Back to top

Kiszámítható gazdasági környezet szükséges a hatékonyabb kertészeti termesztéshez

Technológiai fejlesztés, korszerű, intenzív művelés lehet csak a megoldás a zöldség-gyümölcs ágazat hazai problémáira, derült ki az Agrárszektor tanácskozás kertészeti szekciójának előadásaiból. Figyelni kell az üzemszervezésre és a dolgozók megelégedettségére, hangsúlyozták a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

A zöldségtermesztésben 60-65 százalék az öntözött állományok aránya, de további fejlesztésre van szükség, mondta előadásában Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. Az öntözés bevezetése azért is lényeges, mert ahhoz kell igazítani a termesztéstechnológiát, és így jelentős hozamnövekedés érhető el. A növényvédelemben az integrált módszereket kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy csak akkor nyúlunk vegyszerekhez, amikor már minden más eljárást kipróbáltunk. Ez a megközelítés a hajtatásban már napi gyakorlat a korszerű üzemekben.

Nagy gond a munkaerőhiány, a gépesítés kényszerpálya a zöldségtermesztők számára:

nagyon drága beruházást igényel, és csak a csúcstechnológiát alkalmazóknál térül meg. Ráadásul a mai üzemméretek sem alkalmasak a százmilliós gépek kihasználására, nagyobb léptékben lehet gazdaságos a gépesítés.

Ma a minőség már nem csak azt jelenti, hogy szemre szép a termék, a fogyasztók elvárják a jó ízt és a magas beltartalmi értékeket is, a kereskedők pedig a folyamatos ellátást. Zárt termesztésben könnyebben meghosszabbítható a termelési idény, a szabadföldi zöldségeknél a tároláson kell javítanunk. A félkész- és késztermékek iránt is nő az igény, ma már a sárgarépát csak mosottan lehet eladni.

Húsz évre kell tervezni egy korszerű üvegház beruházásakor
Húsz évre kell tervezni egy korszerű üvegház beruházásakor
Fotó: Rimóczi Irén
Komoly fejlesztésekre, beruházásokra van szükség, amire akkor vállalkozhatnak a gazdák, ha legalább 5 évre előre kiszámítható a szabályozási környezet.

Egy hektár korszerű üvegház megépítése ma 350 millió forintba kerül, amihez 20 évre kell előre tervezni.

A fejlődés egyik legnagyobb akadálya, hogy az adórendszer nem sarkallja a nyereség visszaforgatására az őstermelőket. A támogatási környezet sem optimális, a jelenlegi támogatásokat is hatékonyabban kellett volna fölhasználni. A termeléshez és a környezetvédelemhez kötött támogatások életben tartják a rossz üzemeket, célszerűbb lenne a termelési színvonalhoz is kötni a támogatásokat.

A gyümölcstermesztésben az utóbbi 10-15 évben a támogatási rendszer többet ártott, mint használt, mondta a gyümölcságazatot elemző előadásában Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke, a Debreceni Egyetem docense. Hazánkban összesen 75 ezer hektáron termesztünk gyümölcsöt, az éves termés átlagosan 800 ezer tonna, ami 600 ezer és 1,1 millió tonna között ingadozik. És ez már az első nagy probléma az ágazatban: amikor sok a termés, a gyümölcs ötöde a fán rohad, az idei 600 ezer tonnás terméssel pedig nem tudjuk kiszolgálni a meglévő piacainkat. Körülbelül 40 ezer hektár gyümölcsöst csak a támogatás tart életben, mindössze 20 ezer hektár tekinthető korszerű ültetvénynek. Nagyon rosszul állunk a hatékonyságban, gyümölcsfajtól függően 30-60 százalékkal maradunk el a legjobb öt európai termelő átlagától.

A jövőre nézve fontos figyelembe venni, hogy

a kereskedők és a feldolgozók is kiszámítható mennyiségű és minőségű árualapot igényelnek.

Védekezni kell a fagy és a jég ellen is
Védekezni kell a fagy és a jég ellen is
Fotó: Horváth Csilla
Nagy a verseny a piacon, 10-15 éve nem emelkedett a gyümölcsök átvételi ára, tehát nekünk kell alkalmazkodni ehhez az árszínvonalhoz, amit csak magas termésátlagokkal lehet elérni. Tovább kell növelni az öntözött, és jég-, illetve fagyvédelemmel ellátott ültetvények arányát.

Frisspiacra mindenképpen szuperintenzív ültetvényekről lehet versenyképes gyümölcsöt szállítani, de a feldolgozóipari céltermesztésben is zsákutca az extenzív ültetvény.

Mindenkit nyomaszt a munkaerőhiány a kertészetben, új módszereket kell keresni a dolgozók megtartására. A panelbeszélgetésen elhangzott, hogy versenyezni kell a munkaerőért fizetésben és munkakörülményekben, megbecsülésben is. A Hunapfel Kft.-nél a téli metszéshez fűthető kesztyűt és lábbelit adnak a dolgozóknak. Lépést kell tartani a multik munkaerő-kezelésével, vagy ha nincs elég dolgozó, gépesíteni kell. Az utóbbihoz azonban olyan ültetvényeket kell kialakítani, ahol megvalósítható a gépi munka. Lényeges, hogy egész évben munkát kell adni az embereknek. Hajtató kertészek inkább kifizetnek két hónapot, amikor nincs munka az üvegházban, mint hogy elveszítsék a dolgozóikat.

Tehát mind a gépesítéshez, mind a munkaerő megtartásához sok pénz kell, vagyis ezek is a hatékonyság javítását követelik meg.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.