Távolról tudtak felvételeket készíteni a tel-avivi egyetem kutatói arról, hogy a paradicsom- és dohánybokrok az ultrahang tartományban jelzést adnak, ha nincs vizük, vagy ha a szárukat sérülés éri. Korábban az ilyen típusú kutatások során eszközöket csatlakoztattak a növényekhez, hogy rögzítsék a növényi szállítószövetekben képződő rezgéseket, amelyeket a víz szállítására használnak.
Az Itzhak Khait által vezetett kutatócsoport most a növényektől 10 centiméterre elhelyezett ultrahang érzékelő mikrofonokkal vette fel a jeleket a 20 és 100 kilohertz közötti tartományban.
és akár 5 méter távolságból is reagálhatnak rájuk. Például a lepkék nem raknak petéket olyan növényekre, amelyek vízhiányban szenvednek. Feltételezik, hogy a növények talán még azt is hallják, hogy más növények hasonló gondokkal küzdenek, és erre reagálnak.
A vízhiányban szenvedő paradicsom óránként átlagosan 35 hangot adott, míg a dohány 11-et. A szárak sérülésének hatására a paradicsom a következő órában átlagosan 25 hangot hallatott, a dohány pedig 15-öt. A stresszmentes növények csak több mint egy óra után szólalnak meg.
A kutatók műszeres érzékenységi modellt alakítottak ki, hogy megkülönböztessék a növényi hangokat a szél, az eső és az egyéb hanghatásoktól, az intenzitás és a gyakoriság alapján. A legtöbb esetben helyesen azonosították, hogy a stresszt szárazság vagy sérülés okozta-e.
Bár Khait és kollégái elsősorban a paradicsomot és a dohányt tanulmányozták, úgy vélik, hogy más növények is adhatnak hangot stressz esetén. A következő vizsgálatok tárgya a kaktusz és a rózsaszín jázmin lesz.
A kutatók szerint ezek a felfedezések megváltoztathatják a növényvilágról való gondolkodásmódunkat. Véleményük szerint a növényi hangok érzékelése új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban, lehetővé téve a vízhiányban szenvedő növényekre történő összpontosítást.