Back to top

Egyre kevesebben szántanak Amerikában

A szántás és a szintetikus vegyszerek helyett egyre többen választják a minimális talajművelést az USA-ban. Ha nem változtatunk a hagyományos művelésen, hamarosan elveszik a kultúrnövények termesztésének lehetősége.

A talajra és annak felső rétegére van legnagyobb szükségünk az élelmiszerek 95% -ának előállításához. A talaj állapotát javító tevékenységek nélkül elveszíthetjük a mezőgazdasági kultúrnövények termesztésének lehetőségét. Már napjainkban is globális probléma a Föld népességének táplálékkal való ellátása.

Az elmúlt 150 évben azonban a hagyományos gazdálkodási gyakorlatok eredményeként a legtermékenyebb talajfélék közel fele eltűnt.

Egyre növekvő probléma van a terméshozamokkal a szennyezés, az erózió, a degradáció következtében.

David Pimantel,  a Cornell Egyetem professzora már a 2006-os tanulmányában közzétette, hogy az Egyesült Államokban a szántóterületek talaja tízszer gyorsabban erodálódik, mint amennyit regenerálni lehet.

„Ha tovább folytatjuk a talaj ilyen mértékű lebontását, körülbelül 60 év alatt a világnak problémája lehet a lakosság táplálékkal való ellátásával. Nem lesz produktív talaj, ezért az előállított élelmiszerek kevesebb esszenciális tápanyagot fognak tartalmazni.  Az intenzív termesztés, a talaj természetes regenerálódásának a hiánya, a szintetikus műtrágyák és peszticidek használata azt okozta, hogy nagy területek váltak halott zónákká, mert mentesek lettek az ásványi anyagoktól, mikro- és makro organizmusoktól” – mutat rá Maria-Helena Semedo, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének munkatársa.

Szerencsére ez változóban van, és egyre több gazdálkodó dolgozik a termőtalaj állapotának javításán. Az Egyesült Államokban a talaj állapotával kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt a talajtakaró növények egyre népszerűbbé váltak, ami a minimális talajművelés része.  Ezt jól mutatják a statisztikai adatok is, 

egy 2017. évi felmérés szerint a megművelt föld 40%-át minimális művelés alatt tartják. Ez a szám 2012-ben még csak 32% volt.

A minimális talajművelés irányzata az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki az 1950-es években. Főként a nedvesség veszteség csökkentése és az erózió elleni védelem miatt kezdték alkalmazni.  A módszer  olyan eljárásokat foglal magába, ami az ekére alapozott műveléstől eltér. A rendszer nem mellőzi teljesen a szántást, csupán azokat az eljárásokat hagyják el, amelyek kedvezőtlen minőségű talajállapotot hoznak létre. Ez kiterjed a gyomirtásra és a tápanyag utánpótlásra is. A csökkentett művelési eljárások elterjedésének fő oka az erózió csökkentése volt.

A jól megválasztott módszer előnyösen befolyásolja a környezetet, mivel segít az erózió megfékezésében, javítja a talaj szerkezetét, növeli a talaj termékenységét, mivel hatására nő a szerves anyag tartalom.

Keith és Brian Berns Nebraska államban 2100 hektáros gazdaságot működtetnek, ahol elsősorban szóját és kukoricát termesztenek. A testvérek a minimális talajművelést választották, mert megtudták, hogy ilyen módon növelhetik a  tápanyag mennyiséget a talajban. Farmjuk az ország különösen száraz területén helyezkedik el, így a nedvesség megtartása a szántóföldön a legfontosabb feladat.

Évek óta nem szántanak, és talajtakaró növényeket használnak.

Tapasztalatuk szerint növekedett a talaj szerves anyag tartalma, valamint kevesebb víz és műtrágya szükséges a termeléshez.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

Az árvácska növényvédelme

Az ibolyafélék családjába tartozó árvácska (viola x wittrockiana) gyakran ültetett kétnyári dísznövény. Nagy- és kisvirágú változatai parkokban, kertekben, balkonládákban igen kedves színfoltot adnak. Egyik őse a nálunk is vadon élő háromszínű árvácska.

Árutőzsde: a kukorica stagnál, a tejpiacon árcsökkenés

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

Indítótrágyázás

A hagyományosnak számító trágyázási rendszerekben a növények számára szükséges tápanyagokat legalább három részletben juttatjuk ki. Ősszel, a talajforgatás előtt az alaptrágyázással kezdünk, majd a tavaszi talaj-előkészítő munkák során dolgozzuk be a talajba az indítótrágyát.

Nagyszabású földértékesítési programot indít az Agrárminisztérium

Összesen több mint 13 ezer darab, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.