Back to top

Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összhangja

A Pilisi Parkerdő folytatta fél évszázados küldetését a természetesebb erdők és az erdők értékeire nyitott emberek érdekében: bővítette a fővárosi erdők ökoturisztikai funkcióit, fejlesztette a gyermekek környezeti nevelését szolgáló intézményeket, kutatásokat, szakmai programokat szervezett a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmében, valamint filmet is készített az 50 éves évfordulóra.

Türelem az erdőhöz - 50 éves a Pilisi Parkerdő

A Pilisi Parkerdő működését fennállása óta az erdőgazdálkodás és a természetvédelem integrációjára építi, az erdőállományok természetességének megőrzése, javítása érdekében végzi feladatait. E szemlélet és szakmai gyakorlat eredményeként mára a Parkerdő kezelésébe tartozó 65 ezer hektár közel 40 százalékán folyamatos erdőborítást biztosító módszerek segítik a biológiai sokféleség megőrzését.

A 2019-es jubileumi év tartalmas és eredményes volt a Parkerdőben:

 - A városi erdők kezelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióik fejlesztése a Pilisi Parkerdő következő szakmai időszakának legfontosabb feladatai közé tartozik. Idén a fővárosi több kerületi önkormányzatával együttműködve számos leromlott állapotú budapesti erdőterületet alakított parkerdővé, korszerűsítette infrastruktúráját, bővítve ezzel a városi erdők közjóléti, ökoturisztikai szerepét. Ilyen együttműködés eredményeként újult meg a XVII. kerületi Keresztúri-erdő, a kispesti Kúttó-erdő, a XVI. kerületi Sashalmi-erdő, a II. kerületi Macis játszótér, valamint kézilabdapálya épült a hűvösvölgyi Nagyréten és kutyafuttató létesült a XVIII. kerületi Halmi-erdőben.

Megújult Macis játszótér a II. kerületben
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

- A Parkerdő génmegőrző programja elősegíti a klímaváltozás  kedvezőtlen hatásaival szemben ellenálló, egészséges, fenntartható erdők fennmaradását. A cél a speciális természeti adottságok között tenyésző kocsánytalan tölgy, olasz tölgy, valamint a molyhos tölgy főfafajú, elegyes erdők génkészletének megóvása. A Visegrádi-hegységben élő, tavaly az év vadvirágának választott kornistárnics fajmegőrzésére ebben az évben külön kezelési tervet dolgoztak ki. A madárvédelmi program keretében idén is több erdészet területén létesültek odútelepek, a Visegrádi-hegységben folyó Dunazugi Denevérkutató Programról pedig külön kiadvány készült. 2019 kétéltűje, a foltos szalamandra fennmaradását és szaporodását a természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi fejlesztések biztosítják.

- A Pilisi Parkerdő  részt vesz az Agrárminisztérium által novemberben elindított Országfásítási Programban, amely hivatalosan a Parkerdő területén, Esztergomban kezdődött. Az erdőgazdaság Pilisjászfalu térségében mintegy 10 hektár erdő, 120 ezer őshonos facsemete telepítésével járul hozzá a programhoz és felajánlotta, hogy a résztvevő önkormányzatok számára megbízás esetén akár teljes körűen elvégzi az erdőtelepítési és fásítási munkákat.

- Az UNESCO-projekt részeként novemberben megállapodást írt alá a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a pilismaróti önkormányzat. A Pilisi Bioszféra Rezervátum fejlesztéséért létrejött együttműködés célja az ember és a természet összhangjának megteremtése, a környezeti nevelés, az ökoturisztikai szolgáltatások bővítése, valamint a természeti értékek megőrzése.

- A Parkerdő kiemelten fontos feladata a környezeti nevelés, melynek egyik alappillére az idén fennállása 40. évfordulóját ünneplő Budakeszi Vadaspark, ami májusban korszerű parasztudvarral bővült, így a hazánkban őshonos háztáji állatokat is testközelből ismerhetik meg a látogatók.

- A szakképzésben is részt vállal a Parkerdő: idén hivatalos OKJ-s képesítést nyújtó erdészeti szakmunkásképzést indított, és terepi foglalkozás keretében is fogadja a piliscsabai AM KASZK Dr. Szepesi László Mezőgazdasági, Erdészeti Szakgimnázium diákjait.

- Évről évre egyre környezettudatosabbak az erdőkben túrázók, akik sok esetben már magukkal viszik a kirándulás során keletkezett hulladékot. Idén lakossági javaslatra szerelt le a Parkerdő kukákat olyan kirándulóhelyekről, ahová a szemetesek megléte miatt háztartási hulladékot hordtak a környékről. Az erdőgazdaság idén is mintegy 100 millió forintot költött a területén található, illegálisan lerakott szemét és veszélyes hulladék elszállítására. Ennyi pénzből körülbelül 2 millió facsemetét lehetne elültetni.

- A Parkerdő az októberi jubileumi ünnepségén több elismerést is kapott a természetvédelem és a természetjárás összhangjának megteremtéséért, a fél évszázados munkáért: a Magyar Természetjáró Szövetség és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága is emlékplakettel, emléktárggyal köszöntötte. Az 50 éves évforduló alkalmából rendezett ünnepségen vetítették le a „Türelem az erdőhöz” című filmet, ami több erdészgeneráció életét ábrázolva mutatja be a Pilisi Parkerdő történetét és szakmai munkáját.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója a Magyar Turisztikai Szövetség által adományozott emlékplakettel és emléklappal a Társaság 50 éves jubileumi ünnepségén
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Mindemellett a Parkerdőben idén is végezték a megszokott szakmai munkákat:

az erdészek 90 hektár idegenhonos erdőt alakítottak át őshonos fafajokból álló erdővé, de fontos feladat volt a 2014-es jégkárban sérült erdőállományok rehabilitációjának befejezése és az erdők biodiverzitásának növelését célzó beavatkozások is.

Érdemes kiemelni, hogy a Parkerdő szakmai tevékenysége 1200 család számára biztosít megélhetést, az erdők gondozásához szükséges fakitermelések révén évente 15 000 háztartás jut megújuló energiaforrásból származó téli tüzelőhöz, a kormány szociális tűzifaprogramjának keretében pedig a Parkerdő 3600 köbméter fával szolgálta ki az önkormányzatokat, amelyek rászoruló családok téli fűtését tudták segíteni.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben - írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleiben is találtak műanyagot.