Back to top

Hazai méhlegelők - a nyári aszpektus fás hordásnövényei II.

A nyári időszakban - a hársakon túl - méhészeti jelentőségű, hordást biztosító fafajaink a szelídgesztenye (Castanea sativa) és a virágos kőris (Fraxinus ornus). Az Országos Erdészeti Egyesület által életre hívott szavazáson mindkét fafajt megválasztották már „Az Év Fájának” (előbbit 2007-ben, utóbbit éppen tavaly), jelezve (csekély elterjedési területük ellenére) a fontosságukat.

Az előző részt itt olvashatja

Termőhelyi igényüknek köszönhetően inkább csak lokális, illetve regionális méhlegelőkként jöhetnek szóba, de ültetésükkel, telepítésükkel mi méhészek is hozzájárulhatunk az akác utáni, napraforgó előtti hosszabb hordástalan időszak áthidalásához.

Szelídgesztenye

1. kép: Szelídgesztenye porzós viragzata

Őshonossága vitatott, egyes feltevések szerint a rómaiak telepítették be hozzánk - ez a teória viszont soha nem nyert bizonyítást. A legújabb kutatások szerint (pollen-analitikai vizsgálatok, faszénmaradványok és makrofosszíliák elemzése) Magyarország nyugati- és dél-dunántúli előfordulásain őshonos, még akkor is, ha állományai az ember átalakító tevékenysége miatt nem mutatják az őshonosság jegyeit.

Termőhelyi igénye, morfológiája

A termőhellyel szemben határozott igényeket támaszt. Melegigényes, szubmediterrán, domb- és hegyvidéki fafaj. Minimálisan a 9 ºC feletti évi átlagos középhőmérséklettel és 600 mm-t meghaladó átlagcsapadékkal jellemzett területeken él meg. Télálló, viszont a kései és a korai fagyok egyaránt károsíthatják. Víz- és nedvességigénye közepes, a félszáraz/üde, többletvízhatástól független termőhelyeket kedveli. Talajigényét tekintve mészkerülő (pH igénye 6 alatti), megkívánja a talaj magas káliumtartalmát. A barna erdőtalajok közül az agyagbemosódásos, a pszeudoglejes, a Ramann-féle, a rozsdabarna és a savanyú barna erdőtalajokat hasznosítja legjobban. Jó növekedést mutat lejtőhordalék erdőtalajokon is. Fényigényes, de a laza árnyalást a tölgyeknél jobban eltűri. Bőséges, könnyen bomló avarja a talajt javítja.

Gyökérzete mélyre hatoló karógyökér, mely messze futó, szerteágazó oldalgyökerekből áll. Magassága nagyon jó termőhelyen (1. fatermési osztályban) akár 27 m is lehet, gyenge termőhelyen (6. fatermési osztályban) 12 m, de hazai viszonylatban átlagosan a 20 m-es magasságot ritkán haladja meg.

Törzse egyenes, kérge fiatalon sokáig sima, idősebb korában cserepesen repedezett. Hajtása bordás futású, sötétbarna színű, fehér paraszemölcsökkel tarkított. Rügye szórt állású, de a vízszintes oldalhajtásokon lehet váltakozó is.

Ezek a korona alsó, árnyasabb részein találhatók, az ott fejlődött levelek egy síkba rendeződve jobban tudják hasznosítani a fényt. A rügy zömök tojásdad alakú, vörösbarna színű. A hónaljrügyek elállnak a szártól. Levele a szubmediterrán jellegű növények bélyegeit viseli: vastag kutikula, bőrnemű levéllemez, fényes sötétzöld levélszín és csillagszőrös fonák jellemzi. A lándzsás alakú, 12-20 cm hosszú leveleinek széle szálkásan fogazott. Sajátos felépítésű a virágzata is (1. kép). A virágok 10-25 cm hosszú, felálló füzérekben nyílnak és kétfélék lehetnek: a.) A csak porzós virágokból álló virágzatok a fiatal hajtások alapjától erednek. Ezek körülbelül 40 részvirágzatból gyöngyfüzérszerűen épülnek fel, egyenként 7-7 porzós virággal. b.) A porzós és termős virágból álló virágzatok az az évi hajtás csúcsi részéből erednek. A termős virágban magában nincs nektármirigy (virágon kívül nektárium van). A méhek csak a porzós virág mézfejtőjéhez férnek hozzá. A fák többségén a porzós virágok előbb nyílnak, de előfordul, hogy a termősök érnek előbb. Ez az idegenmegporzást biztosítja. A porzós virágok virágzáskor messziről érezhető, erőteljes (trimetil-amin) illatot árasztanak. Termése zárt, tövises kupacsában 2-3 makk található, amely októberben érik és hullik. A makk (gesztenye) széles tojásdad alakú, sötétbarna színű, csúcsán fehéren molyhos. A köldökfolt szürkés színű és nagy. A magtermő kora szabad állásban 15-20 év (kertészeti változatainak korábbra tehető), zárt állásban 40-50 évnél kezdődik. Növekedése kezdetben gyorsabb, mint a tölgyeké, de 40-50 évesen lelassul. Lombfáink közül a legmagasabb kort éri el, ismertek 1000 évnél öregebb példányai.

Rendkívül jól sarjad tőről és tuskóról, még idősebb korában is. Gazdasági vágásérettségi kora 80-100 év. Faanyaga nehéz, közepesen kemény, rugalmas, tartóssága a tölgyével vetekszik. Bútorgyártásban, belsőépítészetben szívesen használják.

Méhészeti jelentősége

Nektárt, édesharmatot és bőséges virágport ad. A szelídgesztenyefák virágzásának ideje ugyanakkor meglehetősen különböző. Június közepétől-végétől indul és akár 3-4 hétig virít. Délen általában előrehaladottabb a virágzás. Egy faállományon belül is igen eltérő fenológiai fázisú egyedeket láthatunk. Mint a fák többségénél, itt is különbségek figyelhetők meg a napsütötte és az árnyékos oldal között. Hazai és külföldi tapasztalatok is azt igazolják, hogy jó mézelése erősen időjárásfüggő. Egyes megfigyelések szerint nektárkiválasztása 20 ºC felett indul meg és napos időben csak a harmat felszáradásáig tart. A magas relatív páratartalom a mézelésére kedvező. A nagy eső kimossa a virágokból a nektárt a kedvezőtlen virágszerkezet miatt, illetve a füzérek, ha megáznak, hamar elszáradnak, az erős szél pedig letördeli azokat. Virágzatán belül egy virág átlagosan 0,02-0,09 mg súlyú (más vizsgálatok szerint 0,17-0,19 mg) és 22% cukortartalmú nektárt termel. Ezt a kis mennyiséget a hosszú füzérekben található rengeteg virág ellensúlyozza. A pergethető mennyisége ritkán éri el a családonkénti 10 kg-os átlagot, a családok általában felélik a begyűlő mennyiséget, amin jól fejlődnek. A nagy méhsűrűség és az intenzív vándorlás miatt túlterheltek a szelídgesztenyés területek, ezért is kevés az elvehető méz mennyisége. A méhek gazdag virágporhordáshoz is hozzájutnak a gesztenye virágzása alatt.

Pollenje aránylag könnyen gyűjthető, nagy mennyiségben termelődik, tapadós, a méhek szinte fürdenek benne. Klasszikus gesztenyetermesztő vidékek (és egyben méhészeti vándorhelyek) voltak hazánkban:

a Dunakanyarban Nagymaros környéke, Nyugat-Dunántúlon Velem, Cák, Bozsok, Sopron, Kőszeg, Iharosberény; Dél-Dunántúlon Pécsvárad környékén, illetve Somogy és Zala megyékben. Ezeknek az állományoknak/ültetvényeknek jelentős része mára elöregedett, illetve megtizedelődött különböző betegségek (endotiás kéregelhalás, fitoftorás tintabetegség, szelídgesztenye-gubacsdarázs) következtében.

Ültetése, telepítése

Általában oltással szaporítják, mivel az így nyert egyedek fajtaazonosak és hamarabb is teremnek. Magról szaporítva akár 20 év is kell neki, míg termőre fordul. Méhészként méhlegelő-javítási céllal ültetve kettős, sőt hármas hasznosítással is számolhatunk, hiszen azon túlmenően, hogy kiváló méhlegelő, értékes termést és jó fát is ad. Bár virágai kétneműek, a jó termés érdekében érdemes legalább két, más genetikai adottságokkal rendelkező fajtát ültetni egymás közelébe (ültetési távolsága hasonló, mint a dióé). Fiatal korában rendszeres öntözést igényel, később azonban jól tűri a szárazságot. Káliumigénye miatt hasznos lehet K műtrágyával megsegíteni, amit a gyökérzónába gondosan dolgozzunk be, mert a növény úgy tudja a tápanyagot könnyen felvenni. Az ültetés ideje - szubmediterrán fafajról lévén szó - inkább a tavasz. A metszést nem jól tűri.

A szelídgesztenye termesztésében legnagyobb gondot a kéregrák okozza, de biztató eredmények vannak a betegség visszaszorítására.

Az európai és az ázsiai szelídgesztenye keresztezésével olyan fajtát hoztak létre (Castanea sativa ‘Bouche de Betizac’), amely ellenáll ennek a kórnak. Az EU-ban Magyarország nyerte el a fajtakísérletek jogát, melyet a Nébih Pölöskei Növényfajta-kísérleti Állomásán végeznek. 1, 2 éves, illetve iskolázott csemetéi az alábbi településeken működő csemetekertekből szerezhetők be: Borjád, Dejtár, Pilismarót és Porva.

Virágos kőris

2. kép: Virágos kőris virágzata

A virágos kőris az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó lombhullató fafaj. Magyar neve a feltűnő virágzatára utal, de nevezik mannakőrisnek is (a fa sima kérgén keresztül gyakran szívogat a mannakabóca s a szívás nyomán édes nedv - mannacukor - csordul ki). Európai elterjedésének északi határát középhegységeinkben éri el. Nálunk elsősorban a déli kitettségű lejtőkön jelenik meg, mészkedvelő tölgyesekben és karsztbokorerdőkben. Különösen a Vértesben gyakori. Egykor a „kopárfásításokban” alkalmazták.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Nagyon melegigényes, rendkívül jól tűri az aszályos időszakokat. Kizárólag többletvízhatástól független területeken él. A sekély termőrétegű, sziklás-köves talajokon (elsősorban mészkő és dolomit alapkőzeten, de megtelepszik savanyú kőzeteken is) találkozunk vele. Fiatalon félárnyéktűrő, később mindinkább fényigényes. Száraz, aszályos nyarakon a talaj fokozatosan csökkenő vízkészletét jól tudja hasznosítani szerteágazó, sűrű gyökérzetével. Gyökérzetének szívóereje akár tízszer erősebb, mint más fafajoknak! Magassága általában a 8-10 métert nem haladja meg, inkább másod-, harmadrendű fa vagy cserje. Törzse rövid, görbe, erősen szerteágazó, ágas. Kérge szürke, sokáig sima. Hajtása zöldesszürke és a rügyeknél nem laposodik el (nem úgy, mint a magas kőris vesszője).

Rügye keresztben átellenes állású, szürke színű, gyakran barnás szőrzet borítja. Levele páratlanul szárnyalt, összetett, 5-9 levélkéből áll. A levélkék tojásdadok vagy elliptikus alakúak, nyelük rövid, szélük fűrészes.

A fonákon rozsdabarnán szőrös a főér. Virágzata feltűnő, 7-12 cm hosszú felálló összetett fürtben (végálló bugavirágzatban) csoportosul (2. kép). Lombfakadás után áprilistól akár júliusig virít (termőhelytől függően). Ezüstös, sárgásfehér virágai illatosak, bőséges mennyiségben szolgáltat méheink számára pollent (egyes szakirodalmak alapján nektárt is, de ez vita tárgyát képezi). Termése 20-30 mm hosszúságú, lándzsás lependék, amely vörösbarna színű és egyik végén található a hengeres alakú mag. Magzókorát (termőkorát) akár háromévesen eléri, tehát értelemszerűen ilyen hamar virágzik. Magassági növekedése fiatalon viszonylag gyors, de 20 éves kor után szinte teljesen leáll. Tőről jól sarjad, jó a visszaszerző képessége. Rövid életű fafaj, 80-100 éves kornál idősebb egyedei ritkák. Fája kemény és rugalmas, de mivel görbe, rossz alakú, inkább csak tűzifának (esetleg szerszámnyélnek) használható.

Méhészeti jelentősége

A Keszthelyi-hegységben és a Balaton-felvidéken az utóbbi időszakban (2013 óta) tapasztalható látványos feketefenyő-pusztulás következtében egyre inkább, spontán terjeszkedik. Ezekben a térségekben kiterjedtebb potenciális méhlegelővé válhat. A fenyők koronája idősebb korukban mindinkább lazábbá válik, több fényt engedve át, ez szint­úgy kedvez a fényigényes virágos kőris előretörésének. A kőris fontos tulajdonsága, hogy levele illóolajat tartalmaz, emiatt a lombrágó hernyók nem szívesen fogyasztják. Tehát nem éri a növényt olyan kedvezőtlen fiziológiai stresszhatás, amely miatt virágzási dinamikája, s így virágportermelése alábbhagyna.

Terjedése, ültetése

Összességében elmondható, hogy spontán terjedése a jövőben egyre dinamikusabb lehet, a klímaváltozásnak köszönhetően ökológiai szerepe felértékelődhet, csakúgy, mint a méhészeti jelentősége. Mivel őshonos fafaj, természetvédelmi aggályokat sem vet fel, ha mi méhészek ültetjük! Magja átfekvő, ezért ha esetleg csemetét akarunk nevelni, érdemes viaszérésben (zöld érésben) szedni a magját, s úgy elültetni. Termése korán, akár már július végén érik, ajánlatos már ez előtt begyűjteni. Díszfaként is szívesen ültetik virágzata és dekoratív őszi lombszíne miatt. Szaporítóanyaga beszerezhető Egeralja, Gyula, Kapuvár, Kál, Lovasberény, Nagyvázsony, Osli és Sopron településen működő erdészeti csemetekerti termelőktől.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök, agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Brüsszelben tüntettek az európai méhészek

Az olcsó import és a hamisított méz ellen tüntettek európai méhészek Brüsszelben.

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Elkeseredésükben teleöntötték mézzel az agrárminisztérium bejáratát

Egy német méhészpár 2,5 tonna, glifozáttal szennyezett mézet borított Julia Klöckner agrárminiszter irodája elé tiltakozásképpen a német agrárkormányzat politikájával szemben.

Uniós projekt keretében irtják az akácfát!

A Fertő-tó környéki osztrák méhészek aggódnak, hogy a régióban környezetvédelmi projektek keretében kiirtják az akácot. A magyar méhészeket nem fenyegetik az akác irtását célzó projektek, hiszen 2014-ben az akácfát és az akácmézet hungarikummá nyilvánítottak.

Meg akart tanulni méhészkedni, ezért méheket lopott

Egy 23 éves férfi tavaly július elején a Komárom-Esztergom megyei Kocs község külterületéről ellopott 12 darab méhkaptárt a benne lévő méhcsaládokkal és mézzel együtt. A tettes egyedül szállította el és egy ismerőse telkén pakolta le a zsákmányt – írta a police.hu decemberben.

A növényvédő szerek gyengítik a méhek immunrendszerét

A túlvegyszerezett mezőgazdasági termelés jelentős károkat tesz a méhállományokban. Az agrártermelésben alkalmazott növényvédő szerek nagymértékben legyengítik a méhek immunrendszerét.

Túltermelés, alacsony árak, magára hagyott kaptárak- válságkezelés a méhészetben

Nemrég olvastam egy cikket a Méhészújságban, melynek címe „Válságban az ágazat?” volt. Igazán figyelemre méltó cikk, bár a címben nem helyénvaló a kérdőjel, a befejező mondata pedig idejét múlta, mert valóban válságban az ágazat.

Mentik a menthetőt az ausztrál gazdák

Hatalmas károkat okoznak az Ausztráliában tomboló bozóttüzek, melyek a mezőgazdasági termelőket sem kímélik. Különösen nagy veszteségek érik a Kenguru-sziget gazdálkodóit, akik állatorvosokkal közösen próbálják menteni a megmaradt állatállományaikat.

Jelentősen emelkedik idén a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatása

Az Agrárminisztérium jelentős mértékben megemelte a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatását. Méhcsaládonként ötszázról ezer forintra nő a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás, a haszongalamb vásárlásához nyújtott támogatásra pedig 2020-ban 100 millió forint a megemelt keretösszeg.