Back to top

A Kárpátok a környezet ügyében is összeköti Kelet-Európa népeit

Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencében a környezetügyi együttműködésre, ugyanis a térség földrajzi értelemben is szoros egységet alkot. Ezért természeti örökségünk védelme és fenntartható fejlesztése elemi érdeke a régió minden népének, így nekünk, magyaroknak is – emelte ki Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

A környezeti kihívások miatt fontos, hogy régiós egységben gondolkodjunk, ugyanis a megoldandó problémák nem ismernek országhatárokat – húzta alá a helyettes államtitkár a Kárpátok Keretegyezmény Végrehajtó Testületének 10. ülésének budapesti ünnepi megnyitóján.

Mint mondta, a magyar kormány fokozott figyelmet fordít a magyarlakta Kárpát-medencei térségekre, mind a nemzetközi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben, mind a határon átnyúló projektek finanszírozási lehetőségeinek megteremtése érdekében.

Fotó: Fekete István

A hazánk mellett hat országot (Csehország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) érintő, a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 2006-ban lépett hatályba, az elnökségi feladatokat pedig 2017 és 2020 között Magyarország látja el. Az együttműködés célja, hogy

az érintett országok hozzájáruljanak a Kárpátok védelméhez és fenntartható fejlődéséhez, megőrizzék a térség természeti és kulturális értékeit, javítsák az életminőséget, erősítsék a helyi gazdaságot és közösségeket.

Ilyen célokat szolgálnak az európai területi együttműködési programok, ezen belül a hagyományos két-, vagy többoldalú (pl. magyar-szlovák-ukrán-román-bolgár) határon átnyúló programok, továbbá a transznacionális projektek.

Fotó: Fekete István

A Romániával és Bulgáriával kibővített V4+ formációk keretében olyan kérdésekben tevékenykednek együtt a partnerországok, mint a levegőminőséget javító emissziócsökkentés és a regionális ökoszisztémák egészére kiható természetvédelmi programok. Bővebb információ a Kárpátok Keretegyezményről itt olvasható.

Forrás: 
AM sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

A neonikotinoidok „szemmel láthatóan” károsítják a méhcsaládot

A nemzetközileg elismert tudományos folyóirat, a Scientific Reports újabb kutatási eredményt közölt a méhekkel kapcsolatban, ami érdeklődésre tarthat számot a környezetről felelősen gondolkodóknak.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

Ősszel tárgyalhatja a parlament az új bortörvényt

Ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az új bortörvény, amelynek szükségességét a Világgazdaságnak az agrárminiszter azzal indokolta, hogy az ePincekönyv-rendszer bevezetése az összes hatósági eljárás felülvizsgálatát magával vonja, így alapjaiban változik meg a szőlő-bor ágazat adminisztrációja.

A debreceniek ingyen kapnak szúnyoglárvairtó tablettát

Az országban elsőként a debreceni önkormányzat minden helyi lakosnak ingyen ad lárvairtószert, hogy ennek alkalmazásával tartósan csökkenteni lehessen a lakókörnyezetükben kifejlődő szúnyogok számát.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Több mint 8 tonna hulladék gyűlt össze a PET Kupán

Összesen 8,2 tonna, majdnem felerészben újrahasznosítható hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei PET Kupán – közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.

Lesz-e magyar óriásvidra?

Az óriásvidra az összes menyétféle legnagyobbika, már ami a testhosszt illeti: nem ritkák ma sem a 170 centiméteres állatok. Állománya ma már csak töredéke a hajdaninak, mivel régebben a vadászat, míg napjainkban az élőhely­pusztítás tizedeli.

Lengyelország: borkereskedelem a koronavírus után

A krakkói vásár szervezői által kezdeményezett Enoexpo Online Konferencia kapcsán összefoglaló készült a rendezvényen elhangzottakból. A vásár szervezőinek célja az volt, hogy a koronavírus által érintett borászati ágazatnak platformot biztosítsanak és egy nemzetközi körképben tekinthessék át az ágazati szakértők a helyzetet, ezzel mintegy előkészítve a novemberi szakvásárt.