0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Az afrikai sertéspestis jelenlegi helyzetét, és a tennivalókat foglalta össze Zygmunt Pejsak professzor, a lengyel Nemzeti Állategészségügyi Kutatóintézet sertésbetegségek osztályának vezetője, aki nem ismeretlen a magyar szakemberek előtt, hiszen 2018-ban a lengyel kormány megbízottjaként az ASP témakörében tartott előadást a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen.

Véleménye szerint

bizonyossággal állítható, hogy a fertőzés nem a vaddisznók által került az ország nyugati részébe, a vírus közvetítője az ember lehetett.  

Néhány héten belül a fertőzés három vajdaságban fordult elő, egymástól sok kilométernyi távolságra. Ismerve a vírus jelenlegi terjedési sebességét – ami havonta körülbelül 2 kilométer-, elmondható, hogy a nyugati régióban az afrikai sertéspestis már régóta jelen van, de erről nem tudtunk. Erre egy közúti baleset világított rá. Ha a vaddisznót nem ütik el az úton, akkor lehet, hogy a mai napig nem tudjuk, hogy az ASP-vel foglalkoznunk kell ebben a térségben, és a betegség akadálytalanul terjedhet a vaddisznó populációban – mondja Pejsak professzor.

A szakember szerint ez a helyzet egyértelművé teszi, hogy hatalmas probléma az elhullott vaddisznók maradványainak hatékony, intenzív kutatása és vizsgálata a betegségektől mentes régiókban. Ami a legfontosabb, az elhullott vaddisznókat a lehető leghamarabb el kell távolítani a környezetből. Ahol az ASP előfordul, az elhullott vaddisznók több, mint 70%-a fertőzött volt.

– Az ország fertőzöttségi helyzetének felmérésekor nem csináltunk egy nagyon fontos dolgot – nem kerestük kellő intenzitással az elhullott vaddisznókat az elméletileg betegségtől mentes területeken. Az ilyen tevékenységeket átfogóan kell elvégezni az egész országban, mert akkor van arra esély, hogy megragadjuk azt a pillanatot, amikor az első beteg (elhullott) vad megjelenik az adott régióban. Ezután hatékonyan megvalósíthatjuk a térbeli elszigetelés módszerét, amelyet például a Cseh Köztársaságban vagy Belgiumban is alkalmaznak.

Az elhullott vaddisznók aktív keresése nélkül elveszítünk egy nagyon értékes eszközt az ASP előfordulásának ellenőrzésére

– anélkül, hogy ismernénk a fertőzöttség mértékét, nem tudjuk, melyik területet kell bekeríteni, és így a vírus kimutatása után hozott intézkedések nem lehetnek teljes mértékben hatékonyak, állítja a professzor.

A sertéspestis fenyegetettség csökkentése érdekében ki kell építeni az elhullott vaddisznók keresésének, eltávolításának és vizsgálatának hatékony rendszerét, nem lehet pusztán a véletlenre számítani. Ösztönözni kell az embereket, hogy jelentsék a hatóságoknál az elhullott vaddisznókat.

Amikor az ASP megjelent Nyugat-Lengyelországban, Németország azonnal megemelte az elhullott vaddisznók bejelentése után járó jutalom összegét. Lengyelországban ez a díjazás csak a vadászoknak és az erdészeknek jár. Véleménye szerint

ezt a juttatást mindenkinek fel kell ajánlani, aki egy elhullott állat maradványait megtalálja az erdőben, mert ez jelentősen megkönnyíti a helyzet nyomon követését.

Természetesen az elhullott vaddisznók keresését nem végezhetik a házi sertésekkel érintkező személyek, mivel ez óriási veszélyt jelent. Egy elhullott vaddisznó megtalálása esetén világos és érthető cselekvési rendet kell közzétenni. Az embereknek tudniuk kell, hogy az ilyen állatok maradványait nem szabad megérinteniük, mozgatni, hanem az ilyen esetekre kijelölt intézményeket kell értesíteni. Világos eljárások bevezetésével jelentősen csökkenhet az ASP terjedése.

A vaddisznók esetében az ASP járvánnyal kapcsolatos helyzetet jelenleg nehéz ellenőrizni, a sertésállományok betegségek elleni védelmének kulcsa továbbra is a biológiai biztonság.

El kell fogadni, hogy a vaddisznók környezetében a pestis már jelen van és jelen lesz, valószínűleg növekvő mértékben. A vírust a szabadon élő állatokból nem lehet kiölni. A betegség számos módon bejuthat a gazdaságokba. A kockázati tényezőket ismerve meg kell érteni, hogy a biobiztonság alapelveinek alkalmazásával alapvetően megnövekszik az állomány megvédésének esélye a fertőzéstől.

A szakember hangsúlyozta, hogy

a nyilvánosság számára megbízható információkat kell adni az ASP betegségek előfordulásának jelenlegi helyzetéről.

Az embereket pontosan tájékoztatni kell, ha ASP esetet azonosítottak. Ennek az információnak a lehető leghamarabb el kell jutnia a vadászokhoz, az állattulajdonosokhoz és a helyi közigazgatáshoz. Ez az információ különösen fontos, ha a vírus az adott térségben először jelenik meg, mert ez arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a biobiztonságra, vagy kerüljék el az erdők látogatását.

– Az ASP elleni küzdelem hatékony módszerei csak akkor használhatók, ha képesek vagyunk folyamatosan és megbízhatóan figyelemmel kísérni az ország egész területén a járványügyi helyzet alakulását, mondta a professzor.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl