Back to top

Környezetkímélő juhokat nemesítenek Új-Zélandon

Metángáz csökkentését szolgáló genetikai programot vezet be Új-Zéland, amelynek keretében hamarosan alacsony metán kibocsátású tenyészkosokat hoznak forgalomba.

Új-Zélandon a Beef+Lamb szakmai szervezet nemrégiben bejelentette, több éves kutatás után bevezetik a metángáz csökkentését szolgáló genetikai programot.

A szakmai szervezet szerint a korábbi kutatások kimutatták, hogy az egyes juhok eltérő metánkibocsátással bírnak, és ezt a tulajdonságot átadják a következő generációnak.

A cél most az "alacsony-kibocsátású" állatok azonosítása és azok tovább tenyésztése.

A metán káros üvegházhatású gáz, többek között a kérődzők emésztő folyamataiban keletkezik, ebben érintettek a juhok és a szarvasmarhák is.

A nemesítőknek, akik részt kívánnak venni a Methane Lash programban, mérniük kell az állatok gáz kibocsátását, amire egy hordozható kamrát fejlesztettek ki. A juhoknak kéthetente kétszer kb. 50 percig kell a kamrában tartózkodni, ami alatt folyamatosan mérik a gázkibocsátásukat. A kapott információkat ezután más genetikai információkkal együtt felhasználják a metán index értékének kiszámításához.

A környezet védelme érdekében történő nemesítés időbe telik. Ezért folyamatban vannak a metánkibocsátás csökkentésére irányuló további intézkedések is, például

technológiai kísérletek, amelyek a metántermelésért felelős bendőmikrobákra irányulnak, valamint az ellenük alkalmazható oltással kapcsolatosak.

Ausztráliában és Új-Zélandon összesen közel 100 millió juh van. Az üvegházhatású gázok mintegy 30%-a az állati legeltetés során keletkezik, ezért kutatásokat végeznek a szarvasmarhák által kibocsátott gázok csökkentése érdekében is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lesz fenntartható a gazdálkodásunk

Negyedik fenntarthatósági konferenciáját szervezte meg a BASF, ahol arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy közben megfeleljen a gazdasági, környezeti és méltányossági szempontoknak is. Az MTA székházában rendezett tanácskozáson dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az EU Farm to fork programját.

Talajtakaró fólia helyett lebomló papír

Bizonyos kertészeti kultúrákban úgyszólván nélkülözhetetlenek a különféle talajtakaró fóliák: segítenek visszaszorítani a gyomokat, hamarabb melegszik fel alattuk a talaj, és a párolgási veszteség is kevesebb a takart felületeken. Nem lebomló voltuk miatt azonban rengeteg fejtörést is okoznak a műanyag fóliák. Németországban ígéretes kísérletek zajlanak a papír alapú helyettesítő termékekkel.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Önkéntes szemétszedésen az ÉSZAKERDŐ központi dolgozói

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az ország legnagyobb önkéntes mozgalmához. Ezekben a napokban már kilencedik alkalommal bonyolítják le a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” hulladékgyűjtő akciót. Az erdőgazdaság központjában adminisztratív munkát végző munkatársak Miskolc Pereces városrésze melletti erdőt tisztították meg, kedden. Ez a terület a Lillafüredi Erdészet kezelésében van.