Back to top

A sertéshús várható világpiaci alakulása

Az elkövetkező évtizedben a sertéságazat helyzete nagymértékben függ majd az ázsiai kereslettől és az ASP alakulásától az Európai Bizottság november végi jelentése szerint.

Az Európai Bizottság elemzést tett közzé a sertéshús világpiaci helyzetéről, különös tekintettel az EU-ban várható tendenciákról 2030-ig. Eszerint piaci szempontból az elemzők arra számítanak, hogy az EU Kínába irányuló exportja továbbra is erőteljesen növekedni fog minden húsfajta, különösen a sertéshús esetében.

Az árak továbbra is erősen emelkedő tendenciát mutatnak.

Ez a növekedés a hosszú távú globális és az európai ellátási és kereskedelmi modellek változásaihoz is vezet.

Ezenkívül a Bizottság szerint a sertéshús korlátozott elérhetősége az EU piacán az étkezési szokások megváltozásához is vezethet. Ugyanakkor

fennáll az ASP robbanásának kockázata az európai exportra termelő országokban, és ez súlyos következményeket von maga után mind a piacok, mind az árak tekintetében.

Az előrejelzés szerint a sertéshús iránti globális kereslet növekedése rövid távon a sertéshús termelés növekedéséhez vezethet. Viszont a várható áremelkedés a fogyasztás csökkenését eredményezheti az EU-ban.

A sűrűn előforduló ASP- esetek Közép- és Kelet-Európában, valamint a betegség esetleges terjedése Németországban és más országokban szintén magas kockázatot jelentenek. Az ASP kitörésének a lehetősége a sertéshús legfontosabb exportőrei között az EU-ban - Németországban, Spanyolországban, Dániában és Franciaországban - szintén súlyosan veszélyeztetné az európai exportot. Jelenleg az ASP körülbelül tíz uniós országban van jelen, jelentősebb mértékben Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban.

A kereslet és az árak növekedése a világpiacon sok országban erőteljesen ösztönzi a termelés fokozását, különösen az ázsiai, ezen belül a kínai piacra exportáló országokba. Ez vonatkozik mind az EU országaira, mind például Brazíliára vagy az Egyesült Államokra.

Ezenkívül a Bizottság úgy véli, hogy az EU fogyasztói tendenciái a növényi alapú élelmiszerek alternatív felhasználásának növekedését jelzik, ami szintén megváltoztathatja a jövőbeni fehérje fogyasztást.

A húsfogyasztás várható csökkenése az EU-ban további nyomást gyakorol az európai húsárakra. Az előrejelzések szerint a fogyasztás 2030-ra csaknem egyötödével csökken.

Kínában a kereslet miatt az EU sertéshús-exportja jelentősen megnőtt 2019-ben. Az előrejelzési időszakban várhatóan magas lesz az EU sertéshús kínálata, és 2022 körül éri el a csúcsot. A Közösség exportja akkor várhatóan meghaladja a 4 millió tonnát, szemben az előző évi 2,7 millió tonnával.

Utána azonban az export csökkenni fog a kínai ellátás fellendülésének eredményeként. Az EU kivitele azonban várhatóan 2030-ig továbbra is magasabb lesz, mint jelenleg, mivel más ázsiai importőrök esetleg nem képesek teljes mértékben visszanyerni a termelési kapacitást az ASP után. Az előrejelzési időszakban fontos bizonytalanságokat jelent a kínai kereslet alakulása és az a kérdés is, hogy az ASP robbanásszerűen terjed-e a fontos uniós exportáló országokban. Ekkor jelentős zavarok keletkezhetnek az európai belső piacon.

Az egy főre eső sertésfogyasztás már sok tagállamban csökken, mivel a fogyasztók a baromfihúst részesítik előnyben, amely olcsóbb és egészségesebbnek tekinthető. Az előrejelzési időszak elején a magas sertésárak fel fogják gyorsítani ezt a tendenciát.

A Bizottság azt várja, hogy az átlagos sertésárak szintje Európában 2020-ra 1952 euróra/tonna emelkedik. Viszont, ha a kínai termelés növekedésnek indul, akkor az EU-árak várhatóan 2024-re 1460-euróra esnek.

Forrás: 
farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az EU mézpiacának helyzetértékelése 2. rész

Az Európai Unió méztermelői évek óta komoly piaci problémákkal küzdenek. Az unió mézpiacán tapasztalt helyzet bemutatásának érdekében az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) szervezete levelet írt az Európai Bizottságnak, illetve készített egy akciótervet a mézpiac aggasztó helyzetének orvoslására. Ennek adjuk most közre előző havi számunkban megjelent folytatását.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Hogyan fagyasszuk jól a gombát?

Az idén csapadékos nyárral jelentkezett a természet. Nézzük a jó oldalát, ez sok gombát jelent! Sokan nem fagyasztják, mert tartanak attól, hogy kiolvadás után az állaga megváltozik. De vannak praktikák, amivel ez megelőzhető.

Kína lett az orosz hús legnagyobb importőre

Oroszország az első fél évben 2,2-szeresére növelte húsexportját, a legnagyobb vásárlója Kína volt - közölte kedden az RBK orosz gazdasági napilap a Rosszelhozbank elemzésére hivatkozva.