Back to top

Köszönjük meg nekik: 2973 nap alatt 4644 magot gyűjtöttek be a tudósok

Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.

Négy kontinens 25 országának több mint száz tudósa 28 globálisan fontos haszonnövény 371 vadon élő rokonának 4644 magmintáját gyűjtötte be gyalogosan, gépkocsival, csónakon, lovon, sőt elefánton utazva a világ legtávolabbi pontjain – írja a hvg.hu az MTI-re hivatkozva.

"Nem egy parki sétáról beszélünk. Ezek az utazások gyakran veszélyesek és fizikálisan embert próbálók voltak hőségben, porban, vadállatok jelentette veszélyek közepette"

– mondta Hannes Dempewolf, a Crop Tust nevű globális kezdeményezés vezetője, hozzátéve, hogy a magvakat gyűjtők által a terepről hozott történetek gyakran emlékeztetnek az Indiana Jones-filmek jeleneteire.

A Crop Trust a Brit Királyi Botanikus Kertekkel és a Kew Gardensben lévő Millenniumi Magbankkal (MSB), valamint norvég támogatással folytatja a maggyűjtést, amely a legambiciózusabb globális erőfeszítés arra, hogy megőrizzék a haszonnövények vadon élő rokonainak a magjait. A vadon élő növények ugyanis fejlődésük során képesek voltak zord körülményeket is túlélni, köztük a csapadékhiányt, az áradásokat, szélsőséges hőmérsékleteket és a rossz minőségű talajt, és így kiaknázatlan források lehetnek a klímaváltozásnak ellenálló növények termesztéséhez.

A növényeket veszélyezteti a mérték nélküli erdőirtás, a városok növekedése, a klímaváltozás és a háborús konfliktusok, és sokszínűségük elvesztése veszélyeztetheti a globális élelmiszerbiztonságot.

"A banán jó példája a veszélyeztetett növényeknek, mivel egyre gyakrabban támadja meg betegség" – mondta Chris Cockel projektmenedzser, felidézve, hogy a második világháború utáni időszakban majdnem kihalt a növény egy betegség miatt, amely most újra felütötte a fejét. A szakember szerint fontos, hogy az összegyűjtött magokat felhasználjuk, hogy visszahozzuk az elveszett genetikai jellegzetességeket, amelyek segítenek abban, hogy a banán ellenállóbb legyen különösen ezen betegséggel szemben.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Kavics a kertben

A házak, kerítések előtti területek, illetve a kertekben a virágágyások kaviccsal vagy murvával való takarása hihetetlenül népszerűvé vált az elmúlt években. Ezek az anyagok hasznosak és praktikusak, ám használatuk heves vitákat is kivált, mivel kedvezőtlenül befolyásolják a mikroklímát, szűkítik a rovarok és a madarak életterét.

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Útmutató az egyszerűbb, de biztonságos higiéniai megfeleléshez

Az Európai Bizottság útmutatást nyújt az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységek élelmiszerbiztonsági rendszereire, ideértve az élelmiszer-adományozást is.

Fügét mutattak? Meglepetést hozott az esztendő

A hazai fügefák és -bokrok idén valóban fügét mutattak, mert a mostani telünk és a fagyos tavasz nem tette próbára e mediterrán gyümölcsfajt. Az óvatos tulajdonosok védték a téltől a vesszőket, de meglepetésre kiderült, hogy túlzott volt a félelmük.

Pálinka életműdíjas vegyészmérnök

Az ő vásárlóik kevésbé árérzékenyek, elvárják a legmagasabb minőséget - az igényes pálinka még mindig keresett termék. Csalló Jenő, a Csalló pálinka névadó tulajdonosa több évtizedes kiemelkedő munkájáért tavaly pálinka életműdíjat kapott.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

Nemzeti öntözési mintaprogram

A klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, például az egyenetlen csapadékeloszlás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki a kárenyhítési alapból – hangzott el a minap egy agrárkonferencián. Emellett közismert, hogy az agrártárca 2024-ig százezer hektárral kívánja növelni a jelenleg öntözhető területek nagyságát.