Back to top

Szabályozták az öntözéses gazdálkodást

December 10-én az Országgyűlés 171 igen és 17 nem szavazattal elfogadta az Agrárminisztérium öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslatát.

A 2020. január 1-jével hatályba lépő új jogszabály szerint a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése érdekében öntözési kerületeket jelölnek ki, és ezekre vonatkozóan öntözésfejlesztési terveket készítenek, amelyek meghatározzák, hogy az adott területen milyen természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételekkel lehet öntözéses gazdálkodást folytatni.

Az ilyen terveknek megfelelő öntözés esetén nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági, illetve szakhatósági eljárást lefolytatni.

Az öntözésfejlesztési tervek a kiadásuktól számított 20 évig lesznek hatályosak, de a jogszabály rendszeres felülvizsgálatot ír elő.

Az új szabályok lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők számára, hogy területeiken öntözési közösséget hozzanak létre. Ennek feltétele az öntözött terület nagyságához kötött: szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár. Az öntözési közösségeket az agrárminiszter ismeri el.

A jogszabály létrehozza az öntözési szolgalmi jogot annak érdekében, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelők más ingatlantulajdonos területén is átvezethessék az öntözőberendezést.

Az ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti meg, illetve a szolgalom alapítása csak abban az esetben lesz lehetséges, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pandémia ellenére elégedetten zárta az évet a Pöttinger

Számos mezőgépgyártó nem a naptári év végével zárja le a gazdasági évet, hanem többnyire szeptembertől-szeptemberig számolják az árbevételt összegző éves beszámolójukat. Ausztria legnagyobb mezőgazdasági munkagépeket gyártó vállalkozása a Pöttinger is ezt a szisztémát követi, amely a 2019/2020-as gazdasági évet 366 millió euró árbevétellel zárta.

Csökkent a biogázüzemek száma Németországban

Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a biogázüzemek száma, tavaly Németországban volt a legtöbb üzem és így a legnagyobb biogáztermelő-kapacitás a világon. Az elmúlt év végével 9500 üzemet tartottak nyilván az országban, amelyek névleges kapacitása 3810 MW volt.

Ha a lomb fele lehullott, kezdődhet a lemosás – Növényvédelmi előrejelzés 43. hét

Véglegesen elmúlt a késői nyár, ezzel együtt – a muslicákon kívül – a mezőgazdasági szempontból fontos kártevők is visszavonultak. Szőlőben és gyümölcsben is megkezdhető az őszi lemosó permetezés, a pázsitok áttelelésének elősegítésére pedig már most kiszórhatóak a magas kálium- és foszfortartalmú komplex műtrágyák.

Biológiai alapok - amire építenünk kell

A szőlő szaporítóanyag-termelés az ágazat egyik legerősebb lába, hiszen ezzel kerül kapcsolatba a termelő. "Nagy kérdés, kell-e új fajtákat létrehozni, vagy a régiek között keresgélni” – fogalmazta meg Kocsis László, az MTA doktora –, a kérdésből pedig egyből adódik a másik kérdés, hogy mit teszteljünk, mit vírusmentesítsünk, a szaporítóanyag-előállításhoz milyen ültetvényeket kell létesíteni.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Az együttműködés hatalmas erő - a DélKerTÉSZ jó példa erre

A zöldséghajtatás az egyik legsikeresebb ágazat, köszönhetően a nagyfokú integrációnak is, aminek kiváló példája a 18 éve működő Délalföldi Kertészek Szövetkezete, fogalmazott Nagy István a VII. Zöldséghajtatási napon Szentesen. A FruitVeB és a DélKerTÉSZ közös rendezvényén gratulált a tész elért eredményeihez, és tájékoztatott az ágazat további erősödését szolgáló pályázati lehetőségekről.

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.

A mélykúti júdásfa lett idén az Év fája

Online szavazáson 5091 szavazattal a mélykúti júdásfa nyerte idén az Év fája címet, a Hős fa címet a balatonszemesi Bagolyvári Promenád fasora, az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig a debreceni Déri téri kocsányos tölgy kapta - közölte az Ökotárs Alapítvány a honlapján.

Egyedi aromájú datolya

Az egyiptomi Saidi datolya aromája azért különleges, mert engedik teljesen beérni a fán. A Gebana cég új, Oázis finomságai márkanéven forgalmazott termékét fenntartható módon, hagyományos és korszerű módszerekkel nevelik, amivel munkahelyeket teremtenek a nők számára.