Back to top

Kedveltebb a külföldi vetőmag, mint a hazai

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közzétette a 2018-2019 közötti egyéves vetőmagszaporítási és -forgalmazási adatokat. Eszerint a fémzárolt vetőmagok mennyisége csökkent. A gazdák pedig szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtákat.

A 2018. július 1. és 2019. június 30. tárgyidőszakra 633 vetőmag-forgalmazással, -szaporítással foglalkozó vállalkozás, illetve fajtatulajdonos cég lett adatszolgáltatásra kijelölve, amelynek 60,3 százaléka küldte be a forgalmi adatait – írja a nak.hu. A hazai vetőmag-szaporító terület 2018-ban a NÉBIH adatai szerint 110 621 hektár volt, az előző év azonos időszakához képest 7 százalékos volt a csökkenés. Ez a terület a hazai szántóterület mintegy 3-4 százalékát tette ki. A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Magyarország a 7. helyen áll az európai rangsorban.

Az előállított és fémzárolt vetőmagok mennyisége 2015-től újra 300 ezer tonna fölé emelkedett és elérte az uniós csatlakozás előtti szintet. 2018-ban összesen 319 498 tonna vetőmag fémzárolására került sor, amelynek mennyisége alig 1 százalékos csökkenést mutatott az előző évhez képest. Az előállított mennyiség a területcsökkenés ellenére minimálisan változott.

Az országban előállított vetőmag értéke megközelíti a 180-190 milliárd forintot, ebből a hazai vetőmag-kereskedelem éves szinten nagyjából a felét teszi ki. A belföldi forgalomnak közel az 50 százalékát a kukorica-, a napraforgó- és az őszi káposztarepce-hibridek forgalma adta.

Magyarországon a szántóföldi növények esetében minden olyan vetőmagtételt fémzárolni kell, amely köztermesztésbe, illetve továbbszaporításra kerül, valamint amit kivitelre szánnak.

A hazai termelők vetőmag-felhasználásának területi részarányait tekintve egyre inkább az a tendencia, hogy szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtát. Őszi búza esetében a hazai fajták használata a 2000-es években 70-80 százalék között mozgott, 2012-től elindult egy csökkenés, 2018-ban pedig már csak 46 százalékot tett ki. A gazdák elsősorban a hektáronkénti kihozatalt veszik alapul, de nem mindegyik külföldi fajta tud olyan termést biztosítani a magyarországi termőviszonyok mellett, mint ott, ahol eredetileg nemesítették. A hazai nemesítésű gabonafélék sokszor jobb beltartalmi minőségűek, azonban hozamuk kisebb, mint a nyugati fajtáké.

A termelők a területi részarányt alapul véve őszi búzából, őszi árpából, őszi tritikáléból és tavaszi zabból a szaporítóanyagot elsősorban a nemzeti fajtajegyzékből választották, míg tavaszi búza, tavaszi árpa, őszi durumbúza és őszi rozs esetében az EU-s fajtajegyzéket részesítették előnyben.

Őszi zab és tavaszi tritikálé esetében kizárólag a nemzeti fajtajegyzék alapján választottak.

A teljes elemzés itt érhető el.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Nem lehet követni a szabályozásokat - a holland gazdák külföldre költöznek

Egyre több holland állattartó fontolgatja gazdasága eladását és külföldön akar új életet kezdeni. Különösen a fiatal gazdák gondolkodnak el azon, vajon van-e még jövőjük Hollandiában. Ennek oka a bevezetett foszfát-kvóta.

Álmosak a tőzsdék

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Hamarosan drágul a liszt és a kenyér

Az alapanyag-, energia- és munkabérköltségek emelkedése mellett az ASP-járvány miatt 3-5 forinttal növelik a liszt átadási árát a malmok január végétől. A pékségek 10-15 százalékos emelést terveznek a következő hetekben.

Szerkivonások, szigorodó szabályozás - mi lesz idén a sikeres növényvédelem alapja?

Az utóbbi években a növényvédelmet a szerkivonások határozzák meg, a sikeres védekezéshez kreativitásra van szükség, hangzott el Szadán, a BASF, a UPL, a Sharda, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. Régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a termőhelyhez igazodva kell fajtát választani, talajmunkát végezni, technológiát alakítani, de most mindennél nagyobb szükség van erre.

Uniós projekt keretében irtják az akácfát!

A Fertő-tó környéki osztrák méhészek aggódnak, hogy a régióban környezetvédelmi projektek keretében kiirtják az akácot. A magyar méhészeket nem fenyegetik az akác irtását célzó projektek, hiszen 2014-ben az akácfát és az akácmézet hungarikummá nyilvánítottak.

Cseh minta: két legyet egy csapásra!

Csehországban 2021-től új szabályok lépnek érvénybe az agráriumban. A szabályzás a mezőgazdálkodásban és a vadgazdálkodásban is egyaránt üdvözítő lehet, és mind a két ágazatban sarkalatos problémát sikerülhet vele megoldani.