Back to top

A növények is panaszkodnak, ha szomjasak

A paradicsomot és a dohányt vették vizsgálat alá tudósok, hogy kiderítsék, hogyan kommunikálnak a növények. Az eredmény új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban.

Távolról tudtak felvételeket készíteni a tel-avivi egyetem kutatói arról, hogy a paradicsom- és dohánybokrok az ultrahang tartományban jelzést adnak, ha nincs vizük, vagy ha a szárukat sérülés éri. Korábban az ilyen típusú kutatások során eszközöket csatlakoztattak a növényekhez, hogy rögzítsék a növényi szállítószövetekben képződő rezgéseket, amelyeket a víz szállítására használnak.

Az Itzhak Khait által vezetett kutatócsoport most a növényektől 10 centiméterre elhelyezett ultrahang érzékelő mikrofonokkal vette fel a jeleket a 20 és 100 kilohertz közötti tartományban.

A kutatók szerint a rovarok és még néhány emlős is hallja ezeket a hangokat,

és akár 5 méter távolságból is reagálhatnak rájuk. Például a lepkék nem raknak petéket olyan növényekre, amelyek vízhiányban szenvednek. Feltételezik, hogy a növények talán még azt is hallják, hogy más növények hasonló gondokkal küzdenek, és erre reagálnak.

A vízhiányban szenvedő paradicsom óránként átlagosan 35 hangot adott, míg a dohány 11-et. A szárak sérülésének hatására a paradicsom a következő órában átlagosan 25 hangot hallatott, a dohány pedig 15-öt. A stresszmentes növények csak több mint egy óra után szólalnak meg.

A rögzített hangok alapján meg lehet különböztetni a stressz típusát is.

A kutatók műszeres érzékenységi modellt alakítottak ki, hogy megkülönböztessék a növényi hangokat a szél, az eső és az egyéb hanghatásoktól, az intenzitás és a gyakoriság alapján. A legtöbb esetben helyesen azonosították, hogy a stresszt szárazság vagy sérülés okozta-e.

Bár Khait és kollégái elsősorban a paradicsomot és a dohányt tanulmányozták, úgy vélik, hogy más növények is adhatnak hangot stressz esetén. A következő vizsgálatok tárgya a kaktusz és a rózsaszín jázmin lesz.

A kutatók szerint ezek a felfedezések megváltoztathatják a növényvilágról való gondolkodásmódunkat. Véleményük szerint a növényi hangok érzékelése új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban, lehetővé téve a vízhiányban szenvedő növényekre történő összpontosítást.

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak, erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján.

Időnként még a kolibrik is megpihennek

Az Andokban néhány madárfaj esténként hibernációhoz hasonló állapotba azaz mély álomba kerül, hogy spóroljon energiájával, ilyenek például a kolibrik is, melyeknek élete felettébb különleges. Ezek a repdeső élőlények még a gerincesek között is híresek gyors anyagcseréjükről és villámgyors életmódjukról, emiatt naponta a saját testtömegüknek megfelelő mennyiségű nektárt fogyasztanak.

Az ELTE etológusai bizonyították, hogy a macskák is utánozzák az embereket

Az etológiában jól ismert a Tedd azt, amit én! (Do as I Do, DAID) metódus, amely az állatok utánzásos tanulását vizsgálja. Az eleinte csak emberszabású főemlősök ez irányú képességeinek felmérésére hivatott módszert a 2000-es évek közepén az ELTE Etológia tanszékén alkalmazták elsőként kutyákon is.

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.

8 millió forint értékben rendelünk házhoz pizzát, hamburgert és alkoholt

Átlagban csaknem napi négy rendelést adott le április-májusban a leggyakrabban NetPincérező, a legnagyobb összeget költő ételrendelő pedig milliós nagyságrendben vásárolt a kijárási korlátozások időszakában. Népszerű lett a reggeli rendelés, este pedig az alkohol házhoz szállítás. A pizza még mindig az elsőszámú hazai kedvenc, de rövid időre áprilisban a hamburger vette át a vezetést.

Módosult a mezőgazdasági vízszolgáltatásról szóló rendelet

Módosult a mezőgazdasági vízszolgáltatásról szóló rendelet, amely többek közt a korábbi a módosításokat harmonizálja, egyértelműsíti, illetve egészíti ki.

Olaszországban megtalálták a pöttyösszárnyú muslica természetes ellenségét

Olaszországi gyümölcsösöket mértek föl azzal a céllal, hogy biológiai védekezést dolgozzanak ki a pöttyösszárnyú muslica ellen. Sikerült megtalálni az Ázsiából származó Leptoplinia japonica fürkészdarazsat, ami további két parazitoid mellett a megoldáshoz vezethet. Ez egyben a faj első európai azonosítása.

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

Fejlesztések a Fendt-nél

A közelmúltban egy ötszintes új létesítmény építése kezdődött el az AGCO finanszírozásában, a Fendt traktorgyár marktoberdorfi telephelyén. Az új épületben 125 új munkatársuk kap helyet, akiknek egy része a traktorgyár adminisztratív feladatait végzi majd el 21. századi körülmények között.

Veszélyes özönfaj: a kaukázusi medvetalp

Az invazív kaukázusi medvetalp terjedése nemcsak az őshonos növényekre vet árnyékot: a vele való érintkezés súlyos, akár maradandó sérüléseket is okozhat. Mindezeket figyelme véve különösen fontos a természetvédelmi szakemberek eme növény visszaszorítása érdekében tett törekvéseik.