Back to top

A lovasedző nem pszichológus

2014 szeptemberében holland mintára indult el hazánkban a Talent Program, amelyet a Magyar Lovassport Szövetség a 2013-as sportágfejlesztési stratégia keretein belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával valósít meg a három olimpiai sportágban.

A Talent Program egyik váratlan tanulsága

Az idei felvételi vizsgák a közelmúltban zajlottak le. A program eredményeiről Stróbl Dorottyával, a szövetség főtitkárával beszélgettünk.

A napokban zajlanak az idei program első edzőtáborai. Amellett, hogy más edzők tartják, mennyiben más egy ilyen tábor, mint a napi edzésmunka, amit a gyerekek a saját egyesületükben végeznek?

A Talent-edzőtáborokban nemcsak díjlovagló- és díjugrató-edzések vannak, ahol a lovasok és lovak együtt dolgoznak, hanem másfajta felméréseken és oktatásokon is részt vesznek a fiatal lovasok, hisz a program célja a nemzetközi versenykarrierre való felkészítés. Gondolok itt a sportpszichológusra, fizikai felkészítésre, a zsír-izom arány felmérésére vagy épp olyan gyógytorna előírására, amely a fiatal lovas ferdeségét hivatott megszüntetni, hisz a lovaglás során mindkét oldalon egyformán kell mozogni. Emellett elméleti képzést is kapnak a gyerekek. A szakmai előadások között a lóanatómia ugyanúgy megtalálható, mint a doppingszabályok ismertetése. A képzésünknek köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is jól felkészültek a fiatal versenyzőink a lovassportokhoz kapcsolható ismeretekben.

A képzés azonban mégis csak arról szól, hogy a fiatal lovasok és lovak a versenyeken teljesítsenek jól. Van-e látszatja a képzéseknek?

Hogyne. A gyerekek fejlődnek, sőt az edzők is. Utóbbiakat régen még sok esetben kötelezni kellett, hogy megnézzék, a programba meghívott külföldi edzők hogyan dolgoznak. Ma viszont már a nevelőedzők is bekapcsolódnak a programba, sőt megindult a párbeszéd is az edzők között, ezáltal az egész magyar edzőtársadalom tudása is növekszik.

A program célja a tehetséggondozás, a jelentkezők közül pedig a szövetség válogat. Mi alapján?

Azokat a tehetséges lovakat és lovasokat válogatjuk be a programba, akik alakíthatók, befogadók. Egy ilyen programban nem szerencsés, ha nehezen edzhető résztvevők is vannak, legyen szó akár lóról, akár lovasról. Itt a szorgalmas és elhivatott versenyzőkkel foglalkozunk. Volt már példa arra is, hogy tehetségesnek vélt lovas kimaradt, illetve kiesett a programból, mert a hozzáállása nem volt olyan, mint amit itt elvárunk. A Talent célja a nemzeti és nemzetközi szintű válogatás… Szerencsére azért a jelentkezőknél általában a ló és a lovas összepasszol, így a vizsgákon, illetve a nyári versenyeken bizonyítani is tudnak.

A Talent Programban való részvételnek azonban nem csak az eredményekben jelentkezik a haszna. A versenyzők anyagi támogatást kapnak, ha az országos bajnokságon bekerülnek a döntőbe, illetve akkor, ha ilyen szintű nemzetközi versenyen vesznek részt. Azonban ez az év is igazolta szinte valamennyi lovas szakágban, hogy nem elég a tehetség, a szorgalom, néha a csillagok is összeesküsznek a versenyzőink ellen és a tehetség és a befektetett munka ellenére sem jönnek az eredmények.

Valóban így van. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy sajnos még nem fordítunk, vagy inkább nem tudunk elég figyelmet fordítani a versenyzőink mentális felkészítésére. A versenydrukkot a fiataljaink nemzetközi szinten nem mindig tudják kezelni. Nemzeti szinten már felveszik a versenyt a felnőttekkel, ott meg tudják mutatni, mit tudnak, külföldön, főleg az Európa-bajnokságon azonban sokszor elizgulják a pályákat.

Mi ennek az oka?

A szakemberhiány. A lovasedző ugyanis nem sportpszichológus, így nem biztos, hogy az ezen a területen adott tanácsai elegendőek vagy megfelelőek. Eleve kevés nálunk a lovas szakedző, de a pszichológiához érzék is kell. Aztán még ott vannak a szülők, akik akarva-akaratlanul is stresszelik a gyereket. Sokszor a saját idegességüket ragasztják rá a versenyzőre pusztán azzal, hogy a gyerek helyett akarnak egy-egy döntést meghozni. A lovaglás ugyanis magányos sport. Önálló döntéseket kell hozni a ló hátán edzésen is, de versenyen mindenképp. Senki nem tud segíteni, hisz körülbelül egy másodpercig van a lovas hallótávolságon belül, de ha rákiáltanak, a ló megijed…

Úgy gondolom, a vívás hasonlít talán a legjobban a lovaglásra: mindkét sportban gyors döntéseket kell hozni, mindkettő nagy koncentrációt igényel és a versenyző magányosan kell, hogy meghozza döntéseit. Ebben megerősít egy válogatott díjugratónk esete is, aki tőlem kért segítséget abban, hogy találjunk egy sportpszichológust, aki segít leküzdenie azt a gátlást, ami megakadályozza, hogy versenyen a legjobbját tudja ő is és a lova is nyújtani.

Ha ebben egy vívókkal foglalkozó sportpszichológus segítségét kérték, az azt jelenti, hogy nincs olyan sportpszichológus hazánkban, aki a lovassportokhoz értene. Pedig ez szinte sportáganként külön szakma: korlátozott az átjárás a különféle sportok pszichológiája között. Egy „csapatsportokban jó” pszichológus nem biztos, hogy egy egyéni sportág művelőjének is tud igazán jó tanácsot adni.

Épp ezért lenne jó, ha a lovasok közül, talán épp a Talent Program fiataljai közül kinevelődne ilyen szakember. A lovasok általában valamiféle lovakkal kapcsolatos szakmát választanak, ha nem lovasedzők lesznek, akkor mezőgazdászok, legfeljebb állatorvosok, pedig nagy szükség lenne a lovassportok háttértámogatását végző szakemberekre is.

Halmos B. Ágnes

 

A hatodik Talent-szezon

Október végén rendeztük a hatodik szezonját kezdő Talent Program felvételi vizsganapját a díjugratók és a díjlovaglók számára, a két szakág fiataljainak vizsgalovaglásai egymással párhuzamosan zajlottak a Nemzeti Lovardában.

A díjugratók közül hat páros nyert felvételt, ezzel a képzést folytató lovasokkal együtt tizennégy páros kezdi meg az idei szezont. A tervek szerint idén is három edzőtáboron vesznek részt a lovasok az ír lovasszakember, John Ledingham vezetésével. Elméleti és gyakorlati képzések, szakmai előadások, sportpszichológia, funkcionális tréning és állóképesség-felmérés vár a résztvevőkre.

A díjlovasoknál nyolc páros nyert felvételt, ezzel tizenháromra nőt a résztvevők létszáma. A lovasok a díjugratókhoz hasonló tematikájú képzésben részesülnek, az edzéseiket pedig az elmúlt években már jól megszokott módon a holland Johan Rockx vezeti majd.

A lovastusa szakág felvételi vizsgája Bábolnán zajlott november elején. A felvételt nyert tizenkét párosnak az idén – a tavalyi évhez hasonlóan – Elke Potucek vendégedző mellett Sós Attila és Tuska Pál vezetik a tervezett edzőtáborokat.

Gratulálunk a lovasoknak és edzőiknek!

Dorogi Fernanda

 

 

 

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Interjú Kassai Lajossal a Lovasíjásszal

Kassai-völgy mára már fogalommá vált a világban: itt van a lovasíjászat bölcsője és világközpontja is. "Igyekeztem minél többet áthozni őseink kultúrájából, amelyeket a XXI. századi ember használhat. Az őseink hagyatéka óriási. Ez nemcsak a harcművészetükre, hanem az állattartástól kezdve a természetes életmódig, sok mindenre vonatkozik." -vallja Kassai Lajos a Lovasíjász.

Lovaspiknik Etyeken

Több szakágat népszerűsítő lovaspikniket tartott Etyeken, az impozáns Móró-birtokon a Hungária LSE. A hagyományteremtő céllal megvalósított nyári összejövetelnek bizonyára lesz még folytatása.

Az egri hegybíró kapta Dobó kardját

Dobó Kardja-díjban részesült Tarsoly József, egri hegybíró. A várkapitány kardjának hiteles másolatát azoknak ajándékozzák, akik sokat tesznek a városért, jó hírét keltik Egernek.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

A nagy durranás után

Mindenki számára természetes, hogy a Bábolnai Gazdanapokon a ménesbirtok is bemutatja tevékenységét, illetve lovait. Idén a Shagya arab fogatok és ugrólovasok mellé vendégként huszárokat hívtak, illetve bemutatkoztak két másik lovas „szakma” képviselői is: a szabad idomítók, illetve a lovas kaszkadőrök.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.