Back to top

Nem csak karácsonykor kellene halat ennünk

Mintegy 10 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás, az Agrárminisztérium azonban azon dolgozik, hogy a jelenlegi szűk 6 kilogrammnál kétszer több halat együnk. Ezzel nemcsak az egészségünket óvjuk, hanem a hazai haltermelőket is támogatjuk. A haltermelés ráadásul nem terheli a környezetet, vitathatalanul fenntartható gazdálkodás.

Az idők során nemcsak a halászat, halgazdálkodás fejlődött sokat, hanem a halak elkészítéséhez kötődő gasztronómiai tudásunk is. Az utóbbi 10 évben örvendetesen növekedett az éves fejenkénti fogyasztás is, bár a tavalyi 5,7 kilogrammos átlag még mindig messze elmarad az európai uniós átlagtól.

Az Agrárminisztériumban azon dolgoznak, hogy a fejenkénti éves halfogyasztás legalább megkétszereződjön.

Farkas Sándor: a kétszeresére szeretné növelni a halfogyasztást a tárca
Fotó: Rimóczi Irén
Ez nemcsak az egészségünk megóvása érdekében fontos, hanem gazdasági szempontból is, hiszen ha több jó minőségű hazai halat eszünk, az mérsékli az importot és piacot teremt a magyar haltermelőknek. Ugyanakkor a halgazdálkodásnak nagy a nemzetgazdasági jelentősége és hozzájárul a vidéki életminőség megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez, hangsúlyozta Farkas Sándor miniszterhelyettes a halfogyasztást népszerűsítő sajtótájékoztatón.

A halfogyasztás ösztönzésére több intézkedést vezettek be: 5 százalékra mérsékelték a fogyasztási célú hal általános forgalmi adóját, a Minőségi Magyar Védjegy pedig a magyar termelésű, kiváló minőségű halak megkülönböztetésére, a fogyasztói bizalom növelésére szolgál. A törekvéseket segíti, hogy a 20114-20-as Magyar Halgazdálkodási Operatív Program megvalósításához az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból, hazánkat illető tagállami keretből a nemzeti önrésszel együtt 15,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az összeget fordíthatjuk a halgazdálkodás fejlesztésére, a haltermelés és –feldolgozás bővítésére, valamint fogyasztást ösztönző marketingre. Az is cél, hogy minél több földolgozott termék kerüljön a piacra.

Németh István eredményes évről számolt be
Fotó: Rimóczi Irén
Eredményes évet zártunk, kitűnő minőségű halat kínáltak a hazai termelők, és az ár sem emelkedett, a HOP-nak köszönhetően pedig a feldolgozásban is előreléptünk, mondta Németh István. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke arról is tájékoztatott, hogy a szervezet honlapján (new.magyarhal.hu) szerepelnek azok a helyek, ahol a fogyasztók közvetlenül a termelőktől vásárolhatják meg az élőhalat. A mintegy 12 ezer tonna magyar pontyból jutott külföldre is, Lengyelországba, Ausztriába és Németországba egyaránt szállítunk.

A ragadozó halakból a második helyen állunk az EU-ban, és a piac tovább bővíthető. Egyedül a növényevő halak kereslete esett vissza valamelyest.

Ondré Péter: Erősítették az online kommunikációt is
Fotó: Rimóczi Irén
A 10 százalékos fogyasztásnövekéshez az áfacsökkentésen és a támogatáson túl hozzájárult az Agrármarketing Centrum kampánya is, tette hozzá Ondré Péter ügyvezető igazgató. Az elmúlt 15 hónapban 79 rendezvényen több mint 80 ezer adag halat kóstoltattak, és nem csak a hagyományos, hanem trendi elkészítésben is.

Az írott sajtóban megjelenő reklámok mellett erősítették az online kommunikációt, bevontak influenszereket, és 16 részes főzőműsorban adott tanácsokat Rácz Jenő mesterszakács a hal tisztításához, felhasználásához.

A nyereményjátékkal egybekötött Kapj rá! telefonos applikációt is sokan letöltötték.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt sült dióval, áfonyával

Tusz Emese élete alapjaiban megváltozott, amikor otthagyta tanári állását, és kecskesajtkészítéssel kezdett foglalkozni. Azt mondja, nem bánta meg a döntést, imádja a szabadságot és a kreativitást, amit az új munkája nyújt.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Már dolgoznak a "vegán csirkén"

Az Egyesült Királyság legnagyobb pékséglánca már dolgozik egy csirkehúst helyettesíteni kívánó vegán terméken. A vásárlók imádták a növényi "kolbásszal" töltött péksüteményüket, ezért tovább bővítik az izgalmas ízvilágú vegán menüt.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

A Nestlé csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a csomagolási megoldások fejlesztésébe

Csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a Nestlé, hogy áttérjen az újonnan gyártott műanyagokról az élelmiszeripari minőségű újrahasznosított műanyagok használatára és felgyorsítsa az innovatív fenntartható csomagolási megoldások fejlesztését - közölte a svájci élelmiszeripari vállalat csütörtökön.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.