Back to top

A lovasedző nem pszichológus

2014 szeptemberében holland mintára indult el hazánkban a Talent Program, amelyet a Magyar Lovassport Szövetség a 2013-as sportágfejlesztési stratégia keretein belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával valósít meg a három olimpiai sportágban.

A Talent Program egyik váratlan tanulsága

Az idei felvételi vizsgák a közelmúltban zajlottak le. A program eredményeiről Stróbl Dorottyával, a szövetség főtitkárával beszélgettünk.

A napokban zajlanak az idei program első edzőtáborai. Amellett, hogy más edzők tartják, mennyiben más egy ilyen tábor, mint a napi edzésmunka, amit a gyerekek a saját egyesületükben végeznek?

A Talent-edzőtáborokban nemcsak díjlovagló- és díjugrató-edzések vannak, ahol a lovasok és lovak együtt dolgoznak, hanem másfajta felméréseken és oktatásokon is részt vesznek a fiatal lovasok, hisz a program célja a nemzetközi versenykarrierre való felkészítés. Gondolok itt a sportpszichológusra, fizikai felkészítésre, a zsír-izom arány felmérésére vagy épp olyan gyógytorna előírására, amely a fiatal lovas ferdeségét hivatott megszüntetni, hisz a lovaglás során mindkét oldalon egyformán kell mozogni. Emellett elméleti képzést is kapnak a gyerekek. A szakmai előadások között a lóanatómia ugyanúgy megtalálható, mint a doppingszabályok ismertetése. A képzésünknek köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is jól felkészültek a fiatal versenyzőink a lovassportokhoz kapcsolható ismeretekben.

A képzés azonban mégis csak arról szól, hogy a fiatal lovasok és lovak a versenyeken teljesítsenek jól. Van-e látszatja a képzéseknek?

Hogyne. A gyerekek fejlődnek, sőt az edzők is. Utóbbiakat régen még sok esetben kötelezni kellett, hogy megnézzék, a programba meghívott külföldi edzők hogyan dolgoznak. Ma viszont már a nevelőedzők is bekapcsolódnak a programba, sőt megindult a párbeszéd is az edzők között, ezáltal az egész magyar edzőtársadalom tudása is növekszik.

A program célja a tehetséggondozás, a jelentkezők közül pedig a szövetség válogat. Mi alapján?

Azokat a tehetséges lovakat és lovasokat válogatjuk be a programba, akik alakíthatók, befogadók. Egy ilyen programban nem szerencsés, ha nehezen edzhető résztvevők is vannak, legyen szó akár lóról, akár lovasról. Itt a szorgalmas és elhivatott versenyzőkkel foglalkozunk. Volt már példa arra is, hogy tehetségesnek vélt lovas kimaradt, illetve kiesett a programból, mert a hozzáállása nem volt olyan, mint amit itt elvárunk. A Talent célja a nemzeti és nemzetközi szintű válogatás… Szerencsére azért a jelentkezőknél általában a ló és a lovas összepasszol, így a vizsgákon, illetve a nyári versenyeken bizonyítani is tudnak.

A Talent Programban való részvételnek azonban nem csak az eredményekben jelentkezik a haszna. A versenyzők anyagi támogatást kapnak, ha az országos bajnokságon bekerülnek a döntőbe, illetve akkor, ha ilyen szintű nemzetközi versenyen vesznek részt. Azonban ez az év is igazolta szinte valamennyi lovas szakágban, hogy nem elég a tehetség, a szorgalom, néha a csillagok is összeesküsznek a versenyzőink ellen és a tehetség és a befektetett munka ellenére sem jönnek az eredmények.

Valóban így van. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy sajnos még nem fordítunk, vagy inkább nem tudunk elég figyelmet fordítani a versenyzőink mentális felkészítésére. A versenydrukkot a fiataljaink nemzetközi szinten nem mindig tudják kezelni. Nemzeti szinten már felveszik a versenyt a felnőttekkel, ott meg tudják mutatni, mit tudnak, külföldön, főleg az Európa-bajnokságon azonban sokszor elizgulják a pályákat.

Mi ennek az oka?

A szakemberhiány. A lovasedző ugyanis nem sportpszichológus, így nem biztos, hogy az ezen a területen adott tanácsai elegendőek vagy megfelelőek. Eleve kevés nálunk a lovas szakedző, de a pszichológiához érzék is kell. Aztán még ott vannak a szülők, akik akarva-akaratlanul is stresszelik a gyereket. Sokszor a saját idegességüket ragasztják rá a versenyzőre pusztán azzal, hogy a gyerek helyett akarnak egy-egy döntést meghozni. A lovaglás ugyanis magányos sport. Önálló döntéseket kell hozni a ló hátán edzésen is, de versenyen mindenképp. Senki nem tud segíteni, hisz körülbelül egy másodpercig van a lovas hallótávolságon belül, de ha rákiáltanak, a ló megijed…

Úgy gondolom, a vívás hasonlít talán a legjobban a lovaglásra: mindkét sportban gyors döntéseket kell hozni, mindkettő nagy koncentrációt igényel és a versenyző magányosan kell, hogy meghozza döntéseit. Ebben megerősít egy válogatott díjugratónk esete is, aki tőlem kért segítséget abban, hogy találjunk egy sportpszichológust, aki segít leküzdenie azt a gátlást, ami megakadályozza, hogy versenyen a legjobbját tudja ő is és a lova is nyújtani.

Ha ebben egy vívókkal foglalkozó sportpszichológus segítségét kérték, az azt jelenti, hogy nincs olyan sportpszichológus hazánkban, aki a lovassportokhoz értene. Pedig ez szinte sportáganként külön szakma: korlátozott az átjárás a különféle sportok pszichológiája között. Egy „csapatsportokban jó” pszichológus nem biztos, hogy egy egyéni sportág művelőjének is tud igazán jó tanácsot adni.

Épp ezért lenne jó, ha a lovasok közül, talán épp a Talent Program fiataljai közül kinevelődne ilyen szakember. A lovasok általában valamiféle lovakkal kapcsolatos szakmát választanak, ha nem lovasedzők lesznek, akkor mezőgazdászok, legfeljebb állatorvosok, pedig nagy szükség lenne a lovassportok háttértámogatását végző szakemberekre is.

Halmos B. Ágnes

 

A hatodik Talent-szezon

Október végén rendeztük a hatodik szezonját kezdő Talent Program felvételi vizsganapját a díjugratók és a díjlovaglók számára, a két szakág fiataljainak vizsgalovaglásai egymással párhuzamosan zajlottak a Nemzeti Lovardában.

A díjugratók közül hat páros nyert felvételt, ezzel a képzést folytató lovasokkal együtt tizennégy páros kezdi meg az idei szezont. A tervek szerint idén is három edzőtáboron vesznek részt a lovasok az ír lovasszakember, John Ledingham vezetésével. Elméleti és gyakorlati képzések, szakmai előadások, sportpszichológia, funkcionális tréning és állóképesség-felmérés vár a résztvevőkre.

A díjlovasoknál nyolc páros nyert felvételt, ezzel tizenháromra nőt a résztvevők létszáma. A lovasok a díjugratókhoz hasonló tematikájú képzésben részesülnek, az edzéseiket pedig az elmúlt években már jól megszokott módon a holland Johan Rockx vezeti majd.

A lovastusa szakág felvételi vizsgája Bábolnán zajlott november elején. A felvételt nyert tizenkét párosnak az idén – a tavalyi évhez hasonlóan – Elke Potucek vendégedző mellett Sós Attila és Tuska Pál vezetik a tervezett edzőtáborokat.

Gratulálunk a lovasoknak és edzőiknek!

Dorogi Fernanda

 

 

 

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Agrárszakmákba kóstolhat bele több száz diák a nyáron

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élményszerűen ismertet meg több száz diákkal agrárszakmákat a nyáron. Az országos „Szakmakóstoló Hetek” keretében általános iskolai tanulók egy-egy hétig gazdálkodók mellett, szakképző iskolák segítségével nyerhetnek betekintést tucatnyi szakmába.

Újraindultak a lovasversenyek

Végre valahára valódi, nézők előtt rendezett lovasversenyekről tudósíthatunk! A Pegazus júliusi számának címlapján Pachl Benedek és Donna Friderika látható. A páros a Máriakálnokon megrendezett nemzetközi díjlovaglóversenyen U25 kategóriában mindkét nap győzelmet aratott és ezzel kiérdemelte az év meglepetése címet is.

VINAGORA – ezek az idei győztes borok

Idén a vírusjárvány miatt sok mérvadó nemzetközi borverseny elmaradt, ezért fontos, hogy a több évtizedes múltra visszatekintő VINAGORA borversenyt viszont sikerült megrendezni Szekszárdon.

Horribile Dictu!

A jól működő iskolákban a 19. század elejétől Európa-szerte megjelentek a diáklapok, kezdetben kézírásos, később sokszorosított (pl. kőnyomatos), végül nyomtatott formában. Ugyan a diáklapok szerzői és terjesztésük a helyi adottságokon múlott, a sokszor humoros publikációk betekintést engedtek az intézmény tevékenységébe, a diákéletbe.

Egy gyötrelmes munka felelevenítése

A hajdúnánási Nyakas Farmon július 4-én rendezték meg a kézi aratók idei versenyét. Ez volt a tizenkettedik ilyen találkozó, és a hagyományos időpontban is tartották. Mivel 2020-ban eddig semmi sem úgy alakult, ahogy azt megszoktuk, megtörténhetett volna, hogy az idei „kaszapárbaj” elmarad.

Minőség felé terelnék a fiatalok borfogyasztási szokásait

Elindult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) „JÓ BOR” edukációs kampánya, amely a fiatal felnőttek borfogyasztási szokásait kívánja minőségi mederbe terelni – olvasható a Hegyközösségek Nemzeti Tanácsának közleményében.

A lovaglás legősibb bizonyítékára bukkantak Kazahsztánban

Az eddig véltnél jóval korábban lettek a lovaglás mesterei az emberek egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely az i.e. 2. évezredi andronovói kultúra síremlékeit Kazahsztánban tanulmányozva jutott erre a következtetésre.

Látogatás a „csobánci várkapitánynál”

Balaton-felvidéken elterülő Tapolcai-medencében, Gyulakeszi határában gazdálkodik Németh Gyula párjával, Mészáros Zsuzsával, akik egy több lábon álló családi gazdasággal büszkélkedhetnek. A következő generáció tagjai is szívesen dolgoznak a gazdaságban és fokozatosan veszik át a stafétabotot.

Háziállatainkat is veszélyeztetik - Kullancsok által terjesztett betegségek

A körülöttünk élő háziállatfajok szinte mindegyikében okoznak különféle megbetegedéseket a kullancsok. Ezek a betegségek nem söpörnek végig állományokon, állatról állatra nem terjednek, az élősködők „csak” a betegségek kialakulását idézik elő.

Rangos elismeréseket adott át az agrárminiszter

104-en kaptak elismerést az Agrárminisztérium Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap és pedagógusnap alkalmából szervezett díjátadó ünnepségén. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a kitüntetettek kutatói, oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkája példaértékű, s hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat a jövőben is értékközpontú, egymással és a természettel harmóniában élő emberek lakják.