Back to top

A Viktória-vízesés a klímaváltozás következő célpontja?

Az idei szárazság jelentősen csökkentette Dél-Afrika ikonikus természeti jelenségének, a Viktória-vízesésnek a kiterjedtségét. Kérdés, hogy a természeti csodát fenyegető veszély a klímaváltozással hozható-e összefüggésbe.

A vízesés Zambia és Zimbabwe között helyezkedik el. A Reuters által 2019 januárjában és decemberében készített felvételeket összehasonlítva látható, hogy jelentősen csökkentette a szárazság a vízesés kiterjedtségét – írja az Ecowatch.

Zambia elnöke, Edgar Chagwa Lungu szintén megosztott pár képet októberben a „kiszáradás felé tartó” vízesésről a Twitter oldalán.

„Ezek a képek a Viktória-vízesésről jó emlékeztetők arra, hogy mit tesz a klímaváltozás a környezetünkkel és a megélhetésünkkel”

– írta a képekhez, hozzátéve: „kétségtelen, hogy az éghajlatváltozás leginkább a fejlődő országokat érinti, így Zambiát is, és ezek az országok engedhetik meg a legkevésbé maguknak annak következményeit."

A Reuters cikke szerint a vízesés áramlásának csökkenése az év száraz időszakaiban eddig is jellemző volt, azonban a térség elmúlt évszázadának legnagyobb szárazsága 2019-ben következett be, ami az utóbbi 25 év legalacsonyabb szintjére csökkentette a vízáramlatot. Ez pedig aggodalomra adhat okot: lehet, hogy a látványosság, ami eddig milliónyi turistát vonzott, az emberek érdeklődésével együtt kiszárad?

„Az előző években, nem volt ilyen mértékű a vízesés száradása. Ez az első alkalom, hogy ilyet látunk”

– mondta Dominic Nyambe a Reuters-nek, aki kézműves termékeket árul turistáknak a vízesés Zambian felőli oldalán. „Ennek hatása van ránk, mert … a vevők… látják az interneten (,hogy a vízesés alacsony)… nincs annyi turistánk.”

Jim Andrews, az AccuWeather meteorológusa kiemelte, hogy nem köthető össze egyértelműen az idei szárazság a klímaváltozással. Harald Kling hidrológus, aki a Zambézi folyó szakértője, csakugyan azt hangsúlyozta, hogy

nem lehet mindig a klímaváltozást okolni, amikor épp száraz évünk van.

„Ha egyre rendszeresebbé válik, akkor mondhatjuk azt, igen, hogy ez talán klímaváltozás” – tette hozzá.

Forrás: 
Ecowatch

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Csak az a szép zöld gyep...

Két közösségi zöldítést támogató pályázatot is kiírt a Fővárosi Önkormányzat budapesti társasházak, intézmények, illetve magánszemélyek számára. Az Égig Érő Fű elnevezésű udvarátalakító felhívást már harmadjára, a homlokzatzöldítést pedig idén először hirdették meg.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és az átlag körüli hőmérséklet. A hétvégétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.