Back to top

A lovasedző nem pszichológus

2014 szeptemberében holland mintára indult el hazánkban a Talent Program, amelyet a Magyar Lovassport Szövetség a 2013-as sportágfejlesztési stratégia keretein belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával valósít meg a három olimpiai sportágban.

A Talent Program egyik váratlan tanulsága

Az idei felvételi vizsgák a közelmúltban zajlottak le. A program eredményeiről Stróbl Dorottyával, a szövetség főtitkárával beszélgettünk.

A napokban zajlanak az idei program első edzőtáborai. Amellett, hogy más edzők tartják, mennyiben más egy ilyen tábor, mint a napi edzésmunka, amit a gyerekek a saját egyesületükben végeznek?

A Talent-edzőtáborokban nemcsak díjlovagló- és díjugrató-edzések vannak, ahol a lovasok és lovak együtt dolgoznak, hanem másfajta felméréseken és oktatásokon is részt vesznek a fiatal lovasok, hisz a program célja a nemzetközi versenykarrierre való felkészítés. Gondolok itt a sportpszichológusra, fizikai felkészítésre, a zsír-izom arány felmérésére vagy épp olyan gyógytorna előírására, amely a fiatal lovas ferdeségét hivatott megszüntetni, hisz a lovaglás során mindkét oldalon egyformán kell mozogni. Emellett elméleti képzést is kapnak a gyerekek. A szakmai előadások között a lóanatómia ugyanúgy megtalálható, mint a doppingszabályok ismertetése. A képzésünknek köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is jól felkészültek a fiatal versenyzőink a lovassportokhoz kapcsolható ismeretekben.

A képzés azonban mégis csak arról szól, hogy a fiatal lovasok és lovak a versenyeken teljesítsenek jól. Van-e látszatja a képzéseknek?

Hogyne. A gyerekek fejlődnek, sőt az edzők is. Utóbbiakat régen még sok esetben kötelezni kellett, hogy megnézzék, a programba meghívott külföldi edzők hogyan dolgoznak. Ma viszont már a nevelőedzők is bekapcsolódnak a programba, sőt megindult a párbeszéd is az edzők között, ezáltal az egész magyar edzőtársadalom tudása is növekszik.

A program célja a tehetséggondozás, a jelentkezők közül pedig a szövetség válogat. Mi alapján?

Azokat a tehetséges lovakat és lovasokat válogatjuk be a programba, akik alakíthatók, befogadók. Egy ilyen programban nem szerencsés, ha nehezen edzhető résztvevők is vannak, legyen szó akár lóról, akár lovasról. Itt a szorgalmas és elhivatott versenyzőkkel foglalkozunk. Volt már példa arra is, hogy tehetségesnek vélt lovas kimaradt, illetve kiesett a programból, mert a hozzáállása nem volt olyan, mint amit itt elvárunk. A Talent célja a nemzeti és nemzetközi szintű válogatás… Szerencsére azért a jelentkezőknél általában a ló és a lovas összepasszol, így a vizsgákon, illetve a nyári versenyeken bizonyítani is tudnak.

A Talent Programban való részvételnek azonban nem csak az eredményekben jelentkezik a haszna. A versenyzők anyagi támogatást kapnak, ha az országos bajnokságon bekerülnek a döntőbe, illetve akkor, ha ilyen szintű nemzetközi versenyen vesznek részt. Azonban ez az év is igazolta szinte valamennyi lovas szakágban, hogy nem elég a tehetség, a szorgalom, néha a csillagok is összeesküsznek a versenyzőink ellen és a tehetség és a befektetett munka ellenére sem jönnek az eredmények.

Valóban így van. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy sajnos még nem fordítunk, vagy inkább nem tudunk elég figyelmet fordítani a versenyzőink mentális felkészítésére. A versenydrukkot a fiataljaink nemzetközi szinten nem mindig tudják kezelni. Nemzeti szinten már felveszik a versenyt a felnőttekkel, ott meg tudják mutatni, mit tudnak, külföldön, főleg az Európa-bajnokságon azonban sokszor elizgulják a pályákat.

Mi ennek az oka?

A szakemberhiány. A lovasedző ugyanis nem sportpszichológus, így nem biztos, hogy az ezen a területen adott tanácsai elegendőek vagy megfelelőek. Eleve kevés nálunk a lovas szakedző, de a pszichológiához érzék is kell. Aztán még ott vannak a szülők, akik akarva-akaratlanul is stresszelik a gyereket. Sokszor a saját idegességüket ragasztják rá a versenyzőre pusztán azzal, hogy a gyerek helyett akarnak egy-egy döntést meghozni. A lovaglás ugyanis magányos sport. Önálló döntéseket kell hozni a ló hátán edzésen is, de versenyen mindenképp. Senki nem tud segíteni, hisz körülbelül egy másodpercig van a lovas hallótávolságon belül, de ha rákiáltanak, a ló megijed…

Úgy gondolom, a vívás hasonlít talán a legjobban a lovaglásra: mindkét sportban gyors döntéseket kell hozni, mindkettő nagy koncentrációt igényel és a versenyző magányosan kell, hogy meghozza döntéseit. Ebben megerősít egy válogatott díjugratónk esete is, aki tőlem kért segítséget abban, hogy találjunk egy sportpszichológust, aki segít leküzdenie azt a gátlást, ami megakadályozza, hogy versenyen a legjobbját tudja ő is és a lova is nyújtani.

Ha ebben egy vívókkal foglalkozó sportpszichológus segítségét kérték, az azt jelenti, hogy nincs olyan sportpszichológus hazánkban, aki a lovassportokhoz értene. Pedig ez szinte sportáganként külön szakma: korlátozott az átjárás a különféle sportok pszichológiája között. Egy „csapatsportokban jó” pszichológus nem biztos, hogy egy egyéni sportág művelőjének is tud igazán jó tanácsot adni.

Épp ezért lenne jó, ha a lovasok közül, talán épp a Talent Program fiataljai közül kinevelődne ilyen szakember. A lovasok általában valamiféle lovakkal kapcsolatos szakmát választanak, ha nem lovasedzők lesznek, akkor mezőgazdászok, legfeljebb állatorvosok, pedig nagy szükség lenne a lovassportok háttértámogatását végző szakemberekre is.

Halmos B. Ágnes

 

A hatodik Talent-szezon

Október végén rendeztük a hatodik szezonját kezdő Talent Program felvételi vizsganapját a díjugratók és a díjlovaglók számára, a két szakág fiataljainak vizsgalovaglásai egymással párhuzamosan zajlottak a Nemzeti Lovardában.

A díjugratók közül hat páros nyert felvételt, ezzel a képzést folytató lovasokkal együtt tizennégy páros kezdi meg az idei szezont. A tervek szerint idén is három edzőtáboron vesznek részt a lovasok az ír lovasszakember, John Ledingham vezetésével. Elméleti és gyakorlati képzések, szakmai előadások, sportpszichológia, funkcionális tréning és állóképesség-felmérés vár a résztvevőkre.

A díjlovasoknál nyolc páros nyert felvételt, ezzel tizenháromra nőt a résztvevők létszáma. A lovasok a díjugratókhoz hasonló tematikájú képzésben részesülnek, az edzéseiket pedig az elmúlt években már jól megszokott módon a holland Johan Rockx vezeti majd.

A lovastusa szakág felvételi vizsgája Bábolnán zajlott november elején. A felvételt nyert tizenkét párosnak az idén – a tavalyi évhez hasonlóan – Elke Potucek vendégedző mellett Sós Attila és Tuska Pál vezetik a tervezett edzőtáborokat.

Gratulálunk a lovasoknak és edzőiknek!

Dorogi Fernanda

 

 

 

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klón vadló a faj megmaradásáért

Új fejezet nyílt a vadlovak történetében; idén augusztus elején megszületett Texasban az első Przsevalszkij-lóklón. Az ázsiai vadlónak is nevezett állat (Equus ferus przewalskii) a házi ló legközelebbi vadon élő rokona, a vadló egyetlen máig élő alfaja, a legfrissebb adatok szerint kevesebb mint 200 élő egyeddel, így nem csoda, hogy a szakemberek igyekeznek minden megtenni a faj fennmaradásáért.

Átadták az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kitüntetéseit

A rendkívűli körülmények ellenére 33 pályázó 39 pályázata érdemelte ki az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető címet

A kűrspecialista

Máriakálnokon, az idei CDI-n lettem figyelmes arra, hogy a normál programok alatt is mintha kűrzene szólna. Először azt gondoltam, véletlen, de aztán elkezdtem figyelni. Mivel van némi zenei képzettségem, hamar egyértelművé vált, hogy ilyen véletlenek nincsenek. Kiderült, hogy a versenynek van zenei rendezője.

Elkezdődött a tanév Közép-Európa legnagyobb agráregyetemén

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem (SZIE) megbízott rektora a járványügyi helyzetre való tekintettel rendhagyó módon, videóüzenet formájában köszöntötte a 2020/2021-es tanévet, egyúttal toleranciára, együttműködésre, bizalomra és folyamatos párbeszédre kérve az Egyetem polgárait.

Rendkívüli helyzet, rendkívüli mezőny

A legrangosabb nemzetközi díjugratóversenyünk épp az augusztus 20-i hosszú hétvégére esett az idei évben. A Covid-járvány miatt teljesen átrendeződött a lovasok versenynaptára is, de ebben a bizonytalan időszakban az is óriási eredménynek számít, hogy egyáltalán engedélyezi az FEI a nemzetközi versenyek megtartását.

Diadalmenetben hódítanak a génbankból kiszabadult paradicsomok

A tájfajták egy új, fenntartható szellemiség elterjedésének is utat nyitottak a hazai gasztronómiában.

Van jövője a magyar hidegvérű lovaknak?

Az elmúlt években jelentős és jó árat kínáló kereslet alakult ki a hidegvérű lovaink iránt. Romániából, Szlovéniából és Horvátországból érkeznek vásárók, de megjelent egy újfajta igény is e lovakra a cirkuszoktól. A jövőben pedig a természetvédelemben, vagy akár a fogatos szelektív szemétgyűjtés területén lehetne bővíteni a használatukat.

A lovak vannak a legnagyobb veszélyben

Több mint 100 országban vezették be a tetanusz-védőoltást, és az Egészségügyi Világszervezet szerint az újszülöttek 83%-át védi az immunizáció, azonban a tetanusz Afrika és Ázsia sok országában továbbra is komoly közegészségügyi probléma a nem megfelelő higiéniai és orvosi körülmények miatt.

Kiemelten támogatja a szaktárca a hazai agrárszakképzést

Az agrárszakképző iskolák magas színvonalú működése a mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjének alappillérét jelenti, a szaktárca ezért 24 erőgépet biztosít az általa fenntartott szakintézményeknek - jelentette be Nagy István agrárminiszter az agrárszakképző iskolák országos tanévnyitóján, a Dunántúli Agrárszakképző Központ Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakiskola és Kollégiumban.

Színes az oktatási paletta

Bár a gyógynövények gyűjtése és termesztése csökken, a belőlük készült termékek iránti érdeklődés növekszik. A gyógynövényekkel kapcsolatos ismeretek bővítésére pedig sokféle oktatást szerveznek, a néhányórás csoportos foglalkozásoktól kezdve az iskolarendszerű képzésekig, és egyetemi végzettség, sőt doktori fokozat is szerezhető ezen a szakterületen.