Back to top

Karácsonyfamustra – Milyen fenyőt válasszak az ünnepekre?

Beköszöntött a december, és hamarosan itt a karácsony. Ilyenkor minden évben felmerül a kérdés, hogy milyen karácsonyfát is vegyünk. Műfenyő, földlabdás, vagy kivágott? Ez az első dilemma, amin túl kell jutnunk. A földlabdás vagy cserepes fenyő kedvelőinek a STIHL szakemberei adnak hasznos tippeket a megfelelő fa kiválasztásához, valamint az utógondozáshoz.

Fotó: STIHL

Akkor érdemes a földlabdás fenyőfa mellett dönteni, ha a későbbiekben lesz helye a fának a kertben, vagy valakinek oda tudjuk ajándékozni. Célszerű kisebb méretű, 1-1,5 méter magas fenyőt választanunk, ugyanis az ekkora méretű növények szinte biztosan megmaradnak.

Ha az árusnál a földlabdás fa cserépbe van ültetve, vagy zsákba húzva áll, megvan annak a veszélye, hogy olyat választunk, amelynek esetleg a kiásáskor kárt tettek a gyökérzetében. Ezért ha tehetjük, mindig nézzük meg a választott fa gyökerét, mielőtt megvesszük.

Karácsony előtt néhány nappal helyezzük a földlabdás vagy cserepes fenyőfát egy hűvös, de fagymentes helyiségbe, és a fenyő tűleveleit még a feldíszítés előtt vízzel permetezzük. A díszítésnél vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a csúcsrügyeket, mert a fa nem fog tovább felfelé növekedni, csak oldalirányban fejlődik. Néhány naponta locsoljuk, és ellenőrizzük, hogy a földje mindig nedves legyen.

Az 5 legnépszerűbb fenyőféle

Nordmann fenyő

A kaukázusi jegenyefenyő, vagy ismertebb nevén Nordmann fenyő az egyik legkedveltebb örökzöld fenyő karácsonyfának. Érdekessége, hogy semmi köze Normandiához, nevét felfedezőjéről, Alexander von Nordmann botanikusról kapta. Népszerűségét nemcsak szabályos, kúp alakú termetének köszönheti, hanem bőrszerű, fényeszöld, 2-3 cm-es tűleveleinek is. A kertben nagy a helyigénye, közepesen szárazságtűrő, a mélyrétegű talajt kedveli, remekül bírja a fagyokat.

STIHL tipp: Mélyrétegű talajnak a 150 cm-nél vastagabb termőréteggel rendelkező talajt nevezzük. Mivel a jegenyefenyőfélék gyökere mélyre hatoló, legszebben és leggyorsabban az ilyen típusú talajon tudnak növekedni.

Fotó: STIHL

Erdei fenyő

A Magyarországon őshonos, hosszú, 5-7 cm-es tűleveleiről könnyen felismerhető erdei fenyő koronája kifejlődve ernyőszerű. Fiatal korában kérge szürke, kifejletten narancssárga, rozsdavörös színű. Tűlevelei kettesével állnak, a színűk szürkészöld. Tobozai szürkésbarnák, 4-5 cm nagyságúak. Az erdei fenyő ellenálló örökzöld, jól tűri a szélsőséges környezeti viszonyokat, de hűvös, párás klímát igényel.

Duglászfenyő

Az impozáns megjelenésű közönséges duglászfenyő koronája kúpos, kérge szürkésbarna. 2-3 cm hosszú, fésűs elrendezésben álló tűlevelei puhák, ezüstös-zöldek, aljukon két fehér csík fut végig. Tobozaiból kilógnak a fedőpikkelyek, amely igazán egyedi megjelenést eredményez. A kert árnyékos, félárnyékos területeit válasszuk neki, itt növekedik majd a legszebben. Ültetés előtt fontos tudni, hogy igen magasra nőhet, akár a 100 métert is elérheti.

Lucfenyő

Gyerekkorunk karácsonyi emlékeit idézi a közönséges lucfenyő, amely gyorsan növő fenyőféle, magassága akár az 50 métert is elérheti. Egyenes törzsű, kérge vöröses-szürkésbarna színű. Örvökben álló ágain a tűlevelek 1-2 cm hosszúságúak, színük fényeszöld. Tobozai lefele csüngenek, 10-15 cm nagyságúak, világosbarna színűek. A lucfenyő a szárazságot rosszul tűri, páraigényes. Legszebben a tápanyagban gazdag talajon fejlődik.

Ezüstfenyő

A szabályos koronájú ezüstfenyő tűlevelei ezüstös-kék színűek, szúrósak, viaszosak. Csüngő tobozai világosbarnák, a finoman fogazott tobozpikkelyek papírszerűen vékonyak. A talajra nem igényes és a szárazságot, városi levegőt is jól tűri. A törpe növésű ezüstfenyő szabályos alakú, legfeljebb 1 méter magasra nő. Tűlevelei ezüstösek, kevésbé szúrósak. Hasonlóan az alapfajhoz, a talajban nem válogat, de a napfényt kedveli, így a kert fényben gazdag területére ültessük.

STIHL tipp:

Bármilyen fajtájú földlabdás fenyőt is válasszunk, mindig nézzünk utána, vagy kérdezzük meg az eladótól, hogy az általunk preferált fenyőtípusnak milyen igényei vannak, és mi hogyan tudjuk ezeket kellő képpen kiszolgálni, hogy egészséges és szép maradjon a fa az ünnepek után is.

Fotó: STIHL

Ültessük ki a kertbe a fát! De hogyan?

A hagyomány szerint vízkeresztkor, azaz január 6-án szokás leszedni a díszeket a fáról, ugyanis ekkor van vége a karácsonyi ünnepkörnek. A földlabdás fenyőt érdemes legkésőbb ilyenkor kivinni a lakásból, ugyanis a benti hőmérséklet nem a legkedvezőbb számára. Az ünnepek után először ne a szabadba, hanem átmenetileg néhány hétre hűvös, 10-11°C-os helyre tegyük a fenyőfát, ezután ültessük át ugyanezen a hőmérsékleten. A fenyőt óvatosan vegyük ki a cserépből, majd a földnek legalább az egyharmadát távolítsuk el. Ezután keverjünk össze tápanyagban gazdag virágföldet és gyökereztető hormont, ebbe ültessük vissza a fenyőt, végül öntözzük be alaposan. Fagymentes időben, amikor a talaj nincs átfagyva, elültethetjük a fenyőt. Az ültető gödörbe ne tegyünk szerves trágyát vagy műtrágyát.

Forrás: 
STIHL sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Mikulásvirág: az eltarthatóság a fő cél

A mikulásvirág az egyik legfontosabb szobanövény, bár sokan kifogásolják tartósságát, és ez mindenképpen rontja a megítélését. A nemesítők hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a növények eltarthatóságát növeljék, ez azonban komoly kihívások elé állítja a szakembereket.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.

Ilyen változatosak a díszfüvek

Az utóbbi években feltűnően sok díszfüvet láthatunk a közterületeken. Évelőágyakban használják könnyed ellenpontként, vagy széles, kanyargós sávokban ültetik, melléjük pedig egynyáriak kerülnek. Nemcsak a megjelenésük miatt kedvelik a kertépítők, hanem mert viszonylag egyszerűen fenntarthatók, nem esnek áldozatul a károsítóknak.

Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél - hiszen a tápoldat kering, nincs párolgási veszteség... A homokot inkább házilag használhatjuk ilyen célra, ám a kőzetgyapot mind hobbi, mind pedig üzemi termesztésben bizonyított már.

Tűzgyújtás: megéri tájékozódni

A csapadékos időjárás miatt több helyen eltörölték az országban a korábban kihirdetett tűzgyújtási tilalmat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárhol lehet tüzet rakni. A tűzgyújtást országos szabályozás és rendeletek engedik, vagy tiltják, de esetenként az önkormányzat megengedőbb, vagy szigorúbb is lehet ezeknél.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Minden eddiginél nagyobb kártétel az erdőkben

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2019-ben mintegy 31,7 millió köbméter fát kellett kivágni a német erdőkben rovarok okozta kártétel miatt. 

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Nem csak az íze miatt értékes egy jó fűszernövény: illatozó kakukkfüvek

Sziklakertbe vagy évelőágyásba is ültethetők a kakukkfüvek, amelyek amellett hogy szépek, jelentős a gyógyhatásuk, és számos étel jellegzetes fűszereként a konyhában is hasznukat vesszük.