Back to top

Új meztelencsigák érkeztek, még nem tudni, hogy ezek is lerágják-e majd a fél kertet

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz- vagy más néven a meztelencsigák. Ráadásul az év második felében újabb két csupaszcsigafaj jelent meg Magyarországon – most még nem tudni, hogy mennyire találják meg nálunk az életfeltételeiket, de jobb felkészülni.

Magyarországon több csupaszcsiga folyamatos jelenlétével kell számolnunk. Az őshonosnak tekinthető nagy meztelencsiga, az óriás meztelencsiga, a sárga pincecsiga és a barna nagy csupaszcsiga már régóta általánosan elterjedt kártevőnek számít természetes és gazdálkodásra használt területeinken. Károsításuk általában nem haladta meg az emberek ingerküszöbét.

Spanyolcsiga (Arion vulgaris)
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
Az utóbbi években feltűnt csupaszcsigák közül a legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga okozza. Invazív kártevőnek számít, mert hazánkban észrevehető károkat csak 1985-90 óta okoz. A faj spanyolországi eredetű, de napjainkra gyakorlatilag egész Európában megtalálható. Hozzánk Ausztria irányából került, majd fokozatosan keleti irányban terjeszkedett.

Mára az összes csupaszcsiga közül a legnagyobb károkat idézi elő.

Az ellene való védekezést alaposan megnehezíti, hogy a kémiai védekezésre, ami a metaldehid hatóanyagú készítményeket takarja, időnként kevésbé reagál. Főként tojás alakban vészeli át a telet, de a kifejlett példányok a talaj üregeiben is képesek áttelelni. A több százas tojásprodukció miatt száraz és nedves években egyaránt a legnagyobb károkat okozza. Egyre gyakoribb jelenség, hogy víz közeli területeken szántóföldi növénykultúrákban, például őszi káposztarepcében okoz érzékeny károkat. Ilyenkor nincs mit tenni, védekezni kell. Kisüzemi körülmények között számos, többé-kevésbé hatékony védekezési módszer terjedt el. A csigák csalogatása lédús növényekkel, sörcsapdázás, tejsavós csalogatás mind-mind bevett gyakorlat a kémiai védelem mellett, de

önmagában egyik módszer sem képes tökéletesen fölszámolni a kártételt.

A biológiai védekezés „csodafegyvere”, az indiai futókacsa életképes megoldásnak számít, de ez a jószág, más kacsafélékkel ellentétben nem fogyasztható.

Legjobb bérelni a futókacsákat, de gondoskodni kell a folyamatos vízellátásukról, mert ez szükséges a csigák lenyeléséhez.

2019-ben is a spanyol csupaszcsiga okozta a legnagyobb károkat, de a tavaszi időszakban, kezdetben a különböző házas csigák is megkeserítették a kerttulajdonosok életét. Elsősorban a lágyszárú dísznövények, így a szívvirágok, a harangvirágok, a zsályafélék szenvedték el a tarra rágást. Később, a májusi esőzések után megkezdődött a spanyolcsiga-invázió is, így a kitavaszodástól kezdődően november végéig folyamatos kártétellel kellett szembenézni.

Az év második felében érkezett hírek újabb két csupaszcsigafaj, a malaccsiga és a feketefejű csupaszcsiga magyarországi megjelenéséről számoltak be. Most még nem tudni, hogy mennyire találják meg ezek a fajok életfeltételeiket, de jobb felkészülni a csigafauna bővülésére.

Ha jövőre is az ideihez hasonló időjárási körülményekkel lesz dolgunk,

ismét igen súlyos csupaszcsiga-kártételekkel számolhatunk.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Ilyen változatosak a díszfüvek

Az utóbbi években feltűnően sok díszfüvet láthatunk a közterületeken. Évelőágyakban használják könnyed ellenpontként, vagy széles, kanyargós sávokban ültetik, melléjük pedig egynyáriak kerülnek. Nemcsak a megjelenésük miatt kedvelik a kertépítők, hanem mert viszonylag egyszerűen fenntarthatók, nem esnek áldozatul a károsítóknak.

Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél - hiszen a tápoldat kering, nincs párolgási veszteség... A homokot inkább házilag használhatjuk ilyen célra, ám a kőzetgyapot mind hobbi, mind pedig üzemi termesztésben bizonyított már.

Alternatív megoldások a gyomszabályozásban

A szőlőültetvények, mint állókultúrák gyomirtása a hagyományos termesztésben sem egyszerű kérdés, még akkor sem, ha a gyomirtó szerek használata általános. A fenntartható termesztésben a kemikáliák nem megengedettek, csak mechanikai módszerek vagy alternatív megoldások lehetségesek.

VP AKG/ÖKO pályázatok: kedvező változtatás

Megoldódni látszik az egyes egybeművelésekből adódó problémakör a VP AKG/ÖKO támogatásoknál.

Megérkezett hazánkba a poloskák ősellensége

Kártevők szempontjából az agrárium egyik slágertémája volt a poloskainvázió. Kertekben, gyümölcsösökben, veteményesekben szinte mindenhol előfordul, egészen a panellakások nappalijának tévé képernyőéig. Rág, szív, kopog az üvegen, a lámpabúrán. Zúgó repülőhangjuk mellett szaguk is elviselhetetlen; egyszóval az ázsiai márványospoloska nem lopta be magát a szívekbe.

A varroa atka elleni védekezés 7 pontja

Ahhoz, hogy a méheink legádázabb ellenségével szemben, a varroa atkával csatát nyerjünk és a mézünk tiszta maradjon, az alábbi pontokat kell figyelembe vennünk.

Minden eddiginél nagyobb kártétel az erdőkben

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2019-ben mintegy 31,7 millió köbméter fát kellett kivágni a német erdőkben rovarok okozta kártétel miatt. 

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.