Back to top

A növények is panaszkodnak, ha szomjasak

A paradicsomot és a dohányt vették vizsgálat alá tudósok, hogy kiderítsék, hogyan kommunikálnak a növények. Az eredmény új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban.

Távolról tudtak felvételeket készíteni a tel-avivi egyetem kutatói arról, hogy a paradicsom- és dohánybokrok az ultrahang tartományban jelzést adnak, ha nincs vizük, vagy ha a szárukat sérülés éri. Korábban az ilyen típusú kutatások során eszközöket csatlakoztattak a növényekhez, hogy rögzítsék a növényi szállítószövetekben képződő rezgéseket, amelyeket a víz szállítására használnak.

Az Itzhak Khait által vezetett kutatócsoport most a növényektől 10 centiméterre elhelyezett ultrahang érzékelő mikrofonokkal vette fel a jeleket a 20 és 100 kilohertz közötti tartományban.

A kutatók szerint a rovarok és még néhány emlős is hallja ezeket a hangokat,

és akár 5 méter távolságból is reagálhatnak rájuk. Például a lepkék nem raknak petéket olyan növényekre, amelyek vízhiányban szenvednek. Feltételezik, hogy a növények talán még azt is hallják, hogy más növények hasonló gondokkal küzdenek, és erre reagálnak.

A vízhiányban szenvedő paradicsom óránként átlagosan 35 hangot adott, míg a dohány 11-et. A szárak sérülésének hatására a paradicsom a következő órában átlagosan 25 hangot hallatott, a dohány pedig 15-öt. A stresszmentes növények csak több mint egy óra után szólalnak meg.

A rögzített hangok alapján meg lehet különböztetni a stressz típusát is.

A kutatók műszeres érzékenységi modellt alakítottak ki, hogy megkülönböztessék a növényi hangokat a szél, az eső és az egyéb hanghatásoktól, az intenzitás és a gyakoriság alapján. A legtöbb esetben helyesen azonosították, hogy a stresszt szárazság vagy sérülés okozta-e.

Bár Khait és kollégái elsősorban a paradicsomot és a dohányt tanulmányozták, úgy vélik, hogy más növények is adhatnak hangot stressz esetén. A következő vizsgálatok tárgya a kaktusz és a rózsaszín jázmin lesz.

A kutatók szerint ezek a felfedezések megváltoztathatják a növényvilágról való gondolkodásmódunkat. Véleményük szerint a növényi hangok érzékelése új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban, lehetővé téve a vízhiányban szenvedő növényekre történő összpontosítást.

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pandémia ellenére elégedetten zárta az évet a Pöttinger

Számos mezőgépgyártó nem a naptári év végével zárja le a gazdasági évet, hanem többnyire szeptembertől-szeptemberig számolják az árbevételt összegző éves beszámolójukat. Ausztria legnagyobb mezőgazdasági munkagépeket gyártó vállalkozása a Pöttinger is ezt a szisztémát követi, amely a 2019/2020-as gazdasági évet 366 millió euró árbevétellel zárta.

Csökkent a biogázüzemek száma Németországban

Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a biogázüzemek száma, tavaly Németországban volt a legtöbb üzem és így a legnagyobb biogáztermelő-kapacitás a világon. Az elmúlt év végével 9500 üzemet tartottak nyilván az országban, amelyek névleges kapacitása 3810 MW volt.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.

Ha nem lesz érdemi változás, beláthatatlan következményei lehetnek

A hódok ellen való védekezés jelenleg reménytelen. A XIX. század közepén figyelték meg utolsó példányait Magyarországon, majd végleg eltűnt. Aztán 1996-ban egy visszatelepítési programnak köszönhetően újra megjelent Gemencen. A visszatelepítések egészen 2008-ig tartottak, amikorra összesen 234 példányuk élt hazánk különböző területeire.

Sokfelé feltöltődött a talaj nedvességgel

Az elmúlt napokban lehullott hatalmas mennyiségű csapadék szinte országszerte feltöltötte nedvességgel a talajt. A kukorica aratását és az őszi kalászosok vetését ez az idő és a sáros talaj jelentősen hátráltatja. A folytatásban újabb csapadékhullám érkezik, majd a jövő hét első felében szárazabb és naposabb idő várható, de ezzel együtt megjelennek az idei első fagyok.

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.