Back to top

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

A díjátadón Baksa Adrienn, az Agrárminisztérium (AM) kormányzati vezető főtanácsadója hangsúlyozta: a szaktárca támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a hagyományok megőrzését, a közösség összekovácsolását, az ismeretek átadását szolgálják. Szavai szerint a jövő mezőgazdasága tudásalapú, ugyanakkor nem elég az új kutatási eredmények puszta léte, azokat tovább is kell adni – magas színvonalon, ugyanakkor közérthető módon.

„Csak megalapozott, időszerű és megfelelő mélységű szakmai információk ismeretében lehet jó döntéseket hozni termelőként, feldolgozóként, kereskedőként, fogyasztóként és szakpolitikusként is”

– emelte ki. Az AM éppen ezért nagy hangsúlyt fektet a tudásátadási rendszerek fejlesztésére, ennek részeként pedig, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve továbbfejlesztik a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszert is. Baksa Adrienn beszélt az ágazati kutatóintézeti rendszer szervezeti fejlesztéseiről is. A törekvések eredményeképp ez év május 1-je óta az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) keretei közt látja el feladatát. „Az integráció eredményeképp egy nemzetközi szinten is kiemelkedő, koncentrált tudásbázis áll a magyar mezőgazdaság részére” – hangsúlyozta.

E gondolathoz kapcsolódóan mondott beszédet Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, az Adorján János-díj fővédnöke, aki úgy fogalmazott: a tudomány művelésének legmagasabb szintje az ismeretterjesztés, melyre fontos feladatként tekintenek.

„Két éve indítottuk útjára a NAIK könyvsorozatát, amellyel hiánypótló témákat igyekszünk bemutatni”

– mondta. Szavai szerint fontos, hogy a kötetekkel megszólítsák a fiatalokat is, akik közül a jövő agráriumának szakemberei kerülhetnek ki idővel. A főigazgató ennek kapcsán elmondta: elkészült a legkisebbeknek szóló agrármesekönyv-sorozatuk második része, ami "Tanyakaland" címmel vezeti be az állatok világába az óvodásokat. Gyuricza Csaba elmondta, hogy a NAIK szellemiségéhez szorosan kapcsolódik a tavaly útjára indított Adorján János-díj, mellyel kapcsolatban Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója is megosztotta gondolatait.

„Lapjaink szakmai színvonalához nagyban hozzájárulnak külsős szerzőink, akik munkáját szeretnénk elismerni a díjjal” – hangsúlyozta – Maradandó szakmai információkra, tudásgyarapító ismeretekre a többi közt szaklapokból – köztük a kiadó tizenkét lapján keresztül – lehet szert tenni.

Az elismerést idén Szabó Jenő agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta, akinek pályafutásáról Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság hetilap főszerkesztője adott részletes képet.

„Cikkei nemcsak olvasóink számára érdekesek és tanulságosak, mi, a lapkészítők is sokat tanulunk belőlük.

Külön erényük, hogy a tények mellett olyan összefüggésekre világítanak rá, amelyeket az átlagemberek nem biztos, hogy át- vagy meglátnak”

– méltatta a kitüntetettet, aki a díj átvételét követően lapunknak úgy fogalmazott: szakmai pályafutását egyfajta kettős élet jellemezte. A minisztériumi feladatai elvégzése mellett, az abból szerzett ismereteit igyekezett közre adni cikkek formájában a szakmai közösség számára.

„Remélem, értő fülekre találtak, s találnak az írásaim, melyek egyebek mellett az európai uniós szintű támogatáspolitikai rendszerek változásait mutatják be” – mondta Szabó Jenő.

MMG - Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Dimény Zoltán 1960-2020

Ismét gyászol az agrárújságírás. Hatvan évesen elment Dimény Zoltán, aki életének felét ennek az életpályának szentelte.

Az egri hegybíró kapta Dobó kardját

Dobó Kardja-díjban részesült Tarsoly József, egri hegybíró. A várkapitány kardjának hiteles másolatát azoknak ajándékozzák, akik sokat tesznek a városért, jó hírét keltik Egernek.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Szombaton folytatódik az agrárcenzus

Szeptember 19. és november 22. között összeírók keresik fel a gazdákat. Szombaton folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020, amely során személyesen keresik fel a gazdákat az összeírók.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért folytatódik a földértékesítési program

2020. szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme. Az Agrárminisztérium célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A több mint 6300 db ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.