Back to top

Magashegyi szakoktatás

A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.

Fotó: Kántor Mia

Az iskolakertben látható 10 köztéri, zsűrizett képzőművészeti alkotás a nyaranta megszervezett művésztáborok fafaragóinak ajándéka. Az intézmény mögötti hegyoldalon ökumenikus erdei istentiszteleti hely áll, amelyet az ország világi iskolái között egyedülálló módon három egyház püspöke szentelt fel. Az oltár „M” betűt formázó térplasztika (Magyarország, Mátra, Mária), tetején a Szentkorona másolatával.

Egy hivatást, szakmát tanítani a maga szellemiségével, hagyományaival, eszközrendszerével csak elkötelezetten lehet. Idő kell ahhoz, hogy mindezek egy intézmény sajátjává váljanak, és azokat magáénak érezze a testület.

„Meggyőződésünk, hogy csak hagyománytisztelő, az erdő- és vadgazdaságokkal tartalmas és hosszú múltra visszatekintő kapcsolatokkal rendelkező iskolában lehet megfelelő szakmai munkát végezni, a hivatásunkat jellemző szellemiséget a jövő szakembereinek eredményesen átadni”

– hangsúlyozta Pataki Tamás szakmai igazgatóhelyettes. Az AM ASZK Mátra tagintézménye egy ilyen iskola, ami kiváló alapot szolgáltat a továbbfejlődéshez. Az iskola 1990-ben vette fel Vadas Jenő nevét, aki az erdészeti kísérletügy első számú letéteményese, a selmecbányai Erdészeti Akadémia egyik kiemelkedő tanára és az Erdészeti Kísérleti Állomások Nemzetközi Szövetségének elnöke volt. A gyöngyösi Almásy Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola, valamint a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium összevonásával 2005-ben az ország egyik legnagyobb tisztaprofilú agráriskolája jött létre. Hagyományos oktatási intézmény, fél évszázados múlttal, amely erdészeti és vadgazdálkodási, valamint mezőgazdasági ágazati képzést nyújt. Évente 400-450 erdésztechnikus, vadgazdálkodási technikus, erdészeti szakmunkás, mezőgazdasági technikus tanul a falai között.

Pataki Tamás: fél évszázados múlt áll mögöttünk
Pataki Tamás: fél évszázados múlt áll mögöttünk
Fotó: Kántor Mia

Az észak-magyarországi és észak-alföldi régió meghatározó szak- és felnőttképző intézményének jók az infrastrukturális és természeti adottságai az erdészeti és vadgazdálkodási középfokú szakképzéshez. Tanügyi épületei, műhelyei, kollégiuma, sportlétesítményei az erdővel közvetlenül határos, 10 hektáros parkosított területen helyezkednek el. Tangazdaságához szántó, szőlő, major, valamint erdőterület is tartozik.

A tanulók döntő többsége olyan családból érkezik, ahol a szülők, a nagyszülők kötődnek a szakmához, ugyanakkor azok is szívesen választják a pályát, akik szeretik a természetet, az átlag fiataloknál környezettudatosabbak.

A szülőket megkérdezve kiderült, hogy szájhagyomány útján is terjed az iskola jó híre.   Mátrafüredre 12-14 megyéből érkeznek diákok, ám nem csak itthonról, hanem határon túli magyarlakta területekről is. Lányok is jelentkeznek, és bár számuk évfolyamonként csak 2-3, nekik is helyük van a szakmában. A végzett technikusok elsősorban középvezetők lesznek, akik együttműködnek a munkahelyi vezetőkkel, közreműködnek szakmai feladatok végrehajtásában, vállalkozók, beosztottak munkájának szervezésében, irányításában. Ezért az erdő- és vadgazdálkodás ökológiai alapjain túl nem árt, ha megismerkednek a motorfűrésszel, a lőfegyverrel, sőt manapság már a folyamatgépesítést képviselő többcélú fakitermelő gépekkel, valamint az informatikára épülő erdőgazdasági nyilvántartási és ügyviteli szoftverekkel is.

Ezen túlmenően lehetőséget adnak az alapfokú növényvédelmi tanfolyam elvégzésére, vadász-, valamint rendészeti vizsga letételére, a végzettek szakképesítés birtokában több géptípusra gépkezelői jogosítványt szereznek.

Mindezek olyan hívószavak, amelyek felkeltik a fiatalok érdeklődését.

Karnis Pálné: a szakmai szemléletmódot is közvetítjük
Karnis Pálné: a szakmai szemléletmódot is közvetítjük
Fotó: Kántor Mia
Nemcsak a tanulásról szól az iskolai élet, hanem diákhagyományokban is bővelkednek. „Az évet gólyatáborral indítjuk, ahol a leendő tanulókkal megismertetjük az iskola életét, hagyományainkat, a felsősök szárnyaik alá veszik az újoncokat” – magyarázta az igazgatóhelyettes. A selmeci hagyományok olyan továbbélése ez, amely nem mentesül a diákcsínyektől sem.

„Jólnevelt tanulókkal büszkélkedhetünk, ahol nem a felnőttek köszönnek előre, és a Jó szerencsét! köszöntés visszhangzik a folyosón”

– tette hozzá Karnis Pálné igazgató. Október közepén a Vadas nap tartja izgalomban a tanulókat. Egész héten szakmai versenyek zajlanak, és akkor kerül sor a kilencedikesek fogadalomtételére. „Ápolom, fejlesztem iskolai, szakmai és diákhagyományainkat” – ezekkel a szavakkal tesznek fogadalmat az első évfolyamosok, és válnak a közösség „igazi” tagjaivá. Megkoszorúzzák az egykori névadók, Vadas Jenő és Almásy Pál mellszobrát. Neves szakemberek tartanak előadásokat, de jó alkalom ez arra is, hogy meghívják támogatóikat, öregdiákjaikat, akikkel a tanulók találkozhatnak.

Nemzetközi kapcsolatok

A leskói iskolába minden évben ellátogatnak tanulóik, ahol szakmai gyakorlaton vesznek részt. Meghívásos nemzetközi versenyt is szerveznek a délkelet-lengyel kisvárosban, melyre Ausztriából, Csehországból, Romániából, Szlovákiából és Magyarországról érkeznek diákok. Mindezt érdekessé teszi, hogy Lengyelország ezen területén más jellegű erdőállományokkal rendelkeznek, mint a Mátrában. Emellett az is különleges, hogy a lengyel állami erdőgazdaság közreműködik az iskola fenntartói feladatainak ellátásában, és felügyeli az oktatói munkát. Kézdivásárhellyel most építik a cserekapcsolatot, de Szlovákiában is voltak gyakorlaton. Részt vesznek nemzetközi projektekben, így jutottak el korábban cseregyakorlat útján Svédországba is.

Kedves ünnepség a szakmai ballagás is, amikor a viharvert nagy-halmaji öregtölgyhöz mennek a végzősök elbúcsúzni, majd az iskola parkjában emléktáblát helyeznek el. Az öltözködés, az egyenruha az iskolához való tartozást mutatja. A diákok egyenruhában érettségiznek és jelennek meg a technikusi vizsgán. Az alsóbb évesek felnéznek idősebb társaikra. „Azt valljuk, hogy nemcsak tudást kell átadni a diákoknak, hanem azt a szemléletmódot, világlátást is, ami ehhez a szakmához hozzátartozik.

Az erdész, a vadász, de a mezőgazdász is fegyelmezettséget követelő szakma, veszélyes eszközökkel, veszélyes közegben dolgoznak, komolyan kell venni a feladatokat”

– jegyezte meg az igazgató.

A kollégiumi élet ugyancsak összekovácsolja a tanulókat. Az elmúlt évben elnyerték a tehetséggondozó szakkollégiumi címet. Ennek égisze alatt több programot indítanak, amelyek a tanulók környezeti nevelését szolgálják, segítik őket a tanulásban, ismeretszerzésben. A szabadidős programok egy részét úgy állítják össze, hogy az támogassa a délelőtti oktatást.

Az iskola a kezdetek óta szorosan együttműködik a környék agrárvállalkozásaival, erdő- és vadgazdálkodóival. Az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészetében, illetve az iskola tanerdejében végzik a gyakorlatokat, de a Nyíredő Zrt., és az Északerdő Zrt. is jelezte, hogy szívesen látják tanulóikat.

Büszkék diákjaik sikereire
Büszkék diákjaik sikereire
Fotó: Kántor Mia

A mostani erdőgazdasági vezetők közül sokan Mátrafüreden végeztek. Elégedettek az oktatási munkával, ezért is várják a diákokat. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken a négy hagyományos iskola osztozik a dobogós helyeken, ami jelzi az intézmények falain belül zajló oktatás minőségét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új lendületet vehet a generációváltás az agráriumban

Nagyobb szerepvállalásra ösztönözné a fiatal gazdákat az Agrárminisztérium, részben a tárca szakiskolai hálózatán keresztül, illetve a Vidékfejlesztési Programból igényelhető támogatások segítségével – jelentette ki Szinay Attila közigazgatási államtitkár Miskolcon, az Újjászülető vidék elnevezésű konferencián.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Mogyorótelepítést tervez? Erre figyeljen!

A mogyoró spontán szaporodik hazánkban, sokfelé előfordul, a gazdaságos termesztése mégsem egyszerű. Nemcsak arra kell figyelni, hogyan védhetjük meg a magot elfogyasztó mogyoróormányostól, a technológiában sok más buktató is van. Kis létszámú, konzultációs szakmai napot rendez mogyoróültetvény telepítését tervezőknek a Gyümölcs.org csapata Gödöllőn a Szent István Egyetem Gorka termében.

Vince nap a balatonlellei Kishegyen

Január 22-e, Vince napja különösen jeles nap a borászok életében, ugyanis ezen a napon jósolják meg az adott évben várható termést. A hagyományt a lellei Kishegyen is tartják szombaton, ahol vesszőt és mangalicát is vágnak.

Ismét útnak indította iskolai edukációs roadshowját a Tej Terméktanács

„Van itthon tej” elnevezéssel ismét útnak indította iskolai edukációs kampányát a Tej Terméktanács, amelynek célja a tejfogyasztás népszerűsítése, valamint a tej pozitív élettani hatásainak bemutatása a gyermekek számára.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.