Back to top

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

A díjátadón Baksa Adrienn, az Agrárminisztérium (AM) kormányzati vezető főtanácsadója hangsúlyozta: a szaktárca támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a hagyományok megőrzését, a közösség összekovácsolását, az ismeretek átadását szolgálják. Szavai szerint a jövő mezőgazdasága tudásalapú, ugyanakkor nem elég az új kutatási eredmények puszta léte, azokat tovább is kell adni – magas színvonalon, ugyanakkor közérthető módon.

„Csak megalapozott, időszerű és megfelelő mélységű szakmai információk ismeretében lehet jó döntéseket hozni termelőként, feldolgozóként, kereskedőként, fogyasztóként és szakpolitikusként is”

– emelte ki. Az AM éppen ezért nagy hangsúlyt fektet a tudásátadási rendszerek fejlesztésére, ennek részeként pedig, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve továbbfejlesztik a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszert is. Baksa Adrienn beszélt az ágazati kutatóintézeti rendszer szervezeti fejlesztéseiről is. A törekvések eredményeképp ez év május 1-je óta az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) keretei közt látja el feladatát. „Az integráció eredményeképp egy nemzetközi szinten is kiemelkedő, koncentrált tudásbázis áll a magyar mezőgazdaság részére” – hangsúlyozta.

E gondolathoz kapcsolódóan mondott beszédet Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, az Adorján János-díj fővédnöke, aki úgy fogalmazott: a tudomány művelésének legmagasabb szintje az ismeretterjesztés, melyre fontos feladatként tekintenek.

„Két éve indítottuk útjára a NAIK könyvsorozatát, amellyel hiánypótló témákat igyekszünk bemutatni”

– mondta. Szavai szerint fontos, hogy a kötetekkel megszólítsák a fiatalokat is, akik közül a jövő agráriumának szakemberei kerülhetnek ki idővel. A főigazgató ennek kapcsán elmondta: elkészült a legkisebbeknek szóló agrármesekönyv-sorozatuk második része, ami "Tanyakaland" címmel vezeti be az állatok világába az óvodásokat. Gyuricza Csaba elmondta, hogy a NAIK szellemiségéhez szorosan kapcsolódik a tavaly útjára indított Adorján János-díj, mellyel kapcsolatban Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója is megosztotta gondolatait.

„Lapjaink szakmai színvonalához nagyban hozzájárulnak külsős szerzőink, akik munkáját szeretnénk elismerni a díjjal” – hangsúlyozta – Maradandó szakmai információkra, tudásgyarapító ismeretekre a többi közt szaklapokból – köztük a kiadó tizenkét lapján keresztül – lehet szert tenni.

Az elismerést idén Szabó Jenő agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta, akinek pályafutásáról Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság hetilap főszerkesztője adott részletes képet.

„Cikkei nemcsak olvasóink számára érdekesek és tanulságosak, mi, a lapkészítők is sokat tanulunk belőlük.

Külön erényük, hogy a tények mellett olyan összefüggésekre világítanak rá, amelyeket az átlagemberek nem biztos, hogy át- vagy meglátnak”

– méltatta a kitüntetettet, aki a díj átvételét követően lapunknak úgy fogalmazott: szakmai pályafutását egyfajta kettős élet jellemezte. A minisztériumi feladatai elvégzése mellett, az abból szerzett ismereteit igyekezett közre adni cikkek formájában a szakmai közösség számára.

„Remélem, értő fülekre találtak, s találnak az írásaim, melyek egyebek mellett az európai uniós szintű támogatáspolitikai rendszerek változásait mutatják be” – mondta Szabó Jenő.

MMG - Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Szerencsés, aki le tudta aratni a gabonát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza aratása 97 százalékos készültségen áll, a közel 900 ezer hektár vetésterületből mintegy 2000 hektáron áll még a gabona. A búza országos termésátlaga hektáronként 5,28 tonna, a termés 60-70 százaléka takarmánybúza.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.