A 2020. január 1-jével hatályba lépő új jogszabály szerint a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése érdekében öntözési kerületeket jelölnek ki, és ezekre vonatkozóan öntözésfejlesztési terveket készítenek, amelyek meghatározzák, hogy az adott területen milyen természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételekkel lehet öntözéses gazdálkodást folytatni.
Az öntözésfejlesztési tervek a kiadásuktól számított 20 évig lesznek hatályosak, de a jogszabály rendszeres felülvizsgálatot ír elő.
Az új szabályok lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők számára, hogy területeiken öntözési közösséget hozzanak létre. Ennek feltétele az öntözött terület nagyságához kötött: szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár. Az öntözési közösségeket az agrárminiszter ismeri el.
Az ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti meg, illetve a szolgalom alapítása csak abban az esetben lesz lehetséges, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el.