Back to top

Méhészet - Öröklődő stresszhatás

A mézelő méhről ismeretünk egyre szélesebb. Talán induljunk a római kortól, ahol ökröt öltek le és azt tették zárt helyre, majd amikor onnan kiengedték a kifejlődött legyeket, hitték, abból nyernek rajokat, azaz így rajzanak a méhek. Ez a tudásszint mára már számunkra nevetséges, megmosolyogtató, de ne menjünk ilyen messzire, mai nap is akad bizonyára olyan „tudás”, melyet egykor nevetségesnek tartanak utódaink.

A hetvenes években még kizárólag ösztönlényeknek tartották a mézelő méhet, de erről rövid idő alatt kiderült, téves megközelítésen alapszik.

Ma már tudjuk, a mézelő méh információt tárol, azaz tudással rendelkezik és ezt minden esetben tovább is tudja adni.

Márpedig aki/ami tudással rendelkezik, az gondolkodni is képes. Előbbiről magunk is meggyőződhetünk egyszerűen. Amerikai kutatók naponta egy méterrel odébb tették az itatót, de az ötödik nap nem, láss csodát a méhek az ötödik méteren keresték azt. Mindenki előtt ismeretes a méhek tánca, mellyel a kutatóméhek jelzik, hol található élelem, milyen irányban, milyen távolságra. Mi ez, ha nem magas fokú információcsere? De ez általunk is ismert, „látott” tudásközvetítés - ezen túlmenően számtalan számunkra még nem ismert tudásátadási lehetőséget is képesek használni.+

A mézelő méh szaporodás-biológiája egyedi. Az ember születése, majd felnőtté válása után, szaporító-, szaporodóképessé válik. Ugyanez a mézelő méhnél nem igaz, mert amikor egy új egyed kel, legyen az akár anya, nem tud reprodukálódni önmagában. Érthetőség kedvéért, amikor egyéb szociális rovar, legyen az hangya, vagy egyéb szociális méh, darázs, képes utódokat létre hozni megtermékenyítés után, addig a mézelő méhanya hiába termékenyül meg, erre egyedül képtelen. A hangyáknál párzás után, mely a méhekhez hasonlóan levegőben történik, földet érésüket követően szárnyuk leválik, egyedül hoznak létre új kolóniát, azaz bolyt, a darazsaknál pedig a megtermékenyített anyák egyedül képesek új fészket alapítani, a téli hibernálást követően.

A mézelő méh szaporodása rajzással történik, ekkor válik belőle új szaporító és szaporodó egység. A raj nem csak természetes úton jöhet létre, de mesterségesen is, raj készítésekor is, függetlenül annak nagyságától.

Miután a mézelő méh szociálisan melegvérű (tehát szaporodás-biológiája kapcsán), kijelenthetjük, hogy a mézelő méhcsalád sok egyedből áll ugyan, de csak a család, a raj egy szerves szaporodásra képes egység. Tehát a fentiekből egyértelműen következik, hogy különleges esettel állunk szemben, mert a családot, vagy a rajt tekinthetjük életképes szaporodásra alkalmas új egyednek.

Állatkísérletekkel igazolták, hogy bizonyos stressznek kitett kísérleti egerek három generációig képesek azonosan viselkedni, függetlenül attól, hogy ők maguk nem élték át azt a stresszes állapotot. Amerikai egyetem kutatói egereken végeztek kísérletet, cseresznye virágillatra erős áramú sokkhatásnak tették ki őket, és amikor ezen egerek utódainak cseresznye virágillatot juttattak, ugyanazt a sokkhatást érték el, mint három generációval korábban, tehát pánik tört ki közöttük. Ha ezeket a kísérleti eredményeket adoptáljuk a mézelő méhekre, akkor valószínű, hogy ugyanezt a következtetést vonhatjuk le.

A nagy kérdés természetesen az, hogy a mézelő méh esetében mit tekintünk harmadik generációnak, a stresszt elszenvedőtől számítva, mert nem a család egy egyede örökít, hanem a család, mert csak az képes szaporodó és szaporító egyedet produkálni.

Ezt a hármas örökítést az ebtenyésztők ismerik leginkább, mert amikor nem kívánt kan keveredik tenyész-szukájukhoz, bizony annak örökítőanyagai három generáción keresztül visszaköszönhetnek. Ha a stresszállapot örökíthető, akkor az egyéb tudás is öröklődik, illetve minden, mit korábbi életéből hoz örökség címén méhcsaládunk.

Valószínű új értékelést követel meg tudásunk, amikor anyát nevelünk, mert nem egyedül az anya örökít, de a család is, azaz annak dolgozói is, amit szelekcióval szabályozni, illetve ellenőrizni tudunk (de tudott a herék szerepe is). Természetes szűz anyás raj esetében különösebb idegen behatás csak a heréken keresztül jön létre, amelyre szükség van, a faj fennmaradása érdekében. A méhész által nevelt anyáknál viszont fontos szerepe van a kísérő méheknek is, hisz ők is hoznak „örökítőt”, azaz tudást. Mesterséges rajjal nevelt anyánál egyszerű az eset, hisz tudjuk, honnan ered a család létéhez elengedhetetlen nép, viszont pároztatókaptárnál összetettebb az eset, mert nem valószínű, hogy egyetlen családtól származik a szükséges dolgozók száma.

Méheinket egyre nagyobb vegyszerhatás éri kaptáron belül és kívülről is. Egyre rafináltabb technológiákat tapasztalunk növényvédelem címén, kaptáron belül viszont a méhész kénytelen egyre több méregnek kitenni méheit atkairtás miatt, és ezek a hatások összetevődnek. Immunrendszere minden irányból sérül, tanulási képessége csökken.

Valószínű, az utóbbi helyzet következtében alakult ki a kaptárelhagyási szindróma, a méhcsalád végső elkeseredésében elmenekül a semmibe, a kedvezőtlen hatások számára már elviselhetetlenek, terhelése oly mértében nőtt, melyet nem képes tolerálni.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ méztermelése és az uniós mézimport

A világ mézpiacának tavalyi alakulásáról még nincsenek pontos adatok, de a korábbi évek adatváltozásai is jól mutatják a nagyságrendeket és az irányokat, melyek nem feltétlenül kedveznek a hazai és más európai uniós méhészeknek. A méz százalékos pontosságú származásának, illetve minőségének feltüntetését célzó spanyol, francia és portugál törvénytervezeteket az Európai Bizottság elutasította.

Útmutatókat készített a Nébih a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez támpontot nyújtó útmutatók.

Syngenta innovációk a fenntartható gazdálkodásért

A Syngenta folyamatosan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek révén nehéz körülmények közepette is sikeres lehet a gazdálkodás, hangzott el a vállalat hagyományos szezonnyitó rendezvénysorozatán, amelyet hét városban rendeztek az elmúlt hetekben.

Minden, amit a macskafürdetésről tudni érdemes

A legtöbb házi macska nem szeret fürödni. Az öntisztítás jól működik náluk. Viszont vannak helyzetek, amiket nem lehet megúszni szárazon.

Felszámolnák az illegális állatkereskedelmet

Az illegális állatkereskedelem ellen lép fel az Európai Parlament, keddi állásfoglalásában javaslatot tesz a kereskedők és tenyésztők szigorú nyilvántartására az egész Európai Unióban.

Lángoló kaptárak Versailles-ban

Második tüntetését tartotta meg az Egyesület az Európai Méhekért (eubee.eu) Versailles-ban a napokban. A tiltakozáson nagy számban vettek részt európai méhészek, köztük magyarok. Kaptárakat égettek el, hogy ezzel demonstrálják a reménytelen helyzetüket.

Megérkezett Európába a kínai állatoktól eredő súlyos járványt okozó vírus

Egy nappal ezelőtt még bizakodóak voltak Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei, akik úgy vélték, a tüdőgyulladást és akár halált is okozó vírus felbukkanásának csekély az esélye az EU-ban, ám a legfrissebb jelentések szerint Skóciában négy, Észak-Írországban egy embert kezelnek e betegség tüneteivel. A vírus terjedését gyorsíthatja a kínai holdújév ünnep, amikor több százmillió ember utazik.

Intelligens hőmérő borjaknak

Borjak és szarvasmarhák egészségi állapotának nyomon követésére szánt okos hőmérőt fejlesztett ki a német Förster Technik.

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.