Back to top

A Viktória-vízesés a klímaváltozás következő célpontja?

Az idei szárazság jelentősen csökkentette Dél-Afrika ikonikus természeti jelenségének, a Viktória-vízesésnek a kiterjedtségét. Kérdés, hogy a természeti csodát fenyegető veszély a klímaváltozással hozható-e összefüggésbe.

A vízesés Zambia és Zimbabwe között helyezkedik el. A Reuters által 2019 januárjában és decemberében készített felvételeket összehasonlítva látható, hogy jelentősen csökkentette a szárazság a vízesés kiterjedtségét – írja az Ecowatch.

Zambia elnöke, Edgar Chagwa Lungu szintén megosztott pár képet októberben a „kiszáradás felé tartó” vízesésről a Twitter oldalán.

„Ezek a képek a Viktória-vízesésről jó emlékeztetők arra, hogy mit tesz a klímaváltozás a környezetünkkel és a megélhetésünkkel”

– írta a képekhez, hozzátéve: „kétségtelen, hogy az éghajlatváltozás leginkább a fejlődő országokat érinti, így Zambiát is, és ezek az országok engedhetik meg a legkevésbé maguknak annak következményeit."

A Reuters cikke szerint a vízesés áramlásának csökkenése az év száraz időszakaiban eddig is jellemző volt, azonban a térség elmúlt évszázadának legnagyobb szárazsága 2019-ben következett be, ami az utóbbi 25 év legalacsonyabb szintjére csökkentette a vízáramlatot. Ez pedig aggodalomra adhat okot: lehet, hogy a látványosság, ami eddig milliónyi turistát vonzott, az emberek érdeklődésével együtt kiszárad?

„Az előző években, nem volt ilyen mértékű a vízesés száradása. Ez az első alkalom, hogy ilyet látunk”

– mondta Dominic Nyambe a Reuters-nek, aki kézműves termékeket árul turistáknak a vízesés Zambian felőli oldalán. „Ennek hatása van ránk, mert … a vevők… látják az interneten (,hogy a vízesés alacsony)… nincs annyi turistánk.”

Jim Andrews, az AccuWeather meteorológusa kiemelte, hogy nem köthető össze egyértelműen az idei szárazság a klímaváltozással. Harald Kling hidrológus, aki a Zambézi folyó szakértője, csakugyan azt hangsúlyozta, hogy

nem lehet mindig a klímaváltozást okolni, amikor épp száraz évünk van.

„Ha egyre rendszeresebbé válik, akkor mondhatjuk azt, igen, hogy ez talán klímaváltozás” – tette hozzá.

Forrás: 
Ecowatch

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Lesz-e elég burgonya?

Nincsen olyan ágazat, amire ne lenne hatással a koronavírus terjedése, így a burgonya szaporítóanyag helyzet is érintett. Murai Györggyel, az egyik legnagyobb holland burgonya szaporítóanyag importőr, az Agrico Magyarországi Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

"Önképző" növényhatározó applikációk

A mobiltelefonok a telefonálás mellett már rengeteg más dolgot is tudnak. Fényképezőgépként, diktafonként, rádióként, útvonaltervezőként, zseblámpaként, zenelejátszóként, sőt akár vérnyomásmérőként is használhatjuk őket, és még számos más eszközt is helyettesítenek. Miért ne használhatnánk növényhatározásra is telefonunkat?

Végveszélyben a kisüzemi sörfőzdék

A többség forgalmának akár a 80-90 százalékát a vendéglátóhelyeken értékesített csapolt sör adta. A bezáró éttermek és kocsmák sok esetben a korábbi szállítmányokat sem fizették még ki.

Az éjszakai fagy a gyümölcsfákra veszélyes lehet

Nem árt a szántóföldi kultúráknak a napokban jellemző néhol havazással járó hideg időjárás, sőt növényvédelmi szempontból még előnyös is, mert gyéríti a kártevőket. Ugyanakkor az éjszakai fagy a gyümölcsfákra, különösen a kajszibarackra nézve veszélyes lehet. Az emiatt esetlegesen fellépő terméskiesést azonban még korai lenne megbecsülni – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfőn az MTI érdeklődésére.

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.

A szelíd Cserhát

A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.

Rekordmagas összegű kárenyhítő juttatás a termelőknek

A Magyar Államkincstár március 31-ig mintegy 14 milliárd forint kárenyhítő juttatást fog kifizetni annak a 6.855 károsult termelőnek, akik a 2019. kárenyhítési évben jelentős mezőgazdasági károkat szenvedtek.

A világ megáll, a környezet lélegzethez jut, de mi lesz utána?

Ökológiai szempontból sokféleképpen megváltoztathatja a szokásokat a koronavírus-járvány, lesznek nagyon pozitív hozadékai, de lehet, hogy a forráshiányok miatt visszalépések következnek be az energiatermelésben.