Back to top

Új meztelencsigák érkeztek, még nem tudni, hogy ezek is lerágják-e majd a fél kertet

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz- vagy más néven a meztelencsigák. Ráadásul az év második felében újabb két csupaszcsigafaj jelent meg Magyarországon – most még nem tudni, hogy mennyire találják meg nálunk az életfeltételeiket, de jobb felkészülni.

Magyarországon több csupaszcsiga folyamatos jelenlétével kell számolnunk. Az őshonosnak tekinthető nagy meztelencsiga, az óriás meztelencsiga, a sárga pincecsiga és a barna nagy csupaszcsiga már régóta általánosan elterjedt kártevőnek számít természetes és gazdálkodásra használt területeinken. Károsításuk általában nem haladta meg az emberek ingerküszöbét.

Spanyolcsiga (Arion vulgaris)
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
Az utóbbi években feltűnt csupaszcsigák közül a legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga okozza. Invazív kártevőnek számít, mert hazánkban észrevehető károkat csak 1985-90 óta okoz. A faj spanyolországi eredetű, de napjainkra gyakorlatilag egész Európában megtalálható. Hozzánk Ausztria irányából került, majd fokozatosan keleti irányban terjeszkedett.

Mára az összes csupaszcsiga közül a legnagyobb károkat idézi elő.

Az ellene való védekezést alaposan megnehezíti, hogy a kémiai védekezésre, ami a metaldehid hatóanyagú készítményeket takarja, időnként kevésbé reagál. Főként tojás alakban vészeli át a telet, de a kifejlett példányok a talaj üregeiben is képesek áttelelni. A több százas tojásprodukció miatt száraz és nedves években egyaránt a legnagyobb károkat okozza. Egyre gyakoribb jelenség, hogy víz közeli területeken szántóföldi növénykultúrákban, például őszi káposztarepcében okoz érzékeny károkat. Ilyenkor nincs mit tenni, védekezni kell. Kisüzemi körülmények között számos, többé-kevésbé hatékony védekezési módszer terjedt el. A csigák csalogatása lédús növényekkel, sörcsapdázás, tejsavós csalogatás mind-mind bevett gyakorlat a kémiai védelem mellett, de

önmagában egyik módszer sem képes tökéletesen fölszámolni a kártételt.

A biológiai védekezés „csodafegyvere”, az indiai futókacsa életképes megoldásnak számít, de ez a jószág, más kacsafélékkel ellentétben nem fogyasztható.

Legjobb bérelni a futókacsákat, de gondoskodni kell a folyamatos vízellátásukról, mert ez szükséges a csigák lenyeléséhez.

2019-ben is a spanyol csupaszcsiga okozta a legnagyobb károkat, de a tavaszi időszakban, kezdetben a különböző házas csigák is megkeserítették a kerttulajdonosok életét. Elsősorban a lágyszárú dísznövények, így a szívvirágok, a harangvirágok, a zsályafélék szenvedték el a tarra rágást. Később, a májusi esőzések után megkezdődött a spanyolcsiga-invázió is, így a kitavaszodástól kezdődően november végéig folyamatos kártétellel kellett szembenézni.

Az év második felében érkezett hírek újabb két csupaszcsigafaj, a malaccsiga és a feketefejű csupaszcsiga magyarországi megjelenéséről számoltak be. Most még nem tudni, hogy mennyire találják meg ezek a fajok életfeltételeiket, de jobb felkészülni a csigafauna bővülésére.

Ha jövőre is az ideihez hasonló időjárási körülményekkel lesz dolgunk,

ismét igen súlyos csupaszcsiga-kártételekkel számolhatunk.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.