Back to top

Eredményes ágazat visszatartó tényezőkkel - szlovák sörök

Egyelőre sikeres a szlovákiai sör- és malátagyártás, ennek ellenére az ágazatnak van egy komoly problémája, mégpedig a belföldön előállított sörárpa mennyiségével és minőségével. A mintegy 380 ezer tonnás sörárpaszükséglet jelentős hányadát, csaknem 100 ezer tonna alapanyagot külföldről kell behoznia az országnak.

Tomáš Ševčík, az ógyallai malátagyár igazgatója kiemelte, hogy már vagy egy évtizede csökken a szlovákiai sörárpater­mesztés.

Az árpa termőterülete 2008-ban még elérte a 214 ezer hektárt, de idén már csak 127 ezer hektáron termesztették a gazdák.

Ezen belül, természetszerűleg visszaesett a sörárpa termőterülete is. Míg 2008-ban még meghaladta a 100 ezer hektárt, ebben az évben nem egészen fele akkora területen termesztették.

„Két fő okból szorulunk behozatalra. Az első a kevés termés, ez a mennyiségi ok, de a behozatallal a minőséget is kompenzáljuk, ami nálunk nem kis részben hibádzik. A hazai piacon ugyanis gyengébb minőségű árpát is kénytelenek vagyunk felvásárolni, amivel szemet hunyunk a honi árpatermelők hiányosságai felett, akik nem mindig képesek első osztályú árpát előállítani” – részletezte Tomáš Ševčík. A helyzet érdekessége, hogy a szlovák maláta külföldön igen elismert alapanyag, kimondottan keresik a külföldi sörgyártók. Ennek következtében a szlovákiai malátagyárak termékeik 80 százalékát exportálják.

„A maláta az ország legjelentősebb exporttermékei közé sorolható. Ezért vannak malátagyáraink, amelyek termelésük alig ötödét értékesítik hazai sörgyártásra, vagyis termékeik négyötödét exportálják.

A külföldi sörgyárak kapva kapnak a szlovák maláta után, annyira kiváló a minősége” – erősítette meg Jana Shepperd, a Szlovákia Sör- és Malátagyártók Szövetségének igazgatója. A szakértő megjegyezte, hogy a maláta ugyanolyan stabil terméknek számít Szlovákiában, mint például a cukor, ezért érdemes növelni az árpatermő területet. A gazdáknak egyértelműen jobban oda kellene figyelniük erre a termékre.

Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy a szlovákiai malátagyárak több sörárpát igényelnének. Elsősorban a tavaszi árpa termőterületét kellene növelni, legalább 30 ezer hektárral, de akár még többel is.

„Az a lényeg, hogy a termelők és a feldolgozók megegyezzenek a kereskedelmi kapcsolatok alakításában. Ha a feldolgozók inkább a nagyobb ökológiai terheléssel járó külföldi behozatal felé hajlanak, ezzel háttérbe szorítva a szlovákiai gazdák által előállított sörárpát, ekkor ők felelnek a fogyasztóknak. A vásárlók választanak az odafigyelő és a felelőtlenebb, a kizárólag a nyereségre koncentráló vállalkozások közül” – sorolta az érveket Vladimír Machalík, a mezőgazdasági minisztérium sajtóosztályának munkatársa. A malátagyártók jelezték, hogy ők képesek 100 százalékban kielégíteni a szlovákiai sörgyárak szükségleteit.

„Évente vagy 240–245 ezer tonna malátát szállítunk külföldre több millió eurós nyereséggel, ugyanis tonnájáért 300–350 eurót fizetnek. Ebből kifolyólag valamennyien adókat, járulékokat fizetünk, mert természetesen azért vállalkozunk, hogy nyereséget generáljunk.

Ezen felül munkát biztosítunk az embereknek. A maláta- és a sörgyártás elsődlegesen vagy 1500 főt foglalkoztat, de a másodlagos és a harmadlagos foglalkoztatást is belevéve akár 15 ezer emberről is szó lehet. Velük együtt már a szlovákiai gazdaság igencsak lényeges összetevőjéről beszélhetünk” – összegezte a malátagyár igazgatója.

„A szlovákiai sörgyárak a termékeik előállításához 95 százalékban hazai alapanyagot használnak. A malátagyártásban ez az arány 88 százalék. Ahhoz, hogy a termékeket szlovákiai előállítású termékként lehessen jelölni, az alapanyagok 75 százalékának hazainak kell lennie. Jelenleg ezt mind a sör, mind a maláta esetében teljesítjük. Ennek ellenére, az árpabehozatal folyamatos növekedése veszélyeztetheti a maláta szlovák eredetének jelölését. És ha nem lesz elegendő szlovákiai malátánk, akkor a sörre sem mondhatjuk majd, hogy szlovák termék” – hangsúlyozta Jana Shepperd.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Befejezték az aratást Békés megyében

A vártnál jobban alakult Békés megyében az őszi árpa termés a nagyon kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére, ám az őszi káposztarepce az utóbbi évek leggyengébb termését produkálta - mondta a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége titkára az MTI-nek hétfőn.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.