Back to top

A lovasedző nem pszichológus

2014 szeptemberében holland mintára indult el hazánkban a Talent Program, amelyet a Magyar Lovassport Szövetség a 2013-as sportágfejlesztési stratégia keretein belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával valósít meg a három olimpiai sportágban.

A Talent Program egyik váratlan tanulsága

Az idei felvételi vizsgák a közelmúltban zajlottak le. A program eredményeiről Stróbl Dorottyával, a szövetség főtitkárával beszélgettünk.

A napokban zajlanak az idei program első edzőtáborai. Amellett, hogy más edzők tartják, mennyiben más egy ilyen tábor, mint a napi edzésmunka, amit a gyerekek a saját egyesületükben végeznek?

A Talent-edzőtáborokban nemcsak díjlovagló- és díjugrató-edzések vannak, ahol a lovasok és lovak együtt dolgoznak, hanem másfajta felméréseken és oktatásokon is részt vesznek a fiatal lovasok, hisz a program célja a nemzetközi versenykarrierre való felkészítés. Gondolok itt a sportpszichológusra, fizikai felkészítésre, a zsír-izom arány felmérésére vagy épp olyan gyógytorna előírására, amely a fiatal lovas ferdeségét hivatott megszüntetni, hisz a lovaglás során mindkét oldalon egyformán kell mozogni. Emellett elméleti képzést is kapnak a gyerekek. A szakmai előadások között a lóanatómia ugyanúgy megtalálható, mint a doppingszabályok ismertetése. A képzésünknek köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is jól felkészültek a fiatal versenyzőink a lovassportokhoz kapcsolható ismeretekben.

A képzés azonban mégis csak arról szól, hogy a fiatal lovasok és lovak a versenyeken teljesítsenek jól. Van-e látszatja a képzéseknek?

Hogyne. A gyerekek fejlődnek, sőt az edzők is. Utóbbiakat régen még sok esetben kötelezni kellett, hogy megnézzék, a programba meghívott külföldi edzők hogyan dolgoznak. Ma viszont már a nevelőedzők is bekapcsolódnak a programba, sőt megindult a párbeszéd is az edzők között, ezáltal az egész magyar edzőtársadalom tudása is növekszik.

A program célja a tehetséggondozás, a jelentkezők közül pedig a szövetség válogat. Mi alapján?

Azokat a tehetséges lovakat és lovasokat válogatjuk be a programba, akik alakíthatók, befogadók. Egy ilyen programban nem szerencsés, ha nehezen edzhető résztvevők is vannak, legyen szó akár lóról, akár lovasról. Itt a szorgalmas és elhivatott versenyzőkkel foglalkozunk. Volt már példa arra is, hogy tehetségesnek vélt lovas kimaradt, illetve kiesett a programból, mert a hozzáállása nem volt olyan, mint amit itt elvárunk. A Talent célja a nemzeti és nemzetközi szintű válogatás… Szerencsére azért a jelentkezőknél általában a ló és a lovas összepasszol, így a vizsgákon, illetve a nyári versenyeken bizonyítani is tudnak.

A Talent Programban való részvételnek azonban nem csak az eredményekben jelentkezik a haszna. A versenyzők anyagi támogatást kapnak, ha az országos bajnokságon bekerülnek a döntőbe, illetve akkor, ha ilyen szintű nemzetközi versenyen vesznek részt. Azonban ez az év is igazolta szinte valamennyi lovas szakágban, hogy nem elég a tehetség, a szorgalom, néha a csillagok is összeesküsznek a versenyzőink ellen és a tehetség és a befektetett munka ellenére sem jönnek az eredmények.

Valóban így van. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy sajnos még nem fordítunk, vagy inkább nem tudunk elég figyelmet fordítani a versenyzőink mentális felkészítésére. A versenydrukkot a fiataljaink nemzetközi szinten nem mindig tudják kezelni. Nemzeti szinten már felveszik a versenyt a felnőttekkel, ott meg tudják mutatni, mit tudnak, külföldön, főleg az Európa-bajnokságon azonban sokszor elizgulják a pályákat.

Mi ennek az oka?

A szakemberhiány. A lovasedző ugyanis nem sportpszichológus, így nem biztos, hogy az ezen a területen adott tanácsai elegendőek vagy megfelelőek. Eleve kevés nálunk a lovas szakedző, de a pszichológiához érzék is kell. Aztán még ott vannak a szülők, akik akarva-akaratlanul is stresszelik a gyereket. Sokszor a saját idegességüket ragasztják rá a versenyzőre pusztán azzal, hogy a gyerek helyett akarnak egy-egy döntést meghozni. A lovaglás ugyanis magányos sport. Önálló döntéseket kell hozni a ló hátán edzésen is, de versenyen mindenképp. Senki nem tud segíteni, hisz körülbelül egy másodpercig van a lovas hallótávolságon belül, de ha rákiáltanak, a ló megijed…

Úgy gondolom, a vívás hasonlít talán a legjobban a lovaglásra: mindkét sportban gyors döntéseket kell hozni, mindkettő nagy koncentrációt igényel és a versenyző magányosan kell, hogy meghozza döntéseit. Ebben megerősít egy válogatott díjugratónk esete is, aki tőlem kért segítséget abban, hogy találjunk egy sportpszichológust, aki segít leküzdenie azt a gátlást, ami megakadályozza, hogy versenyen a legjobbját tudja ő is és a lova is nyújtani.

Ha ebben egy vívókkal foglalkozó sportpszichológus segítségét kérték, az azt jelenti, hogy nincs olyan sportpszichológus hazánkban, aki a lovassportokhoz értene. Pedig ez szinte sportáganként külön szakma: korlátozott az átjárás a különféle sportok pszichológiája között. Egy „csapatsportokban jó” pszichológus nem biztos, hogy egy egyéni sportág művelőjének is tud igazán jó tanácsot adni.

Épp ezért lenne jó, ha a lovasok közül, talán épp a Talent Program fiataljai közül kinevelődne ilyen szakember. A lovasok általában valamiféle lovakkal kapcsolatos szakmát választanak, ha nem lovasedzők lesznek, akkor mezőgazdászok, legfeljebb állatorvosok, pedig nagy szükség lenne a lovassportok háttértámogatását végző szakemberekre is.

Halmos B. Ágnes

 

A hatodik Talent-szezon

Október végén rendeztük a hatodik szezonját kezdő Talent Program felvételi vizsganapját a díjugratók és a díjlovaglók számára, a két szakág fiataljainak vizsgalovaglásai egymással párhuzamosan zajlottak a Nemzeti Lovardában.

A díjugratók közül hat páros nyert felvételt, ezzel a képzést folytató lovasokkal együtt tizennégy páros kezdi meg az idei szezont. A tervek szerint idén is három edzőtáboron vesznek részt a lovasok az ír lovasszakember, John Ledingham vezetésével. Elméleti és gyakorlati képzések, szakmai előadások, sportpszichológia, funkcionális tréning és állóképesség-felmérés vár a résztvevőkre.

A díjlovasoknál nyolc páros nyert felvételt, ezzel tizenháromra nőt a résztvevők létszáma. A lovasok a díjugratókhoz hasonló tematikájú képzésben részesülnek, az edzéseiket pedig az elmúlt években már jól megszokott módon a holland Johan Rockx vezeti majd.

A lovastusa szakág felvételi vizsgája Bábolnán zajlott november elején. A felvételt nyert tizenkét párosnak az idén – a tavalyi évhez hasonlóan – Elke Potucek vendégedző mellett Sós Attila és Tuska Pál vezetik a tervezett edzőtáborokat.

Gratulálunk a lovasoknak és edzőiknek!

Dorogi Fernanda

 

 

 

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Animációs tananyagsegédlet az erdősítésekről

Tíz kisfilmből álló animációs tananyag készült az erdészeti szakközépiskolák tanulói számára. Az Ásotthalmi Bedő Albert Alapítvány megbízásából, az Agrárminisztérium támogatásával született sorozat az erdősítés témáját dolgozza fel. A videók hasznos eszközt jelenthetnek nemcsak a szakközépiskolások és pedagógusok, hanem a magánerdő-tulajdonosok és gazdálkodók számára is.

Az Év Honlapja „Különdíjas” lett a magyarmezogazdasag.hu

Kiadónk hírportáljának, a magyarmezogazdasag.hu-nak ítélték oda a Magyar Marketing Szövetség Internet Tagozatának nonprofit szakmai pályázatán Az Év Honlapja Különdíj 2020 elismerést média kategóriában. Büszkék vagyunk a Magyar Mezőgazdaság Kft. és portálunk elismerésére, mert igazolja, hogy jó irányba tartunk honlapunk fejlesztésével.

Elköltöztek a Carlsberg sörfőzde legendás lovai

Koppenhágában, a Carlsberg sörfőzde négy, mára már ikonikussá vált lovát a régi sörfőzde felújítása idejére átszállították a helyi állatkertbe. A Carlsberg látogatóközpont jelentős renováláson és modernizációs programon megy majd keresztül annak érdekében, hogy még inkább korabeli hangulatot tükrözzön.

Nyílt nap a Soproni Egyetemen

A Soproni Egyetem 2021. január 14-én online nyílt napon várja a fenntarthatóság és a természet iránt érdeklődő felvételizőket.

Bábolna lova – a Shagya-arab

„Igen száraz, harmonikus fej, széles homlokkal, nagy sötét, egymástól távol ülő, kifejező szemekkel, kicsi, figyelmet sugárzó fülekkel” – írja a Shagya-arabról a Debreceni Agrártudományi Egyetem ismertetője, ami azzal folytatódik, hogy „a ló mindent átütő örökítő erejét csak acélossága, kitartása, igénytelensége, temperamentuma múlja felül.

Magyar Bor Nagydíj: ahogyan a borszakírók látják

Decemberben már ötödik alkalommal értékelte a Magyar Borszakírók Köre azokat a magyar termelők által készített fehér és vörös - száraz és félszáraz - borokat, amelyeket tagjai az elmúlt évben kóstolhattak, és tapasztalataik alapján ezekből összeállították a legjobbaknak ítélt „Super 12” listájukat.

Alapítvány irányítja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet

A leendő kuratórium tagjai és a rektor online tájékoztatón számoltak be a közös jövőképről, melynek értelmében az egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években. A megújulási program során az egyetem számíthat a kuratórium tagjainak sokoldalú szakmai és üzleti-vezetői tapasztalatára és kapcsolatrendszerére.

Bányavárosból zöld „ékszerdoboz”

Az Európai Zöld Városok díjjal – amely az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA) Zöld városok a fenntartható Európáért kampányának kezdeményezése – az önkormányzati döntéshozókat, a várostervezőket, a táj-, és kertépítőket szeretnék zöld városfejlesztésre ösztönözni.

Díjnyertes gin Hegyaljáról

A brit The Spirits Business szaklap által évente megrendezett The Gin Masters versenysorozatán a legmagasabb, Master elismerésben részesült a Seven Hills Distillery Tokaj ginje - adta hírül a díjnyertes főzde. A Tokaj Gin összesen 21 fűszert tartalmazó prémium kézműves gin!

Öttagú kuratórium irányítja a modellváltó agráregyetemet fenntartó alapítványt

A korábbi Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől a hatékonyabb és magasabb színvonalú felsőoktatás érdekében alapítványi fenntartásban működik tovább. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriuma irányítja a modellváltó agráregyetemet fenntartó alapítványt. Az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése.