Back to top

Környezetkímélő juhokat nemesítenek Új-Zélandon

Metángáz csökkentését szolgáló genetikai programot vezet be Új-Zéland, amelynek keretében hamarosan alacsony metán kibocsátású tenyészkosokat hoznak forgalomba.

Új-Zélandon a Beef+Lamb szakmai szervezet nemrégiben bejelentette, több éves kutatás után bevezetik a metángáz csökkentését szolgáló genetikai programot.

A szakmai szervezet szerint a korábbi kutatások kimutatták, hogy az egyes juhok eltérő metánkibocsátással bírnak, és ezt a tulajdonságot átadják a következő generációnak.

A cél most az "alacsony-kibocsátású" állatok azonosítása és azok tovább tenyésztése.

A metán káros üvegházhatású gáz, többek között a kérődzők emésztő folyamataiban keletkezik, ebben érintettek a juhok és a szarvasmarhák is.

A nemesítőknek, akik részt kívánnak venni a Methane Lash programban, mérniük kell az állatok gáz kibocsátását, amire egy hordozható kamrát fejlesztettek ki. A juhoknak kéthetente kétszer kb. 50 percig kell a kamrában tartózkodni, ami alatt folyamatosan mérik a gázkibocsátásukat. A kapott információkat ezután más genetikai információkkal együtt felhasználják a metán index értékének kiszámításához.

A környezet védelme érdekében történő nemesítés időbe telik. Ezért folyamatban vannak a metánkibocsátás csökkentésére irányuló további intézkedések is, például

technológiai kísérletek, amelyek a metántermelésért felelős bendőmikrobákra irányulnak, valamint az ellenük alkalmazható oltással kapcsolatosak.

Ausztráliában és Új-Zélandon összesen közel 100 millió juh van. Az üvegházhatású gázok mintegy 30%-a az állati legeltetés során keletkezik, ezért kutatásokat végeznek a szarvasmarhák által kibocsátott gázok csökkentése érdekében is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkóstoltuk Vásárhelyen a marhapofát

Gondolt már arra, hogy kirántja a kocsonyát? És arra, hogy marhapatából bográcsost készít? Szerencsére mindig vannak vállalkozó szellemű amatőr szakácsok, akik bátran, fantáziával nyúlnak az alapanyagokhoz. Hódmezővásárhelyen, a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon meg is kóstoltuk ezeket a fogásokat a főzőversenyen.

Módosult hazánk ASP mentesítési terve

A 2/2021. számú országos főállatorvosi határozat megjelenésével 2021. szeptember 22-től módosult Magyarország ASP felszámolására vonatkozó mentesítési terve.

Felértékelődik a biomassza szerepe

A biomassza hasznosításának távlati lehetőségeiről és különösen a közép- és kelet- európai országok adottságairól és kihívásairól szólt a magyar és a szlovén agrárminisztérium közös szervezésében 2021. szeptember 27-én megrendezett nemzetközi online BIOEAST Forsight konferencia.

Ötvenfős a csongrádi nyuszifészek

Hobbinak indult, ma már szinte hivatás a csongrádi Gábris család törpenyúl tenyészete. Szeretik a különleges állatokat, holland tarkát például csak ők tenyésztenek hazánkban. Azt mondják, a legtöbbet a saját tapasztalataikból tanulnak. A törpenyúl tartása nem bonyolult, de túletetni nem szabad, és a meleget rosszul viselik.

Ízletes, egészséges és fenntartható

Több bárány- és juhhúst kellene fogyasztaniuk az európaiaknak. Nemcsak amiatt, mert finom, egészséges és változatossá teszi a táplálkozást, hanem sokféle gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai előnye miatt is.

Prémium lucerna készítése a Karotinnál

A szegedi Karotin Kft. 65 embernek ad állandó munkát, akik 2,3 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Idén júniusban egy korszerű, a legmodernebb technológiával rendelkező lucernafeldolgozó üzemet avattak föl, ami a kaszálástól a végtermék előállításáig 25 főt foglalkoztat. Önmagában ez az adat is jól mutatja a fehérjetakarmány-gyártó üzem jelentőségét a vállalkozásnál.

Őshonos haszonállatok bölcsője

A gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban dr. Bódi László, az intézmény tudományos főmunkatársa ismertette a központ történelmét és a jelenleg is zajló génmegőrzési munkákat. Céljuk, hogy akár ökológiai gazdálkodás révén az őshonos fajták visszakerüljenek a termelésbe, továbbá a fajtákkal szeretnének ismeretterjesztő tevékenységeket is folytatni.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.