Back to top

Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak feltárása

A Mohácsi csata 500. évfordulójára készülve kötelességünk az itteni sírok feltárása, és a földi maradványok méltó újratemetése - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, szerdán, Mohácson.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum, közös kutatási programjának köszönhetően elvégzik az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójáig az emlékhelyen található tömegsírok régészeti és antropológiai vizsgálatát. A projekt megvalósulását az Agrárminisztérium a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közösen kezdeményezte és finanszírozza.

Fotó: Fekete István

Hozzátette: a feltárást az indokolja, hogy az utolsó kutatás óta olyan módszerek állnak rendelkezésünkre, melyek tudományos szempontból sokkal részletesebb eredményeket ígérnek, illetve lehetővé teszik az újratemetés megvalósítását is. Rácz András szerint

az antropológiai és régészeti vizsgálatoknak köszönhetően megismerhetjük a tárgyi leleteket és még tovább gyarapodhat a tudásunk az ütközettel kapcsolatban.

Hangsúlyozta: a tömegsírok közül a szakértők kettőt egyben emelnek ki, a részletes feltárásra pedig a Magyar Természettudományi Múzeumban kerül majd sor, ahol már el is kezdték a munkálatok előkészületeit. A vizsgálatok alá vetett csontok, illetve tárgyak a csata 500. évfordulójára 2026-ra visszakerülnek majd Mohácsra.

Fotó: Fekete István

Az egy darabban szállításra nem alkalmas sírokat pedig a helyszínen elemzik. Az államtitkár elmondta,

a program érdekessége, hogy mind a múzeum, mind pedig az emlékhely a feltárás alatt folyamatosan fogadja a látogatókat, így az érdeklődők az egész folyamatot személyesen is követhetik.

Rácz András arra is emlékeztetett, hogy az egész park létrejöttében a hazai természetvédelemnek nagyon nagy szerepe volt, hiszen 1975-ben helyezték oltalom alá a területet, ahol a régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Mohácsi Történelmi Emlékhely, ami ma is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll.

Fotó: Fekete István

A sajtótájékoztatót követő, a „Hol sírjaink domborulnak” A Mohácsi Nemzeti Emlékhely szerepe az emlékezet ápolásában című konferencián az államtitkár, a Természetvédelmi Őrszolgálat régészeti leletek és lelőhelyek őrzésében vállalat szerepére hívta fel a figyelmet. Rácz András elmondta, hogy a nemzeti park igazgatóságok szervezetében jelenleg összesen 250 állami természetvédelmi őr dolgozik, így egy főre összesen 370 km2 működési terület jut. A munkatársak évente 3.700 nyilvántartott régészeti lelőhely rendszeres őrzéséről gondoskodnak.

Forrás: 
AM sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.

Ausztrália: végre esik

Megérkezett a várva várt eső Ausztrália bozóttüzektől legjobban sújtott államába, Új-Dél-Walesbe csütörtökön, és a hétvégéig további esőzések várhatók.

Új vezérigazgató az EGERERDŐ Zrt. élén

Január 06-án Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár Dr. Jung László nyugdíjazása után, átadta a kinevezési okiratot Dobre-Kecsmár Csabának az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatójának. Az ünnepélyes alkalomra 2020.01.13-án került sor az erdőgazdaság Központjában, az EGERERDŐ Zrt. vezetői állományának jelenlétében.