Back to top

Egyre kevesebben szántanak Amerikában

A szántás és a szintetikus vegyszerek helyett egyre többen választják a minimális talajművelést az USA-ban. Ha nem változtatunk a hagyományos művelésen, hamarosan elveszik a kultúrnövények termesztésének lehetősége.

A talajra és annak felső rétegére van legnagyobb szükségünk az élelmiszerek 95% -ának előállításához. A talaj állapotát javító tevékenységek nélkül elveszíthetjük a mezőgazdasági kultúrnövények termesztésének lehetőségét. Már napjainkban is globális probléma a Föld népességének táplálékkal való ellátása.

Az elmúlt 150 évben azonban a hagyományos gazdálkodási gyakorlatok eredményeként a legtermékenyebb talajfélék közel fele eltűnt.

Egyre növekvő probléma van a terméshozamokkal a szennyezés, az erózió, a degradáció következtében.

David Pimantel,  a Cornell Egyetem professzora már a 2006-os tanulmányában közzétette, hogy az Egyesült Államokban a szántóterületek talaja tízszer gyorsabban erodálódik, mint amennyit regenerálni lehet.

„Ha tovább folytatjuk a talaj ilyen mértékű lebontását, körülbelül 60 év alatt a világnak problémája lehet a lakosság táplálékkal való ellátásával. Nem lesz produktív talaj, ezért az előállított élelmiszerek kevesebb esszenciális tápanyagot fognak tartalmazni.  Az intenzív termesztés, a talaj természetes regenerálódásának a hiánya, a szintetikus műtrágyák és peszticidek használata azt okozta, hogy nagy területek váltak halott zónákká, mert mentesek lettek az ásványi anyagoktól, mikro- és makro organizmusoktól” – mutat rá Maria-Helena Semedo, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének munkatársa.

Szerencsére ez változóban van, és egyre több gazdálkodó dolgozik a termőtalaj állapotának javításán. Az Egyesült Államokban a talaj állapotával kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt a talajtakaró növények egyre népszerűbbé váltak, ami a minimális talajművelés része.  Ezt jól mutatják a statisztikai adatok is, 

egy 2017. évi felmérés szerint a megművelt föld 40%-át minimális művelés alatt tartják. Ez a szám 2012-ben még csak 32% volt.

A minimális talajművelés irányzata az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki az 1950-es években. Főként a nedvesség veszteség csökkentése és az erózió elleni védelem miatt kezdték alkalmazni.  A módszer  olyan eljárásokat foglal magába, ami az ekére alapozott műveléstől eltér. A rendszer nem mellőzi teljesen a szántást, csupán azokat az eljárásokat hagyják el, amelyek kedvezőtlen minőségű talajállapotot hoznak létre. Ez kiterjed a gyomirtásra és a tápanyag utánpótlásra is. A csökkentett művelési eljárások elterjedésének fő oka az erózió csökkentése volt.

A jól megválasztott módszer előnyösen befolyásolja a környezetet, mivel segít az erózió megfékezésében, javítja a talaj szerkezetét, növeli a talaj termékenységét, mivel hatására nő a szerves anyag tartalom.

Keith és Brian Berns Nebraska államban 2100 hektáros gazdaságot működtetnek, ahol elsősorban szóját és kukoricát termesztenek. A testvérek a minimális talajművelést választották, mert megtudták, hogy ilyen módon növelhetik a  tápanyag mennyiséget a talajban. Farmjuk az ország különösen száraz területén helyezkedik el, így a nedvesség megtartása a szántóföldön a legfontosabb feladat.

Évek óta nem szántanak, és talajtakaró növényeket használnak.

Tapasztalatuk szerint növekedett a talaj szerves anyag tartalma, valamint kevesebb víz és műtrágya szükséges a termeléshez.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Új sertésinfluenza-törzset azonosítottak Kínában

A kutatók szerint egy új sertésinfluenza-vírus törzset fedeztek fel Kínában, amely újabb járványhoz vezethet.

A cirok sikeres gyomirtásának titka

A cirok termesztése megéri, mert alacsony költség mellett jó gazdasági eredményt lehet elérni. Ugyanakkor sok múlik azon, hogy a vetés és a korai gyomirtás hogyan sikerül. De ha erre az érzékeny időszakra odafigyelünk, akkor szinte garantált a megtérülés.

Gyulatanya: fajtabemutató öntözött területen

Hamar híre kelt a gyulatanyai csodának: szakmai berkekben lehet arról hallani, hogy az érdeklődők szinte egymásnak adják a kilincset Gyulatanyán, a Nébih kísérleti állomásán, annyira párját ritkítóan szép ott a növényállomány.

Saját gyártmányú meggykombájn

A Michigan államban működő Oxley Farmon saját meggykombájnt alakítottak ki. Tíz éve súlyos jégkár után újították meg az ültetvényt és már nem rázógéppel akarták leszüretelni a termést, számol be a Good Fruit Grower. Ez volt a világ legnagyobb üzemi kísérlete, emlékszik vissza a tulajdonos.

Korán eltűnt az idén a kukorica a piacról

Időarányosan csökkent az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege az idei első negyedévben, miközben az export és az import értéke emelkedett. A szakértő szerint a következő negyedév statisztikája rosszabb képet mutat majd.

A kis farágó tömeges csapdázása

Az utóbbi években egyre többen panaszkodnak, hogy a nagy és kis farontó lepke (Cossus cossus, illetve Zeuzera pyrina) hernyói komoly kárt tesznek a gyümölcsösökben. Mindkét kártevő a fák, cserjék fás részében károsít. Cikkünkben a kis farágó kártételével, az esetleges környezetkímélő védekezés módjával foglalkozunk.

Európa legnagyobb városi kertje napi 1000 kg terménnyel

Párizs közepén végre átadták a 14 ezer négyzetméretesre tervezett városi kert első szakaszát. A „tetőkert” 2022-re nyerheti el végleges méretét, melyben akár 1000 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt is betakaríthatnak naponta.