemes a földlabdás fenyőfa mellett dönteni, ha a későbbiekben lesz helye a fának a kertben, vagy valakinek oda tudjuk ajándékozni. Célszerű kisebb méretű, 1-1,5 méter magas fenyőt választanunk, ugyanis az ekkora méretű növények szinte biztosan megmaradnak.

Ha az árusnál a földlabdás fa cserépbe van ültetve, vagy zsákba húzva áll, megvan annak a veszélye, hogy olyat választunk, amelynek esetleg a kiásáskor kárt tettek a gyökérzetében. Ezért ha tehetjük, mindig nézzük meg a választott fa gyökerét, mielőtt megvesszük.

Karácsony előtt néhány nappal helyezzük a földlabdás vagy cserepes fenyőfát egy hűvös, de fagymentes helyiségbe, és a fenyő tűleveleit még a feldíszítés előtt vízzel permetezzük. A díszítésnél vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a csúcsrügyeket, mert a fa nem fog tovább felfelé növekedni, csak oldalirányban fejlődik. Néhány naponta locsoljuk, és ellenőrizzük, hogy a földje mindig nedves legyen.

Az 5 legnépszerűbb fenyőféle

Nordmann fenyő

A kaukázusi jegenyefenyő, vagy ismertebb nevén Nordmann fenyő az egyik legkedveltebb örökzöld fenyő karácsonyfának. Érdekessége, hogy semmi köze Normandiához, nevét felfedezőjéről, Alexander von Nordmann botanikusról kapta. Népszerűségét nemcsak szabályos, kúp alakú termetének köszönheti, hanem bőrszerű, fényeszöld, 2-3 cm-es tűleveleinek is. A kertben nagy a helyigénye, közepesen szárazságtűrő, a mélyrétegű talajt kedveli, remekül bírja a fagyokat.

STIHL tipp: Mélyrétegű talajnak a 150 cm-nél vastagabb termőréteggel rendelkező talajt nevezzük. Mivel a jegenyefenyőfélék gyökere mélyre hatoló, legszebben és leggyorsabban az ilyen típusú talajon tudnak növekedni.

Fotó: STIHL

Erdei fenyő

A Magyarországon őshonos, hosszú, 5-7 cm-es tűleveleiről könnyen felismerhető erdei fenyő koronája kifejlődve ernyőszerű. Fiatal korában kérge szürke, kifejletten narancssárga, rozsdavörös színű. Tűlevelei kettesével állnak, a színűk szürkészöld. Tobozai szürkésbarnák, 4-5 cm nagyságúak. Az erdei fenyő ellenálló örökzöld, jól tűri a szélsőséges környezeti viszonyokat, de hűvös, párás klímát igényel.

Duglászfenyő

Az impozáns megjelenésű közönséges duglászfenyő koronája kúpos, kérge szürkésbarna. 2-3 cm hosszú, fésűs elrendezésben álló tűlevelei puhák, ezüstös-zöldek, aljukon két fehér csík fut végig. Tobozaiból kilógnak a fedőpikkelyek, amely igazán egyedi megjelenést eredményez. A kert árnyékos, félárnyékos területeit válasszuk neki, itt növekedik majd a legszebben. Ültetés előtt fontos tudni, hogy igen magasra nőhet, akár a 100 métert is elérheti.

Lucfenyő

Gyerekkorunk karácsonyi emlékeit idézi a közönséges lucfenyő, amely gyorsan növő fenyőféle, magassága akár az 50 métert is elérheti. Egyenes törzsű, kérge vöröses-szürkésbarna színű. Örvökben álló ágain a tűlevelek 1-2 cm hosszúságúak, színük fényeszöld. Tobozai lefele csüngenek, 10-15 cm nagyságúak, világosbarna színűek. A lucfenyő a szárazságot rosszul tűri, páraigényes. Legszebben a tápanyagban gazdag talajon fejlődik.

Ezüstfenyő

A szabályos koronájú ezüstfenyő tűlevelei ezüstös-kék színűek, szúrósak, viaszosak. Csüngő tobozai világosbarnák, a finoman fogazott tobozpikkelyek papírszerűen vékonyak. A talajra nem igényes és a szárazságot, városi levegőt is jól tűri. A törpe növésű ezüstfenyő szabályos alakú, legfeljebb 1 méter magasra nő. Tűlevelei ezüstösek, kevésbé szúrósak. Hasonlóan az alapfajhoz, a talajban nem válogat, de a napfényt kedveli, így a kert fényben gazdag területére ültessük.

STIHL tipp:

Bármilyen fajtájú földlabdás fenyőt is válasszunk, mindig nézzünk utána, vagy kérdezzük meg az eladótól, hogy az általunk preferált fenyőtípusnak milyen igényei vannak, és mi hogyan tudjuk ezeket kellő képpen kiszolgálni, hogy egészséges és szép maradjon a fa az ünnepek után is.

Fotó: STIHL

Ültessük ki a kertbe a fát! De hogyan?

A hagyomány szerint vízkeresztkor, azaz január 6-án szokás leszedni a díszeket a fáról, ugyanis ekkor van vége a karácsonyi ünnepkörnek. A földlabdás fenyőt érdemes legkésőbb ilyenkor kivinni a lakásból, ugyanis a benti hőmérséklet nem a legkedvezőbb számára. Az ünnepek után először ne a szabadba, hanem átmenetileg néhány hétre hűvös, 10-11°C-os helyre tegyük a fenyőfát, ezután ültessük át ugyanezen a hőmérsékleten. A fenyőt óvatosan vegyük ki a cserépből, majd a földnek legalább az egyharmadát távolítsuk el. Ezután keverjünk össze tápanyagban gazdag virágföldet és gyökereztető hormont, ebbe ültessük vissza a fenyőt, végül öntözzük be alaposan. Fagymentes időben, amikor a talaj nincs átfagyva, elültethetjük a fenyőt. Az ültető gödörbe ne tegyünk szerves trágyát vagy műtrágyát.

Forrás: 
STIHL sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Vince nap a balatonlellei Kishegyen

Január 22-e, Vince napja különösen jeles nap a borászok életében, ugyanis ezen a napon jósolják meg az adott évben várható termést. A hagyományt a lellei Kishegyen is tartják szombaton, ahol vesszőt és mangalicát is vágnak.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Az otthon melege – A tüzelés praktikái

Ahogyan a gyertyalángnak, úgy a kályhában lobogó, pattogó, majd parázsló tűzifának is varázsa van. Hangulatot teremt, megnyugtat, még akkor is, ha nem látjuk, csak a duruzsolását halljuk. A kályhákból, kandallókból áradó bársonyos, testünket, lelkünket átjáró meleg pedig leginkább a nap sugaraihoz hasonlítható. Nem utolsósorban a kályha egész évben dísze a lakásnak.