Back to top

Eredményes ágazat visszatartó tényezőkkel - szlovák sörök

Egyelőre sikeres a szlovákiai sör- és malátagyártás, ennek ellenére az ágazatnak van egy komoly problémája, mégpedig a belföldön előállított sörárpa mennyiségével és minőségével. A mintegy 380 ezer tonnás sörárpaszükséglet jelentős hányadát, csaknem 100 ezer tonna alapanyagot külföldről kell behoznia az országnak.

Tomáš Ševčík, az ógyallai malátagyár igazgatója kiemelte, hogy már vagy egy évtizede csökken a szlovákiai sörárpater­mesztés.

Az árpa termőterülete 2008-ban még elérte a 214 ezer hektárt, de idén már csak 127 ezer hektáron termesztették a gazdák.

Ezen belül, természetszerűleg visszaesett a sörárpa termőterülete is. Míg 2008-ban még meghaladta a 100 ezer hektárt, ebben az évben nem egészen fele akkora területen termesztették.

„Két fő okból szorulunk behozatalra. Az első a kevés termés, ez a mennyiségi ok, de a behozatallal a minőséget is kompenzáljuk, ami nálunk nem kis részben hibádzik. A hazai piacon ugyanis gyengébb minőségű árpát is kénytelenek vagyunk felvásárolni, amivel szemet hunyunk a honi árpatermelők hiányosságai felett, akik nem mindig képesek első osztályú árpát előállítani” – részletezte Tomáš Ševčík. A helyzet érdekessége, hogy a szlovák maláta külföldön igen elismert alapanyag, kimondottan keresik a külföldi sörgyártók. Ennek következtében a szlovákiai malátagyárak termékeik 80 százalékát exportálják.

„A maláta az ország legjelentősebb exporttermékei közé sorolható. Ezért vannak malátagyáraink, amelyek termelésük alig ötödét értékesítik hazai sörgyártásra, vagyis termékeik négyötödét exportálják.

A külföldi sörgyárak kapva kapnak a szlovák maláta után, annyira kiváló a minősége” – erősítette meg Jana Shepperd, a Szlovákia Sör- és Malátagyártók Szövetségének igazgatója. A szakértő megjegyezte, hogy a maláta ugyanolyan stabil terméknek számít Szlovákiában, mint például a cukor, ezért érdemes növelni az árpatermő területet. A gazdáknak egyértelműen jobban oda kellene figyelniük erre a termékre.

Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy a szlovákiai malátagyárak több sörárpát igényelnének. Elsősorban a tavaszi árpa termőterületét kellene növelni, legalább 30 ezer hektárral, de akár még többel is.

„Az a lényeg, hogy a termelők és a feldolgozók megegyezzenek a kereskedelmi kapcsolatok alakításában. Ha a feldolgozók inkább a nagyobb ökológiai terheléssel járó külföldi behozatal felé hajlanak, ezzel háttérbe szorítva a szlovákiai gazdák által előállított sörárpát, ekkor ők felelnek a fogyasztóknak. A vásárlók választanak az odafigyelő és a felelőtlenebb, a kizárólag a nyereségre koncentráló vállalkozások közül” – sorolta az érveket Vladimír Machalík, a mezőgazdasági minisztérium sajtóosztályának munkatársa. A malátagyártók jelezték, hogy ők képesek 100 százalékban kielégíteni a szlovákiai sörgyárak szükségleteit.

„Évente vagy 240–245 ezer tonna malátát szállítunk külföldre több millió eurós nyereséggel, ugyanis tonnájáért 300–350 eurót fizetnek. Ebből kifolyólag valamennyien adókat, járulékokat fizetünk, mert természetesen azért vállalkozunk, hogy nyereséget generáljunk.

Ezen felül munkát biztosítunk az embereknek. A maláta- és a sörgyártás elsődlegesen vagy 1500 főt foglalkoztat, de a másodlagos és a harmadlagos foglalkoztatást is belevéve akár 15 ezer emberről is szó lehet. Velük együtt már a szlovákiai gazdaság igencsak lényeges összetevőjéről beszélhetünk” – összegezte a malátagyár igazgatója.

„A szlovákiai sörgyárak a termékeik előállításához 95 százalékban hazai alapanyagot használnak. A malátagyártásban ez az arány 88 százalék. Ahhoz, hogy a termékeket szlovákiai előállítású termékként lehessen jelölni, az alapanyagok 75 százalékának hazainak kell lennie. Jelenleg ezt mind a sör, mind a maláta esetében teljesítjük. Ennek ellenére, az árpabehozatal folyamatos növekedése veszélyeztetheti a maláta szlovák eredetének jelölését. És ha nem lesz elegendő szlovákiai malátánk, akkor a sörre sem mondhatjuk majd, hogy szlovák termék” – hangsúlyozta Jana Shepperd.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

KSH: a sertés- és a gyümölcsárak felpörgették a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedését

Tavaly novemberben elsősorban a gyümölcsök és a sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése miatt az októberi 2,3 százalékosról 5,2 százalékosra ugrott a mezőgazdasági termelői árak éves növekedése - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Jobb árakért tüntettek az ír gazdák

Magasabb húsmarha-átvételi árak nélkül nem lehet fenntartani a vidéki életet Írországban – állítják a termelők, akik csütörtökön lezárták Dublin legfontosabb útjait.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.

Új vezérigazgató az EGERERDŐ Zrt. élén

Január 06-án Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár Dr. Jung László nyugdíjazása után, átadta a kinevezési okiratot Dobre-Kecsmár Csabának az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatójának. Az ünnepélyes alkalomra 2020.01.13-án került sor az erdőgazdaság Központjában, az EGERERDŐ Zrt. vezetői állományának jelenlétében.

Felpörgő öntözési pályázatok

A fel nem használt, így „visszahulló” pénzek kihelyezése folyamatos, és még mindig vannak nyitott pályázatok, de a Vidékfejlesztési Program nagyobb része már a megvalósítás fázisában van, nyilatkozta lapunknak Viski József. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára szerint 2020-ban megélénkül az érdeklődés az öntözésfejlesztés iránt.

Egy kiemelkedő borsor a DiBonistól

Kevés olyan borbemutatón vehettünk idáig részt, ahol az első tételtől az utolsóig csak elismeréssel tudtunk szólni. Ilyen kivételes élményben volt részünk a Vajdaságból érkező DiBonis Borászatnak köszönhetően, akik a Magyar Sommelier Szövetség meghívására mutatkoztak be a Stex Házban, Budapesten.

Sör készül a reptéri melléktermékből

Rengeteg vizet gyűjtenek össze a repülőtereken a légkondicionáló berendezésekből. Az amerikai San Diegoban úgy döntöttek, sört készítenek belőle.

A mezőgazdasági gépgyártás és a mezőgéppiac jelentős gazdasági erő

Az Agrárminisztérium pályázati úton támogatja, valamint lízing és beruházási hitel kamattámogatási konstrukcióval is segíti a mezőgazdasági gépesítettség fejlődését – hangzott el Feldman Zsolt köszöntőjében a Mezőgazdasági gépgyártás- és forgalmazás tematikus napon.