Back to top

Állattenyésztőből szójanemesítő - Kutatás mesterfokon

A Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület által alapított díjat a szójatermesztés hazai innovációjában élen járó szójanemesítőnek, Fülöpné Kuszák Katalinnak ítélték oda. Az elismerést Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és a néhai Seiwerth Gábor fia, Seiwerth Márton, a Lajtamag Kft ügyvezetője adta át az egyesület évzró rendezvényén.

Fülöpné Kuszák Katalin átveszi az emlékérmet Feldman Zsolttól és Seiwerth Mártontól
Az Újhelyi Imre-díjas, fiatalon elhunyt Seiwerth Gábor, a díj névadója a Lajtamag Kft. tulajdonosaként mindig kereste azokat a lehetőségeket a mezőgazdaságban, melyek versenyképesebb termékek előállítását, innovációs lehetőségeket, illetve a jövő kihívásaira adandó válaszokat jelenhetnek. Szójatermesztői tapasztalattal a háta mögött jelentős munkát végzett a szójatermesztés hazai népszerűsítése érdekében, a szemléletmódváltás elősegítésében. Az ő kezdeményezésére alakult meg a Magyar Szója- és Fehérjenövény Egyesület is. Munkásságának állít emléket a díj, amelyet 2019-ben Fülöpné Kuszák Katalin agrármérnök, bólyi szójanemesítő vehetett át.

A Bóly Zrt-ben és jogelődeinél kezdetben kutatómérnökként, majd kutatási osztályvezetőként a növénytermesztés, növénynemesítés, vetőmagtermesztés területén a fajta- és termesztéstechnológia fejlesztése, a legújabb tudományos eredmények gyakorlati tesztelése és bevezetése volt a feladata. Szűkebb szakterülete a szója lett. Munkássága alatt 14 szójafajta nemesítése, valamint számos szója-, borsó-, árpa- és lencsefajta honosítása fűződik a nevéhez. Emellett több publikációja, ismeretterjesztő cikke jelent meg szója témában.

Fülöpné Kuszák Katalin: „A hetvenes évek elején az Európát sújtó szójaembargót követően a többi európai országhoz hasonlóan Magyarország is önellátásra törekedett. A hazai szójatermesztés megszervezésével az akkori minisztérium a Bólyi Gazdaságot bízta meg. Így csaknem a kezdetektől kísérhetem ennek a növénynek a hazai történetét.

Az első időkben kiemelkedő tengerentúli fajták honosításában vehettem részt, majd elindítottuk a képviselt fajták fajtafenntartó nemesítését, és belefogtunk saját fajták előállításába is. Az egyik legkorábbi, nagysikerű fajtánkat, a Bólyi 56-t a mai napig termesztik. Volt olyan időszak, amikor a. bólyi fajták az országos vetésterület 80%-át tették ki. De ez már történelem.

Ez az elismerés talán ráirányítja egy kicsit a figyelmet a magyar nemesítésre, nemesítőkre, a magyar fajtákra. Egyúttal kifejezhetem azt a reményemet, hogy a köztermesztésben a jövőben a kétségkívül kiváló külföldi fajták mellett nagyobb részesedést érnek el a hasonló kvalitású magyar fajták."

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Precízió és digitalizáció a szántóföldi gazdálkodásban

Az elmúlt évtizedben a KITE Zrt. elébe ment mindannak, ami a következő évtized után az Európai Unióban a gazdákra vár. Június 1-jén Nádudvaron, 3-án Dalmandon, 9-én pedig Mezőfalván rendhagyó bemutatón vázolták, hogy a több oldalról szorongatott mezőgazdálkodásnak szerintük mi jelenti a kiutat.

Négyen versengenek a díjért

Bemutatták azt a négy új nemesítésű fajtát, amelyek idén esélyesek lehetnek a FleuroStar2021 díj elnyerésére. A versenyt szervező Fleuroselect nemzetközi dísznövényszövetség összegyűjtötte, hogy mely tulajdonságaiknak köszönhetően szerepelhetnek ezek a fajták a legjobbak között.

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.

Rendszeresen mezőgazdasági magánutakra tereli az autósokat a Google Maps

Érdemi problémává vált Németország néhány térségében, hogy a navigációs rendszerek mezőgazdasági területeken átvezető magánutakat jelölnek meg a legrövidebb vagy a leggyorsabb útvonalként. Az agrarheute.com portál foglalkozott a témával friss cikkében.

Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) – az Agrárminisztérium és szakmai szervezetek közreműködésével – fórumsorozatot tart a magán erdészeti szektor szereplői számára. Az „Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét” című országos rendezvénysorozat első állomása 2021. június 22-én, az utolsó július 1-jén lesz.

Újra Tokaj-Hegyaljára került a a Borászok Borásza díj

Bodó Juditnak ítélték oda a Borászok Borásza 2021 díjat; a kitüntetés tizenötödik nyertese a tokaji Bott Pince tulajdonosa. A Kárpát-medence ötven legjobb borásza választotta ki titkos szavazáson, és Nagy István agrárminiszter adta át neki a díjat.

Szentjánosbogár-rajzás és csillagfényes esti túrák várnak a DINPI-ben

Szent Iván éj közeledtével számos különleges programot kínál a látogatóknak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A következő napokban többek között a szentjánosbogarak varázslatos világa, a nyári égbolt különleges fényei, valamint az éjszakai erdő egyedülálló hangulata várja a természetben kikapcsolódni vágyókat.

Mi kel ki a citromsárga és a türkizzöld tojásokból?

Néhány grammos és csaknem egy kilós tojások is egyre gyakoribbak a hobbi és a díszmadártenyésztők voliereiben. Már ez is jól mutatja, hogy nem rossz üzlet a színponpás, vagy éppen exotikus madarak tenyésztése. A többi között a díszmadár tenyésztésről is olvashatnak a Kistermelők Lapja júniusi számában.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.