Back to top

A növények is panaszkodnak, ha szomjasak

A paradicsomot és a dohányt vették vizsgálat alá tudósok, hogy kiderítsék, hogyan kommunikálnak a növények. Az eredmény új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban.

Távolról tudtak felvételeket készíteni a tel-avivi egyetem kutatói arról, hogy a paradicsom- és dohánybokrok az ultrahang tartományban jelzést adnak, ha nincs vizük, vagy ha a szárukat sérülés éri. Korábban az ilyen típusú kutatások során eszközöket csatlakoztattak a növényekhez, hogy rögzítsék a növényi szállítószövetekben képződő rezgéseket, amelyeket a víz szállítására használnak.

Az Itzhak Khait által vezetett kutatócsoport most a növényektől 10 centiméterre elhelyezett ultrahang érzékelő mikrofonokkal vette fel a jeleket a 20 és 100 kilohertz közötti tartományban.

A kutatók szerint a rovarok és még néhány emlős is hallja ezeket a hangokat,

és akár 5 méter távolságból is reagálhatnak rájuk. Például a lepkék nem raknak petéket olyan növényekre, amelyek vízhiányban szenvednek. Feltételezik, hogy a növények talán még azt is hallják, hogy más növények hasonló gondokkal küzdenek, és erre reagálnak.

A vízhiányban szenvedő paradicsom óránként átlagosan 35 hangot adott, míg a dohány 11-et. A szárak sérülésének hatására a paradicsom a következő órában átlagosan 25 hangot hallatott, a dohány pedig 15-öt. A stresszmentes növények csak több mint egy óra után szólalnak meg.

A rögzített hangok alapján meg lehet különböztetni a stressz típusát is.

A kutatók műszeres érzékenységi modellt alakítottak ki, hogy megkülönböztessék a növényi hangokat a szél, az eső és az egyéb hanghatásoktól, az intenzitás és a gyakoriság alapján. A legtöbb esetben helyesen azonosították, hogy a stresszt szárazság vagy sérülés okozta-e.

Bár Khait és kollégái elsősorban a paradicsomot és a dohányt tanulmányozták, úgy vélik, hogy más növények is adhatnak hangot stressz esetén. A következő vizsgálatok tárgya a kaktusz és a rózsaszín jázmin lesz.

A kutatók szerint ezek a felfedezések megváltoztathatják a növényvilágról való gondolkodásmódunkat. Véleményük szerint a növényi hangok érzékelése új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban, lehetővé téve a vízhiányban szenvedő növényekre történő összpontosítást.

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önjáró gabona- és silóbetakarító gépek

Egyre kevesebben vannak a magyar mezőgazdaságban, akik még nem hallottak a mind nagyobb teret nyerő precíziós gazdálkodásról. Ez a gazdálkodási forma megkívánja a különböző szakmák és területek szoros együttműködését, hogy valamilyen informatikai feltérképezés és tervezés alapján minél magasabb fokon ki tudjuk szolgálni a növények igényeit.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

Felpörög Almeria

Ahogy jön a tél, egyre nagyobb arányban lát el minket paprikával, paradicsommal, uborkával és egyebekkel „Európa téli zöldségeskertje”, lassan teljes üzemre kapcsol a Spanyolország legdélebbi vidékén fekvő almeriai fóliás termesztőkörzet.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Ellenségből barát – vírussal fertőzött gomba

A repcetermesztők minden évben jelentős veszteséget szenvednek el a szárrothadást és a fertőzés után pár napon belül a növényt elpusztító (Scle­rotinia sclerotiorum) gomba­kártevő miatt. Mycovírussal történt fertőzés után a repcét veszélyeztető gomba elveszíti fertőzőképességét.

A pandémia ellenére elégedetten zárta az évet a Pöttinger

Számos mezőgépgyártó nem a naptári év végével zárja le a gazdasági évet, hanem többnyire szeptembertől-szeptemberig számolják az árbevételt összegző éves beszámolójukat. Ausztria legnagyobb mezőgazdasági munkagépeket gyártó vállalkozása a Pöttinger is ezt a szisztémát követi, amely a 2019/2020-as gazdasági évet 366 millió euró árbevétellel zárta.

Csökkent a biogázüzemek száma Németországban

Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a biogázüzemek száma, tavaly Németországban volt a legtöbb üzem és így a legnagyobb biogáztermelő-kapacitás a világon. Az elmúlt év végével 9500 üzemet tartottak nyilván az országban, amelyek névleges kapacitása 3810 MW volt.