Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum, közös kutatási programjának köszönhetően elvégzik az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójáig az emlékhelyen található tömegsírok régészeti és antropológiai vizsgálatát. A projekt megvalósulását az Agrárminisztérium a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közösen kezdeményezte és finanszírozza.
Hozzátette: a feltárást az indokolja, hogy az utolsó kutatás óta olyan módszerek állnak rendelkezésünkre, melyek tudományos szempontból sokkal részletesebb eredményeket ígérnek, illetve lehetővé teszik az újratemetés megvalósítását is. Rácz András szerint
Hangsúlyozta: a tömegsírok közül a szakértők kettőt egyben emelnek ki, a részletes feltárásra pedig a Magyar Természettudományi Múzeumban kerül majd sor, ahol már el is kezdték a munkálatok előkészületeit. A vizsgálatok alá vetett csontok, illetve tárgyak a csata 500. évfordulójára 2026-ra visszakerülnek majd Mohácsra.
Az egy darabban szállításra nem alkalmas sírokat pedig a helyszínen elemzik. Az államtitkár elmondta,
Rácz András arra is emlékeztetett, hogy az egész park létrejöttében a hazai természetvédelemnek nagyon nagy szerepe volt, hiszen 1975-ben helyezték oltalom alá a területet, ahol a régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Mohácsi Történelmi Emlékhely, ami ma is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll.
A sajtótájékoztatót követő, a „Hol sírjaink domborulnak” A Mohácsi Nemzeti Emlékhely szerepe az emlékezet ápolásában című konferencián az államtitkár, a Természetvédelmi Őrszolgálat régészeti leletek és lelőhelyek őrzésében vállalat szerepére hívta fel a figyelmet. Rácz András elmondta, hogy a nemzeti park igazgatóságok szervezetében jelenleg összesen 250 állami természetvédelmi őr dolgozik, így egy főre összesen 370 km2 működési terület jut. A munkatársak évente 3.700 nyilvántartott régészeti lelőhely rendszeres őrzéséről gondoskodnak.
