Back to top

Egyre kevesebben szántanak Amerikában

A szántás és a szintetikus vegyszerek helyett egyre többen választják a minimális talajművelést az USA-ban. Ha nem változtatunk a hagyományos művelésen, hamarosan elveszik a kultúrnövények termesztésének lehetősége.

A talajra és annak felső rétegére van legnagyobb szükségünk az élelmiszerek 95% -ának előállításához. A talaj állapotát javító tevékenységek nélkül elveszíthetjük a mezőgazdasági kultúrnövények termesztésének lehetőségét. Már napjainkban is globális probléma a Föld népességének táplálékkal való ellátása.

Az elmúlt 150 évben azonban a hagyományos gazdálkodási gyakorlatok eredményeként a legtermékenyebb talajfélék közel fele eltűnt.

Egyre növekvő probléma van a terméshozamokkal a szennyezés, az erózió, a degradáció következtében.

David Pimantel,  a Cornell Egyetem professzora már a 2006-os tanulmányában közzétette, hogy az Egyesült Államokban a szántóterületek talaja tízszer gyorsabban erodálódik, mint amennyit regenerálni lehet.

„Ha tovább folytatjuk a talaj ilyen mértékű lebontását, körülbelül 60 év alatt a világnak problémája lehet a lakosság táplálékkal való ellátásával. Nem lesz produktív talaj, ezért az előállított élelmiszerek kevesebb esszenciális tápanyagot fognak tartalmazni.  Az intenzív termesztés, a talaj természetes regenerálódásának a hiánya, a szintetikus műtrágyák és peszticidek használata azt okozta, hogy nagy területek váltak halott zónákká, mert mentesek lettek az ásványi anyagoktól, mikro- és makro organizmusoktól” – mutat rá Maria-Helena Semedo, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének munkatársa.

Szerencsére ez változóban van, és egyre több gazdálkodó dolgozik a termőtalaj állapotának javításán. Az Egyesült Államokban a talaj állapotával kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt a talajtakaró növények egyre népszerűbbé váltak, ami a minimális talajművelés része.  Ezt jól mutatják a statisztikai adatok is, 

egy 2017. évi felmérés szerint a megművelt föld 40%-át minimális művelés alatt tartják. Ez a szám 2012-ben még csak 32% volt.

A minimális talajművelés irányzata az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki az 1950-es években. Főként a nedvesség veszteség csökkentése és az erózió elleni védelem miatt kezdték alkalmazni.  A módszer  olyan eljárásokat foglal magába, ami az ekére alapozott műveléstől eltér. A rendszer nem mellőzi teljesen a szántást, csupán azokat az eljárásokat hagyják el, amelyek kedvezőtlen minőségű talajállapotot hoznak létre. Ez kiterjed a gyomirtásra és a tápanyag utánpótlásra is. A csökkentett művelési eljárások elterjedésének fő oka az erózió csökkentése volt.

A jól megválasztott módszer előnyösen befolyásolja a környezetet, mivel segít az erózió megfékezésében, javítja a talaj szerkezetét, növeli a talaj termékenységét, mivel hatására nő a szerves anyag tartalom.

Keith és Brian Berns Nebraska államban 2100 hektáros gazdaságot működtetnek, ahol elsősorban szóját és kukoricát termesztenek. A testvérek a minimális talajművelést választották, mert megtudták, hogy ilyen módon növelhetik a  tápanyag mennyiséget a talajban. Farmjuk az ország különösen száraz területén helyezkedik el, így a nedvesség megtartása a szántóföldön a legfontosabb feladat.

Évek óta nem szántanak, és talajtakaró növényeket használnak.

Tapasztalatuk szerint növekedett a talaj szerves anyag tartalma, valamint kevesebb víz és műtrágya szükséges a termeléshez.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Hogy növényeink "élénk talajéletet éljenek"

Sokféle talajbaktériumot és más mikrobákat tartalmazó készítmény kapható, amelyek a talajélet élénkítésén keresztül hatnak kedvezően a termesztett növényekre. A köztük való eligazodásban segített a növényorvosi kamara Pest megyei szervezete által rendezett tápanyag-gazdálkodási tanácskozás, ahol tizenöt előadás hangzott el a lombtrágyázás élettani alapjainak ismertetésétől a műtrágyák tárolásáig.

Meztelencsiga-irtó robot

A kesseli egyetem két fiatal kutatójának ötlete alapján a braunschweigi Julius Kühn Institut (JKI) növényvédelmi kutató intézete és a KomTek vállalkozás egy autonóm robotot készített, amely képes a földön és a növényeken található meztelen csigák felismerésére és megsemmisítésére.

Már lehet készülni a trágyázásra

Amennyiben a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított, úgy már a nitrátérzékeny területeken is megkezdhető a trágyázás.

Bioracionális hagyma

A hazai hagymatermesztők dolgát is megnehezíti, hogy a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, miközben újabb károsítók jelennek meg, a szermaradékok határértékeit pedig fokozatosan szigorítják a fogyasztóknak kínált termékekben.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Minden sokkal finomabb, ha kézzel-lábbal esszük

Egy amerikai tanulmány azt állítja, hogy azok az emberek, akik magas önkontrollal rendelkeznek, hajlamosabbak többet enni, ha kézzel is megérinthetik az ételt. Sőt, finomabbnak találják, mintha evőeszközökkel fogyasztanák el ugyanazt a fogást.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.

Amikor a méhek permeteznek – videó

Lehetséges-e méheket alkalmazni növényvédő szerek felhordására? Az Egyesült Államokban és Kanadában igen, Európában hamarosan, ugyanis elkészült az első olyan gombaölő szer, amelyet kizárólag méhek hordanak fel növényekre.