Back to top

Méhészet - Öröklődő stresszhatás

A mézelő méhről ismeretünk egyre szélesebb. Talán induljunk a római kortól, ahol ökröt öltek le és azt tették zárt helyre, majd amikor onnan kiengedték a kifejlődött legyeket, hitték, abból nyernek rajokat, azaz így rajzanak a méhek. Ez a tudásszint mára már számunkra nevetséges, megmosolyogtató, de ne menjünk ilyen messzire, mai nap is akad bizonyára olyan „tudás”, melyet egykor nevetségesnek tartanak utódaink.

A hetvenes években még kizárólag ösztönlényeknek tartották a mézelő méhet, de erről rövid idő alatt kiderült, téves megközelítésen alapszik.

Ma már tudjuk, a mézelő méh információt tárol, azaz tudással rendelkezik és ezt minden esetben tovább is tudja adni.

Márpedig aki/ami tudással rendelkezik, az gondolkodni is képes. Előbbiről magunk is meggyőződhetünk egyszerűen. Amerikai kutatók naponta egy méterrel odébb tették az itatót, de az ötödik nap nem, láss csodát a méhek az ötödik méteren keresték azt. Mindenki előtt ismeretes a méhek tánca, mellyel a kutatóméhek jelzik, hol található élelem, milyen irányban, milyen távolságra. Mi ez, ha nem magas fokú információcsere? De ez általunk is ismert, „látott” tudásközvetítés - ezen túlmenően számtalan számunkra még nem ismert tudásátadási lehetőséget is képesek használni.+

A mézelő méh szaporodás-biológiája egyedi. Az ember születése, majd felnőtté válása után, szaporító-, szaporodóképessé válik. Ugyanez a mézelő méhnél nem igaz, mert amikor egy új egyed kel, legyen az akár anya, nem tud reprodukálódni önmagában. Érthetőség kedvéért, amikor egyéb szociális rovar, legyen az hangya, vagy egyéb szociális méh, darázs, képes utódokat létre hozni megtermékenyítés után, addig a mézelő méhanya hiába termékenyül meg, erre egyedül képtelen. A hangyáknál párzás után, mely a méhekhez hasonlóan levegőben történik, földet érésüket követően szárnyuk leválik, egyedül hoznak létre új kolóniát, azaz bolyt, a darazsaknál pedig a megtermékenyített anyák egyedül képesek új fészket alapítani, a téli hibernálást követően.

A mézelő méh szaporodása rajzással történik, ekkor válik belőle új szaporító és szaporodó egység. A raj nem csak természetes úton jöhet létre, de mesterségesen is, raj készítésekor is, függetlenül annak nagyságától.

Miután a mézelő méh szociálisan melegvérű (tehát szaporodás-biológiája kapcsán), kijelenthetjük, hogy a mézelő méhcsalád sok egyedből áll ugyan, de csak a család, a raj egy szerves szaporodásra képes egység. Tehát a fentiekből egyértelműen következik, hogy különleges esettel állunk szemben, mert a családot, vagy a rajt tekinthetjük életképes szaporodásra alkalmas új egyednek.

Állatkísérletekkel igazolták, hogy bizonyos stressznek kitett kísérleti egerek három generációig képesek azonosan viselkedni, függetlenül attól, hogy ők maguk nem élték át azt a stresszes állapotot. Amerikai egyetem kutatói egereken végeztek kísérletet, cseresznye virágillatra erős áramú sokkhatásnak tették ki őket, és amikor ezen egerek utódainak cseresznye virágillatot juttattak, ugyanazt a sokkhatást érték el, mint három generációval korábban, tehát pánik tört ki közöttük. Ha ezeket a kísérleti eredményeket adoptáljuk a mézelő méhekre, akkor valószínű, hogy ugyanezt a következtetést vonhatjuk le.

A nagy kérdés természetesen az, hogy a mézelő méh esetében mit tekintünk harmadik generációnak, a stresszt elszenvedőtől számítva, mert nem a család egy egyede örökít, hanem a család, mert csak az képes szaporodó és szaporító egyedet produkálni.

Ezt a hármas örökítést az ebtenyésztők ismerik leginkább, mert amikor nem kívánt kan keveredik tenyész-szukájukhoz, bizony annak örökítőanyagai három generáción keresztül visszaköszönhetnek. Ha a stresszállapot örökíthető, akkor az egyéb tudás is öröklődik, illetve minden, mit korábbi életéből hoz örökség címén méhcsaládunk.

Valószínű új értékelést követel meg tudásunk, amikor anyát nevelünk, mert nem egyedül az anya örökít, de a család is, azaz annak dolgozói is, amit szelekcióval szabályozni, illetve ellenőrizni tudunk (de tudott a herék szerepe is). Természetes szűz anyás raj esetében különösebb idegen behatás csak a heréken keresztül jön létre, amelyre szükség van, a faj fennmaradása érdekében. A méhész által nevelt anyáknál viszont fontos szerepe van a kísérő méheknek is, hisz ők is hoznak „örökítőt”, azaz tudást. Mesterséges rajjal nevelt anyánál egyszerű az eset, hisz tudjuk, honnan ered a család létéhez elengedhetetlen nép, viszont pároztatókaptárnál összetettebb az eset, mert nem valószínű, hogy egyetlen családtól származik a szükséges dolgozók száma.

Méheinket egyre nagyobb vegyszerhatás éri kaptáron belül és kívülről is. Egyre rafináltabb technológiákat tapasztalunk növényvédelem címén, kaptáron belül viszont a méhész kénytelen egyre több méregnek kitenni méheit atkairtás miatt, és ezek a hatások összetevődnek. Immunrendszere minden irányból sérül, tanulási képessége csökken.

Valószínű, az utóbbi helyzet következtében alakult ki a kaptárelhagyási szindróma, a méhcsalád végső elkeseredésében elmenekül a semmibe, a kedvezőtlen hatások számára már elviselhetetlenek, terhelése oly mértében nőtt, melyet nem képes tolerálni.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Megkezdődött a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetése

A Magyar Államkincstár (Kincstár) a múlt héten megkezdte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetését. Első körben 3,12 milliárd Ft-ot utaltak ki összesen 13000 kertészeti tevékenységet végző, méhész gazdálkodó, valamint tejhasznú-tehéntartó számára.

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.

Afrikai sertéspestis: Németország elveszítette „mentes” státuszát, sorra mondják le a húsimportot a vevők

Már régóta a levegőben volt, és a múlt héten meg is történt: a német–lengyel határnak ezúttal a német oldalán találtak egy vaddisznótetemet, és bebizonyosodott, hogy az állat afrikai sertéspestisben hullott el. A sertéságazatot érintő következmények fatálisak, napok óta ez a német agrármédia vezető híre, nem ok nélkül.

Méhészeti dendrológia 16. rész Záró gondolatok

Lászka István Attila tematikus írássorozatát azzal a céllal kezdte meg, hogy átfogó képet nyújtson a legfontosabb hordást biztosító hazai fa- és cserjefajokról, valamint az erdőgazdasági termesztésbe vont exóta fás növényekről, azok morfológiai, termőhelyi sajátosságaival, természetvédelmi és erdőgazdálkodási vonatkozásaikkal, ültetési/ápolási igényükkel - és természetesen méhészeti értékükkel.