Back to top

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

A díjátadón Baksa Adrienn, az Agrárminisztérium (AM) kormányzati vezető főtanácsadója hangsúlyozta: a szaktárca támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a hagyományok megőrzését, a közösség összekovácsolását, az ismeretek átadását szolgálják. Szavai szerint a jövő mezőgazdasága tudásalapú, ugyanakkor nem elég az új kutatási eredmények puszta léte, azokat tovább is kell adni – magas színvonalon, ugyanakkor közérthető módon.

„Csak megalapozott, időszerű és megfelelő mélységű szakmai információk ismeretében lehet jó döntéseket hozni termelőként, feldolgozóként, kereskedőként, fogyasztóként és szakpolitikusként is”

– emelte ki. Az AM éppen ezért nagy hangsúlyt fektet a tudásátadási rendszerek fejlesztésére, ennek részeként pedig, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve továbbfejlesztik a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszert is. Baksa Adrienn beszélt az ágazati kutatóintézeti rendszer szervezeti fejlesztéseiről is. A törekvések eredményeképp ez év május 1-je óta az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) keretei közt látja el feladatát. „Az integráció eredményeképp egy nemzetközi szinten is kiemelkedő, koncentrált tudásbázis áll a magyar mezőgazdaság részére” – hangsúlyozta.

E gondolathoz kapcsolódóan mondott beszédet Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, az Adorján János-díj fővédnöke, aki úgy fogalmazott: a tudomány művelésének legmagasabb szintje az ismeretterjesztés, melyre fontos feladatként tekintenek.

„Két éve indítottuk útjára a NAIK könyvsorozatát, amellyel hiánypótló témákat igyekszünk bemutatni”

– mondta. Szavai szerint fontos, hogy a kötetekkel megszólítsák a fiatalokat is, akik közül a jövő agráriumának szakemberei kerülhetnek ki idővel. A főigazgató ennek kapcsán elmondta: elkészült a legkisebbeknek szóló agrármesekönyv-sorozatuk második része, ami "Tanyakaland" címmel vezeti be az állatok világába az óvodásokat. Gyuricza Csaba elmondta, hogy a NAIK szellemiségéhez szorosan kapcsolódik a tavaly útjára indított Adorján János-díj, mellyel kapcsolatban Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója is megosztotta gondolatait.

„Lapjaink szakmai színvonalához nagyban hozzájárulnak külsős szerzőink, akik munkáját szeretnénk elismerni a díjjal” – hangsúlyozta – Maradandó szakmai információkra, tudásgyarapító ismeretekre a többi közt szaklapokból – köztük a kiadó tizenkét lapján keresztül – lehet szert tenni.

Az elismerést idén Szabó Jenő agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta, akinek pályafutásáról Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság hetilap főszerkesztője adott részletes képet.

„Cikkei nemcsak olvasóink számára érdekesek és tanulságosak, mi, a lapkészítők is sokat tanulunk belőlük.

Külön erényük, hogy a tények mellett olyan összefüggésekre világítanak rá, amelyeket az átlagemberek nem biztos, hogy át- vagy meglátnak”

– méltatta a kitüntetettet, aki a díj átvételét követően lapunknak úgy fogalmazott: szakmai pályafutását egyfajta kettős élet jellemezte. A minisztériumi feladatai elvégzése mellett, az abból szerzett ismereteit igyekezett közre adni cikkek formájában a szakmai közösség számára.

„Remélem, értő fülekre találtak, s találnak az írásaim, melyek egyebek mellett az európai uniós szintű támogatáspolitikai rendszerek változásait mutatják be” – mondta Szabó Jenő.

MMG - Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

150 év után visszatértek a szarvasmarhák Londonba

Az emberek igencsak meglepődhetnek, amikor Észak-London legrégibb közparkjában, a Wansteadben látják ezeket az állatokat, mivel a parkot üzemeltető City of London Corporation, a 200 egyedet számláló nyájából válogatott teheneket telepített ide, hogy lelegeljék a füvet.

Agrárminiszteri találkozó és élelmiszeripari kiállítás Poznanban

Egy kiszámítható, megvalósítható, a gazdálkodói és tagállami pénzügyi kockázatokat csökkentő Közös Agrárpolitika irányába mutató javaslatokat tartalmazó nyilatkozatot fogadott el tizenegy ország agrárminisztere a Visegrádi Csoport kibővített agrárminiszteri ülésén Poznanban. Ugyanitt, a POLAGRA FOOD kiállításon a lengyel agrárminiszter közreműködésével megnyílt a magyar stand.

Európai szárazfölditeknősök - Fajok összehasonlítása

A Kistermelők Lapja hasábjain már bemutattuk a görög, mór, szegélyes és a sztyeppi teknősök alapvető igényeit, tartástechnológiáját. Most a fajok közti jellegzetes különbségeket, közös tartásuk lehetőségeit ismertetnénk.

Díjak és kitüntetések az Erdő Világnapja alkalmából

Az Erdők Világnapja alkalmából adományozott elismeréseket Nagy István agrárminiszter és átadták az Országos Erdészeti Egyesültet díjait is a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolában.

Marhatereléstől a versenyekig - A vadnyugat lova

A vadnyugati életérzés megtestesítője a Quarter Horse (QH) – azaz a negyed mérföldes ló. Nevét a negyed mérföldes lóversenyről kapta, ami nagyon hasonlít az európai galoppversenyekhez, csak ezt a lovak rövidebb távon, körülbelül 400 méteren futják.

Legendás óriások

Nevezetes fákat bemutató sorozatunkban olyan matuzsálemeket veszünk sorra, amelyekhez több helyi hiedelem, legenda szövődik, vagy levéltári forrásokból ismerjük az eredetüket.

Egy kiváló papagájdajka - A nagy sándorpapagáj

A papagájok kézzel nevelése igen nagy odafigyelést és türelmet igényel, mondhatni, a nap 24 órájában leköti a tenyésztőt. Ám az utóbbi években a nagy sándorpa­pagáj ára igencsak lecsökkent, ennek ellenére szívesen tartják a papagájtenyésztők, mert nyugodtan rájuk lehet bízni más rokonfajok tojásait, fiókáit is.

Az ELTE etológusai bizonyították, hogy a macskák is utánozzák az embereket

Az etológiában jól ismert a Tedd azt, amit én! (Do as I Do, DAID) metódus, amely az állatok utánzásos tanulását vizsgálja. Az eleinte csak emberszabású főemlősök ez irányú képességeinek felmérésére hivatott módszert a 2000-es évek közepén az ELTE Etológia tanszékén alkalmazták elsőként kutyákon is.

Vörös vércse - Adjunk otthont nekik!

Nézzük, milyen módszerek állnak azoknak a rendelkezésére, akik szeretnék a vegyszermentes, környezetkímélő rágcsálóirtóként hasznosítható ragadozó madarakat a területükre vonzani, esetleg folyamatosan ott is tartani.

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.