Back to top

Karácsonyfamustra – Milyen fenyőt válasszak az ünnepekre?

Beköszöntött a december, és hamarosan itt a karácsony. Ilyenkor minden évben felmerül a kérdés, hogy milyen karácsonyfát is vegyünk. Műfenyő, földlabdás, vagy kivágott? Ez az első dilemma, amin túl kell jutnunk. A földlabdás vagy cserepes fenyő kedvelőinek a STIHL szakemberei adnak hasznos tippeket a megfelelő fa kiválasztásához, valamint az utógondozáshoz.

Fotó: STIHL

Akkor érdemes a földlabdás fenyőfa mellett dönteni, ha a későbbiekben lesz helye a fának a kertben, vagy valakinek oda tudjuk ajándékozni. Célszerű kisebb méretű, 1-1,5 méter magas fenyőt választanunk, ugyanis az ekkora méretű növények szinte biztosan megmaradnak.

Ha az árusnál a földlabdás fa cserépbe van ültetve, vagy zsákba húzva áll, megvan annak a veszélye, hogy olyat választunk, amelynek esetleg a kiásáskor kárt tettek a gyökérzetében. Ezért ha tehetjük, mindig nézzük meg a választott fa gyökerét, mielőtt megvesszük.

Karácsony előtt néhány nappal helyezzük a földlabdás vagy cserepes fenyőfát egy hűvös, de fagymentes helyiségbe, és a fenyő tűleveleit még a feldíszítés előtt vízzel permetezzük. A díszítésnél vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a csúcsrügyeket, mert a fa nem fog tovább felfelé növekedni, csak oldalirányban fejlődik. Néhány naponta locsoljuk, és ellenőrizzük, hogy a földje mindig nedves legyen.

Az 5 legnépszerűbb fenyőféle

Nordmann fenyő

A kaukázusi jegenyefenyő, vagy ismertebb nevén Nordmann fenyő az egyik legkedveltebb örökzöld fenyő karácsonyfának. Érdekessége, hogy semmi köze Normandiához, nevét felfedezőjéről, Alexander von Nordmann botanikusról kapta. Népszerűségét nemcsak szabályos, kúp alakú termetének köszönheti, hanem bőrszerű, fényeszöld, 2-3 cm-es tűleveleinek is. A kertben nagy a helyigénye, közepesen szárazságtűrő, a mélyrétegű talajt kedveli, remekül bírja a fagyokat.

STIHL tipp: Mélyrétegű talajnak a 150 cm-nél vastagabb termőréteggel rendelkező talajt nevezzük. Mivel a jegenyefenyőfélék gyökere mélyre hatoló, legszebben és leggyorsabban az ilyen típusú talajon tudnak növekedni.

Fotó: STIHL

Erdei fenyő

A Magyarországon őshonos, hosszú, 5-7 cm-es tűleveleiről könnyen felismerhető erdei fenyő koronája kifejlődve ernyőszerű. Fiatal korában kérge szürke, kifejletten narancssárga, rozsdavörös színű. Tűlevelei kettesével állnak, a színűk szürkészöld. Tobozai szürkésbarnák, 4-5 cm nagyságúak. Az erdei fenyő ellenálló örökzöld, jól tűri a szélsőséges környezeti viszonyokat, de hűvös, párás klímát igényel.

Duglászfenyő

Az impozáns megjelenésű közönséges duglászfenyő koronája kúpos, kérge szürkésbarna. 2-3 cm hosszú, fésűs elrendezésben álló tűlevelei puhák, ezüstös-zöldek, aljukon két fehér csík fut végig. Tobozaiból kilógnak a fedőpikkelyek, amely igazán egyedi megjelenést eredményez. A kert árnyékos, félárnyékos területeit válasszuk neki, itt növekedik majd a legszebben. Ültetés előtt fontos tudni, hogy igen magasra nőhet, akár a 100 métert is elérheti.

Lucfenyő

Gyerekkorunk karácsonyi emlékeit idézi a közönséges lucfenyő, amely gyorsan növő fenyőféle, magassága akár az 50 métert is elérheti. Egyenes törzsű, kérge vöröses-szürkésbarna színű. Örvökben álló ágain a tűlevelek 1-2 cm hosszúságúak, színük fényeszöld. Tobozai lefele csüngenek, 10-15 cm nagyságúak, világosbarna színűek. A lucfenyő a szárazságot rosszul tűri, páraigényes. Legszebben a tápanyagban gazdag talajon fejlődik.

Ezüstfenyő

A szabályos koronájú ezüstfenyő tűlevelei ezüstös-kék színűek, szúrósak, viaszosak. Csüngő tobozai világosbarnák, a finoman fogazott tobozpikkelyek papírszerűen vékonyak. A talajra nem igényes és a szárazságot, városi levegőt is jól tűri. A törpe növésű ezüstfenyő szabályos alakú, legfeljebb 1 méter magasra nő. Tűlevelei ezüstösek, kevésbé szúrósak. Hasonlóan az alapfajhoz, a talajban nem válogat, de a napfényt kedveli, így a kert fényben gazdag területére ültessük.

STIHL tipp:

Bármilyen fajtájú földlabdás fenyőt is válasszunk, mindig nézzünk utána, vagy kérdezzük meg az eladótól, hogy az általunk preferált fenyőtípusnak milyen igényei vannak, és mi hogyan tudjuk ezeket kellő képpen kiszolgálni, hogy egészséges és szép maradjon a fa az ünnepek után is.

Fotó: STIHL

Ültessük ki a kertbe a fát! De hogyan?

A hagyomány szerint vízkeresztkor, azaz január 6-án szokás leszedni a díszeket a fáról, ugyanis ekkor van vége a karácsonyi ünnepkörnek. A földlabdás fenyőt érdemes legkésőbb ilyenkor kivinni a lakásból, ugyanis a benti hőmérséklet nem a legkedvezőbb számára. Az ünnepek után először ne a szabadba, hanem átmenetileg néhány hétre hűvös, 10-11°C-os helyre tegyük a fenyőfát, ezután ültessük át ugyanezen a hőmérsékleten. A fenyőt óvatosan vegyük ki a cserépből, majd a földnek legalább az egyharmadát távolítsuk el. Ezután keverjünk össze tápanyagban gazdag virágföldet és gyökereztető hormont, ebbe ültessük vissza a fenyőt, végül öntözzük be alaposan. Fagymentes időben, amikor a talaj nincs átfagyva, elültethetjük a fenyőt. Az ültető gödörbe ne tegyünk szerves trágyát vagy műtrágyát.

Forrás: 
STIHL sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Nem csak az íze miatt értékes egy jó fűszernövény: illatozó kakukkfüvek

Sziklakertbe vagy évelőágyásba is ültethetők a kakukkfüvek, amelyek amellett hogy szépek, jelentős a gyógyhatásuk, és számos étel jellegzetes fűszereként a konyhában is hasznukat vesszük.

Szabadtéri parfümériában jártunk

A Pannonhalmi Főapátság levendula- és gyógynövénykertjében jártunk. Itt több mint 60 ezer tő levendula és több ezer bokor mediterrán fűszernövény - zsálya, kakukkfő, oregánó, rozmaring - ontja az illatát.

A mínuszok szüretelték a somogyi szilvát

Feleannyi szilva termett idén. A tavaszi fagyok és az aszály miatt csak kevesebb gyümölcsöt tudnak szedni. A szélsőséges időjárás az almának sem kedvezett, nem várható egy kifejezetten jó termés ebből sem.

„Az év legzöldebb hete”

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az ország különböző pontjain zajló vándortáborokat. Ám ezúttal egy új „elemmel” bővült a táborok száma, ugyanis a VíziVándor, a BringásVándor és az Erdei Vándortábor mellett Zarándoktúrára is jelentkezhettek a felső tagozatos és középiskolás diákok kísérőtanáraikkal.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.