Back to top

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

A díjátadón Baksa Adrienn, az Agrárminisztérium (AM) kormányzati vezető főtanácsadója hangsúlyozta: a szaktárca támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a hagyományok megőrzését, a közösség összekovácsolását, az ismeretek átadását szolgálják. Szavai szerint a jövő mezőgazdasága tudásalapú, ugyanakkor nem elég az új kutatási eredmények puszta léte, azokat tovább is kell adni – magas színvonalon, ugyanakkor közérthető módon.

„Csak megalapozott, időszerű és megfelelő mélységű szakmai információk ismeretében lehet jó döntéseket hozni termelőként, feldolgozóként, kereskedőként, fogyasztóként és szakpolitikusként is”

– emelte ki. Az AM éppen ezért nagy hangsúlyt fektet a tudásátadási rendszerek fejlesztésére, ennek részeként pedig, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve továbbfejlesztik a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszert is. Baksa Adrienn beszélt az ágazati kutatóintézeti rendszer szervezeti fejlesztéseiről is. A törekvések eredményeképp ez év május 1-je óta az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) keretei közt látja el feladatát. „Az integráció eredményeképp egy nemzetközi szinten is kiemelkedő, koncentrált tudásbázis áll a magyar mezőgazdaság részére” – hangsúlyozta.

E gondolathoz kapcsolódóan mondott beszédet Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, az Adorján János-díj fővédnöke, aki úgy fogalmazott: a tudomány művelésének legmagasabb szintje az ismeretterjesztés, melyre fontos feladatként tekintenek.

„Két éve indítottuk útjára a NAIK könyvsorozatát, amellyel hiánypótló témákat igyekszünk bemutatni”

– mondta. Szavai szerint fontos, hogy a kötetekkel megszólítsák a fiatalokat is, akik közül a jövő agráriumának szakemberei kerülhetnek ki idővel. A főigazgató ennek kapcsán elmondta: elkészült a legkisebbeknek szóló agrármesekönyv-sorozatuk második része, ami "Tanyakaland" címmel vezeti be az állatok világába az óvodásokat. Gyuricza Csaba elmondta, hogy a NAIK szellemiségéhez szorosan kapcsolódik a tavaly útjára indított Adorján János-díj, mellyel kapcsolatban Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója is megosztotta gondolatait.

„Lapjaink szakmai színvonalához nagyban hozzájárulnak külsős szerzőink, akik munkáját szeretnénk elismerni a díjjal” – hangsúlyozta – Maradandó szakmai információkra, tudásgyarapító ismeretekre a többi közt szaklapokból – köztük a kiadó tizenkét lapján keresztül – lehet szert tenni.

Az elismerést idén Szabó Jenő agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta, akinek pályafutásáról Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság hetilap főszerkesztője adott részletes képet.

„Cikkei nemcsak olvasóink számára érdekesek és tanulságosak, mi, a lapkészítők is sokat tanulunk belőlük.

Külön erényük, hogy a tények mellett olyan összefüggésekre világítanak rá, amelyeket az átlagemberek nem biztos, hogy át- vagy meglátnak”

– méltatta a kitüntetettet, aki a díj átvételét követően lapunknak úgy fogalmazott: szakmai pályafutását egyfajta kettős élet jellemezte. A minisztériumi feladatai elvégzése mellett, az abból szerzett ismereteit igyekezett közre adni cikkek formájában a szakmai közösség számára.

„Remélem, értő fülekre találtak, s találnak az írásaim, melyek egyebek mellett az európai uniós szintű támogatáspolitikai rendszerek változásait mutatják be” – mondta Szabó Jenő.

MMG - Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.

Tengeri spárgát üvegházból

A tengeri sziksófű vagy tengeri spárga egy, a csúcsgasztronómiában is kedvelt, különleges, fűszeres, szokatlanul sós ízű növény. Üvegházi termesztésére eddig senki nem vállalkozott. Két német fiatal azonban egy régi üvegház átalakításával kidolgozta a sós vízzel történő termesztés technológiáját, az eddig elért eredményeikért most innovációs díjat is kaptak.

Az idei év legszebb szőlőbirtokai

Tizedik éve hirdetik ki a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka díj győzteseit, a díjat a Bor és Piac szaklap 2012-ben alapította, amelynek díjkiosztója a napokban volt. Az idei kategóriagyőztesek pedig a Tringa Borpince, a Borbély Családi Pincészet, a Günzer Tamás Pincészete, illetve a Schieber Pincészet lettek.

Agrovirtus: vezetőket képeznek

Szeptember 16-án a Mercure Budapest Korona Hotelben megnyitották az év digitális agrárversenyére, az Agrovirtusra a felvételi jelentkezést. A diákcsapatok a képzés során nemcsak piacképes tudásra tehetnek szert, de értékes nyereménnyel is gazdagodhatnak, hiszen a legjobb csapat 1 millió forint díjazásban részesül.

A magyar erdők az emberek egészségét szolgálják

A kétmillió hektár magyar erdő egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosít mindenki számára. Erdeink emellett csodálatos természetvédelmi értékeket rejtenek, hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez és megújuló faanyagot biztosítanak a társadalom számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Tudásmegosztás a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság fejlesztéséért

Az Európai Unió Agrárkutatás Állandó Bizottságának az Agrár Tudás- és - Innovációs Rendszer megerősítéséért létrehozott Stratégiai Munkacsoportja 2021. szeptember 14-15. között tartotta 5. mandátumának nyolcadik, online ülését. A kétnapos esemény házigazdája, a munkacsoport társelnöke, Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára volt.

A földművelés hivatás és életforma

Földművelők nélkül nem tudnánk mit tenni az asztalra, és a vidék sem lehetne teljes nélkülük. A paraszti társadalomnak is – amely kifejezés napjainkra igen pejoratívvá vált a köztudatban – alkalmazkodnia kellett a XXI. század modernizációjához, azonban mindeközben megőrizte tradícióit, és a természettől elidegeníthetetlenül kemény munkával dolgozik mindannyiunk élelmezéséért a földeken.